Az egyik legfontosabb vitamin, ami alapvető életfeltételeinket is meghatározza. Hiányának felismerése nem egyszerű, pedig komoly problémákat okozhat. Ezért mindenképpen tisztában kell lennünk azzal, hogyan pótolhatjuk!
Kétszázhét évvel ezelőtt, 1815. október 19-én a Gellért-hegy tetején I. Ferenc osztrák császár, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében felavatták a Pest-budai Egyetem csillagvizsgálóját, ami korának egyik legjobban felszerelt, legkorszerűbb intézménye volt. Az épület helyén ma a Citadella áll, de a csillagok szerelmeseinek nincs miért aggódniuk: országszerte több égboltfigyelő rendszer is várja az érdeklődőket. Mutatjuk, hol!
„Nem azzal, a másik kezeddel!” – hangzik a tanítás, amikor egy kisgyermek ismerkedik a helyes kézfogás mikéntjével. Az emberi kapcsolatok, a kommunikáció és az üdvözlés egyik alappillére a másiknak nyújtott kéz, ami sok mindent jelent, és még annál is többet árul el rólunk.
A fogmosás a régi időkben amolyan női dolog volt, a fogkeféért nyúló férfiakat sok helyütt dekadensnek tartották. Van, ahol a fogtündér helyett a fogegér viszi el a fogakat, és egy ősi kínai gyógymód szerint a pergamenlapra írt varázsigékkel körbetekert fog hamar gyógyulásra lel. Hiedelmek, babonák, jóslatok és gyógymódok hálózták be az emberiség történetével egyidős fogápolás szokását. Ezek közül hoztunk most jópárat, illetve megfontolandó tényeket a fogak és az egészségünk összefüggésében.
A mesterséges intelligencia térnyerésével a robotok már gondolkozni, „érezni” képesek. A robotika tudománya szinte követhetetlenül szárnyal a jövő felé, és egyre többször szembesülünk azzal, hogy a robotok lassan szerves részei lesznek a mindennapjainknak. Olyan területeken is, ahol nem is gondolnánk.
Bőrünk a legnagyobb szervünk, egészséges működése éppen ezért rendkívül fontos. A hideg idő beköszöntével védelme extra feladatok ad, amelyeket nem érdemes ellébecolni. Mégis, a realitás az, hogy nem mindenkinek van ideje (és kedve) naponta kétszer négy-hat-tízlépéses reggeli és esti rutinnal bajlódni. Ám ha a megfelelő hatóanyagokat választjuk, lehet, hogy nem is kell majd – vagy az is lehet, rákapunk a bőrápolásra, mert megérezzük, milyen szépen reagál szervezetünk a legkevesebb törődésre is.
Mostanában nagyon felkapott lett a „superfood” vagy szuperélelmiszer kifejezés, aminek hallatán valami extra különleges dologra asszociálunk. Némiképp átverés-szagot érzek itt is, magyarázom, miért.
Nem is maga a betegség, inkább az azt kísérő tünetek tudnak rendkívül kellemetlenek lenni. Az állandó vizelési inger, a csípő, égető érzés megkeserítheti a mindennapokat, ezért érdemes beszereznünk házipatikánkba olyan gyógynövényeket, amelyek segíthetnek a kellemetlenségek leküzdésében.
Egy titokzatos lisztszerű anyag, ami az évtizedek alatt a sütés egyik elengedhetetlen alapanyaga lett, de kevesen tudják, mennyi mindenre használható még ezenkívül. Nem másról van szó, mint a sütőporról, ami igen hasznos szer egy környezetbarát háztartásban.
Kosztolányi Dezső mondta egyszer: „Megannyi rossz szó honosodik meg, s megannyi jó szó senyved el”. Mennyire igaza volt. A puszcsi-szercsi-lávcsi korában, az emojiktól és szlengektől sűrűsödő, de közben végletekig kiüresedő kommunikációs térben nemcsak nyelvünk elemei vesznek el, hanem minduntalan saját belső énünk kifejeződései is. Pedig a „magyar nyelv olyan, mint egy hangszer: aki játszani akar rajta, annak minden áldott nap gyakorolnia kell”.
Nemrég futótűzként terjedt az interneten az Alföldet letaroló kaktuszok híre. Mint egy vadnyugati szenzáció, úgy ontották magukból a sivatagi szlogeneket a legkülönfélébb fórumok, és az ötödik főcím után már félvilágvégében érezhettük magunkat. Mivel a beszámolók sok helyen túlzóak és félrevezetőek voltak, nem árt tisztázni néhány kérdést a kaktusz-sztori kapcsán.
Egyre többször veszem észre magamon, hogy a nyüzsgő városba érve elkezdenek zavarni a mindenfelől áradó zajok. Jobbra az autó gyorsul, balra lassít és csikorog a fék, közben dudaszó, zene, kiabálás szól, hallom a fúrást az útjavításnál, nem mellesleg a három gyerek hátul csicsereg, szól a telefon, mellette kattog az index... Mindezt egy percen belül kell feldolgoznia az idegrendszeremnek. Biztosan nem könnyű feladat, csoda, hogy még bírja.
