Ha már roskadozik a polc a paradicsomszószoktól, házi ketchupoktól és télire eltett lecsóktól, akkor éppen itt az ideje egy tökéletes szezonzárásnak: a paradicsom aszalásának. Történjen napon vagy az erre alkalmas berendezésben – az aszalt paradicsom igazi fénye lesz a hideg napoknak, ráadásul elkészítésével még az abszolút kezdők is bátran kísérletezhetnek.

Egyszer, miközben rozmaringos bőrradírt készítettem a műhelyemben, gondolataim önálló életre keltek. Sorra vettem a készülő natúrkozmetikum hozzávalóit, és arra gondoltam: ha már minden összetevője emberi fogyasztásra alkalmas, miért nem próbálok meg valami izgalmas ételt létrehozni belőle? Így született meg a gyógynövényes varázscukor, ami azóta is az egyik legkedveltebb romonyai vendégváró különlegesség.

Nemrégiben izgalmas utazást tehettünk a hazai tejipar világába a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak segítségével. Megtudhattuk, hogy a kecsketejet az 1900-as évek elején gyógyhatású készítményként használták a tüdőszanatóriumokban, és hogy a szarvasmarhák között is létezik úgynevezett „önfeláldozó” fajta. Lássuk, mi mindent érdemes még tudnunk az egyik legkelendőbb fogyasztási cikkünkről?

A befőzés hagyománya úgy forrt össze a cukor felhasználásával, hogy egy időre elképzelhetetlenné vált a kettő szétválasztása. Aztán jött az allergiák, bélszindrómák, cukorbetegségek és „mentes” verziók korszaka, amiben már nem volt helye a sok szempontból kérdésessé vált kristályos anyagnak.

A Kárpát-medence egyik legismertebb, legsokoldalúbb növénye. Az elmúlt évtizedekben kitűnően alkalmazkodott az emberi beavatkozások hatásaihoz, és szívós lakója lett az antropogén világ másodlagos élőhelyeinek is. Megtalálhatjuk a degradált területeken, az erdők és cserjések mentén, a parlagok és útszélek szegélyein is, és a városokban sem ritka, hogy találkozunk vele, ugyanis egyike azon fajoknak, amelyek a szennyezett levegőt is jól tűrik.

Több mint 45 évvel ezelőtt, 1978. október 30-án adták át a Túzokvédelmi Állomást Dévaványán. A magyarság történelmét végig kísérő túzok védelmét és megőrzését középpontba helyező munkaállomás nélkülözhetetlen központja a faj védelmének – nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is. Erről a kivételes szerepről, múltról és jelenről kérdeztük Czifrák Gábort, a Túzokvédelmi Állomás vezetőjét.

A kertben, utcán vagy erdőszélen járva sokszor el sem gondolkodunk azon, hogy mi minden éltető, tápláló finomság terül el a lábunk alatt. Pedig ha időt szánunk a felfedezésre, akkor pillanatok alatt rájöhetünk, hogy bizony szinte bármerre, ahova nézünk, táplálékok és gyógynövények egész sora áll rendelkezésünkre. Ezekből hoztunk most párat. 

Elődeink már több ezer évvel ezelőtt rájöttek arra, hogy a monokultúrás termesztés nagyon rövid időn belül megmutatja árnyoldalait, majd nem sokkal ezután terméscsökkenéssel, az állomány minőségének romlásával és fenntartásának nehézségével is jár. Nem véletlenül gondolkodtak tehát vegyes ágyásokban – ugyan mi okunk volna kétségbe vonni eleink bölcsességét?

A növényi sajtok világát akkor is érdemes felfedezni, ha azt konkrét egészségügyi probléma nem indokolja.

Sok olyan értékes munka és hivatás van körülöttünk, aminek képviselői csendben, sokszor láthatatlanul alkotnak valami nagyot, valami maradandót. Ilyennek képzelem el a növénynemesítők munkáját is, akik a folyamatosan változó környezet igényeihez igazodva igyekeznek olyan fajtákat létrehozni, amelyek képesek helytállni az egyre intenzívebben elénk gördülő akadályok világában. Munkájuk egyedi és megismételhetetlen- ez előtt is tisztelgünk mostani válogatásunkkal. 

A bokrokhoz közelítve egy pillanatra lelassítottam lépteimen. Sokáig kellett emelnem tekintetem horizontját, hogy a kék égbolt felé magasló ágak csúcsait is elérjem vele. Rég nem jártam erre. Csodálkozva néztem a napsugaraktól fénylő levelek sűrűjét, az egymás után sorakozó meleg színű termésfürtöket, amelyeknek súlya édes teherként húzta a büszke ágakat. Akácosok és évtizedes gyümölcsösök titkos sűrűjében vezetett utam, hogy megismerjem tíz év történetét. Hogy átélhessem egy nehéz, kitartást és türelmet igénylő munka egyedülálló értékeit, a történelem harcosainak csodanövényét, az eredeti, az igazi homoktövis krónikáit. Megérte.

Színek, illatok és élmények lengik körül az augusztusi kertet, ami rengeteg örömöt ad nekünk ebben a hónapban is. Ha eddig jól végeztük dolgunkat, akkor nem kell különösebb küzdelmekre számítanunk, de azért van pár olyan feladat, amit nem érdemes elhalasztanunk. Nézzük, mik a legfontosabb teendőink a nyár utolsó havában a kertben!