Az egyik legismertebb trópusi gyümölcs, amely rendhagyó módon héjában tárolja a legtöbb vitamint és ásványi anyagot. Sajnos a hosszú út kibírásához a legtöbb banánt vegyszerekkel kezelik, ezért héja nem alkalmas a fogyasztásra – holott eredendően igen finom csemege készíthető belőle. De aggodalomra semmi ok: bemutatunk pár olyan hasznos háztartási praktikát, amiben jó hasznát vesszük a nem teljesen bio banánoknak is. De azért mégiscsak azt ajánlom, hogy amikor csak lehet, a kezelésmentes gyümölcsöt válasszuk!
Emlékszem, amikor fiam, Tomika még kis totyogós volt, imádta száraz kenyérrel etetni az abaligeti tó madarait. Élvezte, hogy közel úsznak hozzá, és hangosan nevetett a csattogó csőrök tompa hangjától. Szívmelengető pillanatok voltak ezek, mert akkor még nem tudtuk, hogy a számunkra oly kellemes és meghitt percek a madaraknak közel sem olyan jó élmények.
A bodorrózsa kedvelt és széles körben ismert dísznövényünk. Rózsaszín virágaival csodaszéppé tudja varázsolni kertünk apró szegleteit, azonban nagy bánatomra az elmúlt hónapokban szárnyra kapott hírek és álhírek besározták nagy becsben tartott nevét. Szeretném hát elsepregetni a pletykákat, mert a bodorrózsa igenis nagyon hasznos és egészséges része környezetünknek.
Nem mindenkinek van kertje, ahol madárcsicsergés és pillangószárnycsapások közepette nevelgetheti kedvenc virágait, és bizony a városokban kertészkedőknek igencsak fel van adva a lecke. Sokszor úgy érezhetik, hogy komoly hátrányban vannak – de most a „mit nem lehet” helyett koncentráljunk arra, hogy mennyi mindent tudunk kihozni az ablakpárkányok vagy az erkélyek adta lehetőségekből. Készítsünk frissítő nyári arcvizeket olyan növényekből, amelyeket lakásunkban is életben tarthatunk!
Magyar kutatók vizsgálatainak hála, változhat a stressz és az alvászavar kapcsolatáról való vélekedés, ami az inszomnia kezelésében is változásokat hozhat.
Sokszor elképzelni sem tudjuk, hogy mekkora mennyiségben hajítjuk a kukába vagy a komposzthalomra az értékes, tápanyagban és gasztronómiai élményben gazdag növényi részeket. A legtöbb gyökérzöldség levele és a szárak a zöldhulladék között vagy egy újságpapírba csomagolva a kukában végzik. De van egy tucat érvem amellett, hogy ez többé miért ne így legyen!
Az 1970-es évek végétől egyértelművé vált, hogy Földünk véges erőforrásait egyre csak növekvő tempóban fogyasztjuk el. 2019-ben a túlfogyasztás világnapja július 29-ére esett, ami annyit jelent, hogy alig több, mint fél év alatt éltünk fel egy egész éves „készletet”. Bár a pandémia 2020-ban egészen augusztus 22-ig kitolta ezt a dátumot, közel sem dőlhetünk hátra, mert nyilvánvaló, hogy rendkívül pazarló életmódot folytatunk. De megérkezett a legújabb magyar applikáció, ami fogja a kezünket a változás felé vezető úton!
Kevés olyan tény van a mai világban, amin ne lehetne vitatkozni. Az egyik a tiszta víz fontossága. A víz a földi élet alapvető és nélkülözhetetlen eleme, tisztaságának megőrzése pedig nemcsak érdekünk, hanem kötelességünk is. Pontosabban kötelességünk lenne. Mert sajnos akadnak döccenők ezen a területen is…
Szárazság és nagy meleg ide vagy oda, a kertünkben tüsténkedő gazok valahogy mindig túlélik. Nőnek, terjednek, ezzel nem kevés munkát és fejtörést okozva nekünk. És annak ellenére, hogy sok gaznak tartott növényt inkább gyógynövénynek neveznék, és még annak ellenére is, hogy nem pártolom a szigorú értelemben vett gyomirtást, be kell látnunk: igenis vannak olyan esetek, amikor meg kell válnunk az egyik növénytől, hogy jobb legyen a másiknak. Ezekhez a kikerülhetetlen esetekhez hoztam pár ötletet.
A szőlő az egyik leginkább megbecsült gyümölcsünk. Termesztése viszont amennyire egyszerűnek tűnik, annyira nem az: egy sikeres szőlősgazdának számos buktatóval és feladattal szembe kell néznie, mire kezében tarthatja az erőtől és egészségtől duzzadó sűrű fürtöket. Az egészség pedig a talajban kezdődik.
Több tíz millió éve a madarak uralják az eget, és birodalmukban igen kevés betolakodóval kellett megküzdeniük. Aztán az ember gondolt egyet, és a szárazföld után addig nem látott magasságok felé tört. Megjelentek az első hőlégballonok, léghajók, repülők, és behálózták a messzi kékséget. Aztán ugrottunk még egyet a drónoklepte világba, ahol már mindennapos küzdelmek tarkítják az egykor háborítatlan szélmezőket. Különböző teóriákkal és elméletekkel nyugtatjuk magunkat, de vajon milyen lehet igazából a madarak és drónok kapcsolata? És vajon milyen hatással van mindez a mi életünkre? Ennek jártunk most utána.
A régebbi irodalmi források olaszkáposztaként emlegetik, ami nem véletlen, hiszen minden bizonnyal Savoya környékéről származik. Bár nem tartozik a legnépszerűbb zöldségek közé, mégis széleskörű termelést tudhat magáénak: fólia alatti, korai szabadföldi, nyári és őszi veteményként is hozzájuthatunk. Ne legyünk hát restek beépíteni mindennapi táplálkozásunkba, szervezetünk hálás lesz érte.
