A kert nem csupán növények gyűjtőhelye, hanem élő tér, élettér, és egyfajta menedék is a mindennapok rohanása elől. Az élő növénysátor pontosan ezt az igényt hivatott kielégíteni: egyszerre árnyékol, hűt, díszít és élménnyel tölt fel. Olyan természetes építmény, amelyben a növények nem pusztán dekorációk, hanem maguk adják a szerkezet lelkét, a megbékélés lehetőségét.
Mi az élő növénysátor?
Az élő növénysátor egy strukturált keretre vagy természetes növényi vázra épülő zöld építmény, amelyet futónövényekkel, bokrokkal vagy kisebb fákkal futtatunk be. A cél nem egy klasszikus sátor utánzása, hanem egy lombbal fedett, árnyékos, levegős tér kialakítása, a következő funkciók betöltése érdekében:
- legyen a gyerekek természetközeli játszóhelye,
- legyen egy kerti pihenő- vagy olvasósarok,
- működjön a terasz vagy az udvar természetes árnyékolójaként,
- funkcionáljon a permakultúrás kert elemeként és a mikroklímát javító megoldásként
A növénysátor lehet fa- vagy fémszerkezetre futtatott, de akár teljesen önálló is: amikor fiatal fák, bokrok és futónövények együttese adja a végleges formáját. A kulcskérdés a növényválasztásban rejlik, amit nemcsak esztétikai, hanem klimatikus, fenntarthatósági és gondozási szempontok figyelembevételével kell mérlegelni.
Milyen növények alkalmasak élő növénysátorhoz?
A futónövények adják a sátor „falait” és „tetejét”- ezek gyorsan nőnek, jól formázhatók, és hamar árnyékot biztosítanak.
A legjobb évelő futónövények növénysátor készítéséhez: a klemátisz, a borostyán, a kúszó lonc és a lilaakác. A klemátiszt (Clematis) változatos virágzás, könnyed lomb és kiváló árnyékolási képesség jellemzi, míg a lilaakác (Wisteria) látványos tavaszi virágzásáról, erős növekedéséről és masszív keret-igényéről ismert. A borostyán (Hedera helix) örökzöld, így egész évben takar és jó tűrőképességekkel rendelkező növény, a kúszó lonc (Lonicera) pedig illatos, beporzóbarát, és a romantikus hangulat megteremtője.
Nagyobb növénysátrak kialakításánál érdemes a törpe gyümölcsfákat vagy díszfákat is bevonnunk: erre számos kisebb habitusú alma, körte, szilva, díszalma és díszcseresznye fajta alkalmas lehet. Jól teljesítenek élő sátrak kialakításában a fagyal, a hortenzia és a különféle viburnumok is: ezek stabil szerkezetet adnak, árnyékolnak, és hosszú távon fenntartható vázat biztosítanak.
Élő növénysátrunk akkor lehet igazán harmonikus, ha alul is helyet kapnak aktív lakói: a különböző fűszernövények és talajtakarók. Kiválóan alkalmas lehet a növénytársításban a menta, a kakukkfű, a bazsalikom, az erdei szamóca, a macskamenta vagy az áfonya is- utóbbi csak akkor, ha a talaj kémhatása azt lehetővé teszi. A különböző, talajszinten helyet kapó fajok használata nemcsak esztétikus, hanem csökkenti a gyomosodást és javítja a mikroklímát is, emellett támogatja kertünk többi élőlényének mindennapjait is: élelemmel, védelemmel, a biodiverzitás megteremtésével.
Miért érdemes élő növénysátrat kialakítanunk?
- Mert ezzel természetes árnyékolást és hűtést biztosíthatunk: a növények párologtatása révén a növénysátor alatt akár több fokkal hűvösebb lehet a levegő, mint a környezetben. A lombhullató fajok alkalmazásával télen a napfény is bejut a sátor belsejébe, így az abban helyet kapó fajok is hozzájuthatnak minden, a boldogulásokhoz szükséges feltételhez, miközben sikeresen létrehoztunk egy védelmi szigetet, nemcsak magunk, hanem kertünk lakói számára is.
- Mert javíthatjuk a mikroklímát és a levegő minőségét is: a sűrű lomb javítja a páratartalmat, csökkenti a por mennyiségét, oxigént termel, és kellemes, friss érzetet ad.
- Mert plusz élményt és esztétikumot teremthetünk: egy élő sátor nem statikus elem, hiszen virágzik, illatozik, termést hoz, és évszakról évszakra változik. Egy valódi élménytér, ami éppúgy lehetőséget ad a játékra, mint a pihenésre és kikapcsolódásra.
- Mert ezzel egy újabb lépést tehetünk a fenntarthatóság felé: nincs szükség mesterséges árnyékolókra vagy burkolatokra, hiszen a növény maga a szerkezet, a dísz és a funkció is. Ezzel megspóroljuk a költségeket, az előállítás környezeti terheit és az elhasználódás okozta ökológiai lábnyomunkat is csökkenthetjük.
- Mert egy különleges haszonkertet hozhatunk létre: a megfelelő növényválasztással a sátor ehető kertté is válhat, hiszen a gyümölcsök, a bogyós termések és a fűszernövények egy helyen egy kisebb ágyás összetettségét valósíthatják meg.
Gyakorlati tippek a megvalósításhoz- mire lesz szükségünk?
- Stabil keretre: a növények súlya idővel jelentős lehet, ezért azt a szerkezetnek bírnia kell akkor is, ha a növények elérték teljes fejlettségüket.
- Tápdús talajra: a jó talaj létkérdés, ezért érdemes komposzt, illetve szerves trágya felhasználásában is gondolkodnunk.
- Vegyes növényhasználatra: alkalmazzuk vegyesen az egynyári és évelő fajokat a gyors és tartós eredményért, így lehet csak igazán szép és virágzó növénysátrunk!
- Öntözésre: a sűrű lomb alatt a talaj gyorsan kiszáradhat, ezért főleg a kezdeti időszakban érdemes öntöznünk.
- Metszésre és irányításra: a kívánt forma és a megfelelő fényviszonyok eléréséhez és szabályozásához elengedhetetlen a növénysátrunk alakítgatása, amit érdemes előre átgondoltan, rendszeres időközönként elvégeznünk.
Ne felejtsük: az élő növénysátor nem csupán egy kertépítészeti elem, hanem életmód, a kerti gyakorlatunk irányának megválasztása is. A természethez való közeledés, a fenntarthatóság és az élményszerű kertészkedés találkozási pontja, ami jól megtervezve évtizedekig szolgálhat pihenőhelyként, játszótérként vagy akár ehető zöld oázisként is - mindezt úgy, hogy közben a kert ökológiai értékét is növeli.
Fotók: 123rf
Fűszerecetek
Egyszerre finomak és egészségesek
