A fánk az emberiség egyik legrégebbi és legtovább fennmaradt sült édessége, amely több mint 5000 éves múltra tekint vissza, és ma már nem csupán egy hagyományos farsangi finomság, hanem a világ számos országának kedvelt édessége, amit különböző formákban és ízesítéssel készítenek el a klasszikus lekváros változattól a modern, glazúros doughnutig.
Az ókortól a középkorig - mézes sült tészta
Az ókori Mezopotámia sumér és akkád kőtábláin már felbukkant egy mézes olajban sült tészta, amit ünnepi alkalmakkor készítettek el, és valószínűleg az első fánkszerű sütemények közé tartoztak. Az ókori görögök a „skyros” néven ismert édes olajban sült falatokat mézzel locsolták meg, és sportolóknak adták gyors energiaként, a rómaiak pedig az „aliter dulcia” nevű sült tésztát készítették el, amit mézzel és borssal ízesítettek, így vált a római lakomák egyik kedvenc desszertjévé. Később, a 7–11. századi arab világban a forró olajban sült édes tészták készítése virágzásnak indult, majd az arab gasztronómia terjedésével ezek a technikák eljutottak Európába is. A legismertebb arab fánkként számontartott étel a zalabiya, ami egy olajban sült, ropogós tészta, cukorsziruppal meglocsolva.
A 12–15. században Európában is elterjedt az édes, sült tészta, és a kontinens országaiban megszületett a modern fánkok őse: Franciaországban a cruller és a beignet, a német területeken a pfannkuchen és a krapfen, a lengyeleknél a pączki,az olaszoknál pedig a frittelle. Később, a barokk udvarokban a Berliner Pfannkuchen lett népszerű, a cukrászkönyvek tömegesen hozták le az új recepteket: a töltött, a likőrös és a lekváros változatokat.
Hogyan lett lyukas a fánk?
A lyukas fánk története az 1847-es évekig nyúlik vissza, amikor Hanson Gregory amerikai tengerész elkezdett lyukat ütni a tészta közepén. Tettében az a szándék vezérelte, hogy a tészta egyenletesebben süljön át, könnyebb legyen kezelni a forró olajban, és textúrája is ropogósabb legyen. A lyukas fánk végül világszerte elterjedt, és az amerikai kultúrában a doughnut vagy donut ikonikus édességgé vált. Az 1900-as években megjelentek az automatizált fánksütők is (pl. Krispy Kreme, Dunkin’), és a második világháborúban az amerikai katonáknak is fánkot osztottak, tovább erősítve a donut kulturális jelentőségét.
A fánk története Magyarországon
Magyarországon a fánk a farsangi időszak ikonikus étele, de csak kevesen tudják, hogy a középkori magyar konyhában már ismerték az olajban sült édes tésztákat, és a 17-18. században a „fánk” szó (fonk, fank, pánk) már rendszeresen szerepelt a receptkönyvekben. A szalagos fánk az egyik legklasszikusabb magyar farsangi fánkfajta, amit gyakorta kínáltak fehér szalaggal a közepén. Kedvelt volt a túrófánk is, ami egy könnyű és gyors változat, és nem hagyhatjuk ki a csöröge- vagy forgácsfánkot sem, aminek vékony, ropogós, csavart formája szinte összeolvadt a fahéjas porcukor illatával. Idővel elterjedtek a lekvárral vagy vaníliakrémmel töltött fánkok is, de meg kell említenünk a Krampampuli-fánkot, ami egy alkoholos, farsangi különlegesség volt. A krampampuli eredetileg egy alkoholos, fűszeres forró ital volt, ami a 18-19. században hódított. Borból, pálinkából vagy rummal kevert borból készült, cukorral és fűszerekkel. A krampampuli-fánk ennek az italnak az ízvilágát és szellemét ültette át egy farsangi süteménybe.
Fánk a háborúban
Az USA-ban 1938 óta rendezik meg a Nemzeti Fánk Napot, a Doughnut Dollies emlékére. A Doughnut Dollies olyan amerikai vöröskeresztes női önkéntesek voltak, akiket a második világháború, majd később a vietnámi és koreai háborúk idején szerveztek be, hogy érzelmi és mentális támogatást nyújtsanak a katonáknak. A Dollies-önkéntesek friss kávét és fánkot szolgáltak fel a katonáknak, és rekreációs szolgáltatásokat szerveztek meg, például improvizált programokat biztosítottak a pihenő katonáknak. A háború feszültsége, a fronton töltött hosszú hónapok és a veszélyes szolgálat közepette a katonák számára ez az egyszerű, barátságos gesztus szinte képes volt megteremteni az otthon érzetét, és nagymértékben hozzájárult a katonák lelki egyensúlyának fenntartásához.
