A nyaktekercs (Jynx torquilla) a harkályalakúak rendjének képviselője – hazánkban 1901 óta védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 forint. És bár rokonságban áll fáink lelkes kopácsolójával, a nyaktekercs sokkal kevésbé kötődik a zárt erdőkhöz, inkább a nyílt, füves, szárazabb területeket kedveli, ahol megfelelő mennyiségű hangyát találhat. Mert bizony a nyaktekercs a hangyák rettegett ellensége – a kertészek nagy-nagy örömére. De vajon miről kapta a nevét?
Képzeljünk el egy olyan világot, amelyben lehetővé válik a műanyagok nélküli élelmiszer-tartósítás, nem kell műanyagba csomagolni a darált húst, nem töltjük meg fél nap alatt a hatvan literes szemetest, és amelyben a természetesség erejével vagyunk képesek áthidalni a globális ellátások okozta környezetterhelés kihívásait. Lehetetlen, ugye? Én is azt mondanám, de létezik egy innováció, mely rácáfol a szkeptikusok véleményére.
Távoli tájak csábításai ellenére a magyar földön termett magyar paradicsomnál aligha akad finomabb. És így van ez a többi zöldség esetében is – lássuk hát, melyek azok a hazai fajták, amiket idén kár lenne kihagyni!
Megküzdött a túlélésért: a vadak falatozása, a legelő állatok taposása és az emberi telhetetlenség sem fogott ki rajta. Hegyvidéki rétek és tisztások üde, kora tavaszi színfoltja, amely nem véletlenül került fel a védett fajok listájára.
Bár hazánkban nem költ, nagy számban vonul át országunkon, és előfordul az is, hogy pár példánya itt telel át. A nyílt, vizenyősebb élőhelyeket kedveli: legelőkön, mocsarak, lápok környékén és hegyoldalakon egyaránt megfigyelhető. Kártevőink szorgos pusztítója, és messze földön híres a párok közötti együttműködésről: ő a réti pityer – ismerkedjünk meg vele!
Bár első nekifutásra gyerekjátéknak tűnhet, a palántanevelés valójában megfelelő ismereteket, kellő figyelmet és ügyességet igényel. Elsősorban a korai zöldségfélék termesztésében játszik fontos szerepet, hiszen az időben elkezdett palántanevelés korábbi terméshozáshoz és ezzel szezon előtti betakarításhoz segíthet hozzá bennünket. Nem mindegy azonban, hol és hogyan kezdünk neki – ebben igyekszünk most segíteni.
A növényeknek is van divatjuk. Most éppen a trópusi, különleges fajták fénykorát éljük. Pedig nincs is annál szebb, mint amikor végigsétálunk egy hagyományos magyar kert növényei mellett, és lábunk előtt elevenedik meg a történelem: gyöngyvirágok, liliomok és ibolyák sora, és az a megannyi ritmus, dal és vers, amely róluk szól.
Hoztunk pár meggyőző érvet arra az esetre, ha netán nehéz lenne nekiindulni az előttünk álló kerti munkáknak. Bízunk benne, ezek után más hangulatban telnek majd a kertben töltött, dolgos órák!
Az európai kakasmandikó (Erythronium dens-canis) a liliomfélék családjának képviselője – 1982 óta védett hazánkban, természetvédelmi értéke 50 000 forint. Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, hegyi és nedves rétek jellegzetes vadvirága, amelyben a fagy elvonulta után az országban több helyen is lehetőségünk lesz gyönyörködni.
Valamikor a távoli ősidőben a természet kidolgozta a maga csodálatos túlélési stratégiáit, amik közül minden bizonnyal a beporzás az egyik legcsodálatosabb „találmány”. Sok-sok évig kiválóan működött is a dolog, azonban jött az ember, és meggyengítve a biztos lábakon álló rendszert, igencsak nagy zavart okozott a beporzás háza táján. De vajon rendbe lehet-e ezt hozni, és mit talált ki a tudomány jövőnk megmentésére? Járjunk utána együtt! Izgalmas utazás lesz!
Hazánkban csak kevés élőhely felel meg számára, ezért nagy kincs, ha találkozhatunk vele. Vonuló madarunk, ám egyre gyakrabban akadnak olyan csapatai, amelyek megkísérelnek áttelelni, így akár a kerti etető körül, de leginkább a fűben vagy bokrok aljában is találkozhatunk példányaival. Nem más ő, mint a bajszos sármány: csigáink szorgos gyérítője, kártevő hernyóink ádáz ellensége.
Emlékszem szemeim izgatott cikázására, ahogy az időt megállítva pergették a sorokat. A könyv lapjainak halk susogására, a sosem látott nádasok világának filmszerű életre kelésére. Matula bácsi tanításaira, az ismeretlen ismerőssé váló berekre, Tutajos és Bütyök kalandjaira. Már akkor bakancslistámra került a Kis-Balaton felfedezése, ám csak jóval később, felnőtté válásom küszöbén élhettem át ezt a különleges élményt.
