A legnagyobb eséllyel olyan kertekben találkozhatunk vele, ahol a napraforgón kívül cinkegolyóval is etetnek, és aminek közelében erdős területek is fekszenek. Az ornitológusok szerint az egyik legnagyobb fészeképítő mester a kontinensen, és szociális viselkedéséről, társai iránti elkötelezettségéről és hűségéről mi magunk is példát vehetnénk.

Talán a legtöbben még emlékeznek a régi kétforintos érmére, aminek egyik oldalát a magyar kikerics (Colchicum hungaricum) képe díszítette. A faj 1979 óta élvez védettséget Magyarországon, természetvédelmi értéke 100 000 forint. Fokozottan védett növényünk, amely a Villányi-hegység kiemelkedő értékei között említendő, és amely kis termete ellenére nagy ismertségre tett szert az évszázadok során.

Ahogy az élet minden más területén, a kertészetben is folyamatosan változnak a trendek. A régi, paraszti udvarok képét felváltották a díszkertek, a pipacsok és margaréták helyére buxusok kerültek, és a történelmünket idéző színes, gazdag réteket bekebelezték a tujákkal, hibridekkel és legkülönfélébb nemesítésekkel előállított növények. Évszázadokon át tündöklő növények tűntek el szemünk elől a feledés homályába. De mi lenne, ha nem a divat, hanem mi diktálnánk? Ha megőriznénk múltunk és hagyományaink legszebb értékeit? Olyan növényeket mutatunk be, amelyek már bizonyítottak.

A napsütéses délutánok és a duzzadó rügyek láttán hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy már itt is van a tavasz, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni a tapasztaltakról – mindenekelőtt azt, hogy éjszaka még igencsak alacsony a hőmérséklet: bizony vissza-visszatérnek a mínuszok is. Az effajta szeszélyeket edényes növényeink viselik a legnehezebben, ezért gondozásukra februárban kiemelt figyelmet kell fordítanunk.

Évente több millió tonna ruhát gyártanak le, amit gyorsan „el is hordanak”, majd kidobnak a szemetesbe. A globális elemzések szerint minden másodpercben egy teherautónyi ruhadarabot égetnek vagy temetnek el a szeméttelepeken, így nem túlzás azt állítani, hogy a divatipar az egyik legpazarlóbb termelési- és fogyasztási ágazat.

A legkisebb európai rigófaj, Törökország nemzeti madara. Az utóbbi évtizedekben egyedszáma csökkenésnek indult, ezért a Természetvédelmi Világszövetség mérsékelten fenyegetett fajnak nyilvánította. Idehaza védettséget élvez: természetvédelmi értéke 25 000 forint. De mit kell tudnunk róla, és miért fontos segítenünk, védenünk a mindennapokban?

A téltemető vagy kikeletnyitó téltemető (Eranthis hyemalis) a boglárkafélék családjának képviselője. Alig tíz centiméteres magasságával az egyik legkisebb tavaszi virágzó növényünk, amely Magyarországon 1982 óta védett növénynek számít. Üde, meszes talajú gyertyános- és cseres-tölgyesekben, illetve keményfa-ligeterdőkben találkozhatunk példányaival – érdemes figyelni rájuk.

A bajkáli gyógyítók egyik kedvenc ősi gyógynövénye, amelynek gyógyhatásait már időszámításunk első éveitől jegyzik. Nevét gyönyörű, kékeslila virágainak köszönheti. Hívják csucsókának, sisakfűnek, csákókának, de még süvegfűnek is. Legértékesebb része kétségkívül gyökere, amelyből szárítás és őrlés után megkapjuk az oly nagy becsben tartott aranysárga őrleményt, a bajkáli csukóka elixírjét.

Már korábban is fel-felmerült, hogy a szilikon nem egészséges. De ha egyszer olyan kényelmes vele dolgozni! Rendre elaltatjuk a lelkiismeretünk, főleg amikor megjelennek a legcukibb nyuszis, szívecskés vagy különleges alakú sütőformák, amikkel igazi mesterműveket lehet alkotni. De megéri? Mennyire károsak a szilikon sütőformák? Ennek jártunk utána.

Van az úgy, hogy bármilyen kertet is álmodunk meg magunknak, a terepviszonyok, a „készen kapott” alapok keresztbe húzzák számításainkat. Ilyen átkos örökség a rézsű, főleg, ha meredek fajta. De megküzdöttem vele, és jelentem: élek. A küzdelem pedig nem is vészes, ha megfelelő növényekkel az oldalunkon indulunk neki.

Népszerűbb rokonánál világosabb, élénkebb árnyalatokban szeli át kertjeinket a kék cinege (Parus caeruleus), az idehaza 1901 óta védettséget élvező szárnyas segítőnk. Növényvédelemben betöltött szerepe legalább annyira fontos, mint széncinege rokonának- ezért érdemes megismerkednünk vele.

Észrevették, hogy egy-egy iskolai vagy óvodai nap után a gyerekek sokkal hangosabban beszélnek? És hogy a hétvégi nyugalomban újra lecsendesednek? Megfigyelték már, hogy hangosabban beszélnek, amikor telefonálnak, és hogy a kocsi kihangosítója miatt már élőszóban is magasabbról kezdik a társalgást?