Az igazi klasszikusok
Az Apáca-fánk elkészítéséhez a következőkre lesz szükségünk: 1 tojás, 30 deka liszt, tej, vaj, 4 dl méz, fahéj, szegfűszeg, 20 deka zsemlemorzsa és 20 deka zabpehely. Elkészítése a következő: „A tojással, liszttel, tejjel, vajjal sima tésztát gyúrunk, két részre osztjuk, vékonyra nyújtjuk. A mézet felhevítjük, leöntjük vele a zabpehellyel kevert morzsát, megfűszerezzük fahéjjal és szegfűszeggel. A masszát 1-2 órán át pihentetjük, majd apró gömböket formálunk belőle. A gömbökkel - megfelelő távolságban - kirakjuk a tésztalapot, majd ráborítjuk a másikat A gömböcskéket kis pogácsaszaggatóval vagy derelyevágóval körbevágjuk, sütőlemezre rakjuk és lassú tűzön világosra sütjük”.
Egy 1933-as lapban leltünk rá a Cimet-fánk receptjére, ami így szól: „Ezt csak az csinálhatja meg, kinek hozzávaló formája van. Tudniillik elég hosszúnyelű bádogcső kell hozzá, melyre (a nyél végére) használatkor egy új, tiszta fehér vékony pamut zsinórt erősítünk. Tehát veszünk 50 deka lisztet, 4 deka vajat, 6 tojássárgát, fél evőkanál cukrot, kevés sót és 4-5 kanál sűrű tejfölt s könnyen nyújtható tésztának összegyúrjuk. Késfoknyira nyújtjuk, egyórai pihentetés után, azután 6 centiméter négyszögeket vágunk belőle. A bádogcsőre téve, a zsinórral csikókban ráerősítjük s mély edényben levő zsírba tesszük. Ha kissé már sárgul, a zsinórt lefejtve kés segítségével lehúzzuk a bádogról, melyre azonnal másik tésztát teszünk. Ha a tészta már szép piros, kiszedjük s erősen fahéjazott porcukorba mártjuk”.
De hogy ne csak édes változatokat említsünk, nézzük meg a húsos fánk receptjét 1974-ből: „35 dkg lisztből, 2 egész tojással, 2 dkg élesztővel kis tejjel kelt tésztát készítünk. Fél kg sovány sertéshúst (a kifőtt leveshúsból is készülhet) ledarálunk. Egy evőkanál zsírban egy fej finomra vágott vöröshagymát pirítunk. Beletesszük a darált húst, kissé átsütjük, majd törött borssal, kevés majoránnával, sóval ízesítjük, kevés vágott petrezselymet is adhatunk hozzá s végül egy egész tojással összekeverjük. Ezt a masszát a megkelt és ujjnyi vastagra kinyújtott, kiszaggatott fánktésztára halmozzuk, és a tészta széleit összenyomjuk. Forró zsírban a fánkokat kisütjük, s tejföllel tálaljuk”.
Borbás Marcsi fánk receptjei
Összegyűjtöttük Borbás Marcsi kedvenc fánkreceptjeit is: a klasszikusoktól az izgalmasabbakig, az édestől a sósig- szeretettel ajánljuk elkészítésüket:
Csöröge fánk https://egy.hu/receptek/az-igazi-csoroge-fank-106709
Szalagos fánk https://egy.hu/receptek/az-igazi-szalagos-fank-106695
Virágfánk https://egy.hu/receptek/a-csodaszep-viragfank-106700
Gurulós fánk https://egy.hu/receptek/gurulos-fank-106735
Szilvalekváros csavart fánk https://egy.hu/receptek/szilvalekvaros-csavartfank-106724
Túrófánk https://egy.hu/receptek/turofank-106731
Képviselőfánk https://egy.hu/receptek/a-legjobb-kepviselofank-107007
Gyümölcsfánk https://egy.hu/receptek/a-leggyumolcsosebb-nyari-sutemeny-ilyen-a-gyumolcsfank-107154
Főrendi fánk https://egy.hu/receptek/forendi-fank-112776
Sós fánkrudak https://egy.hu/receptek/sos-fankrudak-113224
Beignet fánk https://egy.hu/receptek/beignet-fank-114615
Krumplis fánk https://egy.hu/receptek/krumplis-fank-115902
Ekler fánk https://egy.hu/receptek/ekler-fank-116182
Portugál fánk https://egy.hu/receptek/malasadas-portugal-fank-117351
Benne van a tudás, benne van az íz!
Szilvás, barackos, lekváros, ott van a lényeg benn
