Az előírások, szabályok és egyre csak szigorodó követelményrendszerek világában egy egészen meglepő módszerrel próbálnak fellépni a világszerte komoly problémákat okozó élelmiszerpazarlás ellen: eltűntetnék a csomagoláson előírt lejárati dátum feltűntetését. Gyakorlatilag a vásárlóra bíznák a döntést arról, jó-e még egy termék, így a nagyanyáink idejét idéző „szagláspróba” válhatna a döntőbíróvá. Lehetséges ez?

Az állatos programok nemcsak a gyerekeknek nyújtanak felejthetetlen élményt, hanem mi, felnőttek is egy kicsit újra gyermeklelkűek lehetünk. Az állatok közelsége, érintésük, a velük való kommunikáció gyógyító hatással van a lelkünkre, amire valljuk be: egyre inkább nagy szükségünk van. Összeszedtem, hova járunk legszívesebben töltekezni! Következzenek Magyarország legállatibb helyei! 

Legszebb, legjobb, legdrágább: ezek talán a legtöbbet „leg”-ekkel illetett szavak. Vannak azonban ezeknél sokkal izgalmasabb és érdekesebb legjeink is, utánuk jártuk körbe Magyarországot. Kvízünkben olyan hazai településeket ismerhettek meg, amelyek valamilyen okból kiemelkednek a többi közül. Hogy miben és miért? Lássuk, és teszteljük együtt tudásunkat!

Irodalmi alkotások százaiban méltatják őket, gyermekkori élményeink tucatjai kötődnek vizeinkhez. Már puszta létezésükkel is a legtöbbet adják: az életet. És mégis egyre kevesebb van belőlük. Mi okozza az idei év tömeges kiszáradását, miért olyan pusztító az aszály, és mi a szerepünk ebben az egész folyamatban?

Tejoltófű, kásafű, Szent István seprűje vagy Szent Antal virága. Megannyi névvel illetik. A legismertebb mind közül a tejoltó galaj, tudományos nevén Galium verum, ami a tárnicsvirágúak rendjébe, a buzérfélék családjába tartozó növényfajunk. Megítélése kettős: egyrészt egészségvédő tulajdonságokai vannak, másrészt tiltólistára helyezik. De vajon hol lehet az igazság?

Nyári zöldségleveshez hasonló ízvilágot télen vásárolt alapanyagokból lehetetlenség előállítani. Ma már több alternatíva közül választhatunk annak érdekében, hogy a leghidegebb napokon is napfényt csempészhessünk asztalunkra. Mutatjuk, hogyan!

Krúdy Gyula szerint nyáron paprikát és paradicsomot, télen azonban lecsót kell enni. És milyen igaza van! De miért is ezerarcú a lecsó, és hogyan kell jól csinálni?

A világon szinte mindenhol gőzerővel dolgoznak azon, hogy kiszűrjék a tengerekből és az óceánokból a mikroműanyagokat, hogy esélyünk legyen visszafordítani azt a folyamatot, ami a – talán nem is olyan távoli – jövőben végső csapást mérhet az életet jelentő vizeinkre. A legújabb innovációnak az úgynevezett bionikus robothalak számítanak.

Egyre többet olvasni, hallani a selyemkóróról: mindamellett, hogy invazív faj és mérgező növény, az utóbbi években a hazai természetvédelem egyik fő problémájává is vált. Mit kell tudnunk róla?

Leszámítva az elszomorító csapadékhiányt, a gyógynövények gyűjtésének legszebb időszakát éljük. Megannyi értékes kincs vár ránk a természetben, amelyekből megéri eltenni a téli hónapokra is. Ezúttal olyan levelekkel, készültünk, amelyeknek mindenképpen helye van a családi patikában.

Ráfoghatjuk az aszályra, de a tény az tény marad: sok erdőtűz keletkezése az emberi mulasztásra, gondatlanságra, felelőtlenségre vezethető vissza. Egymás után érkeznek a lesújtó hírek lángokba borult hektárok tucatjairól, de a pusztítást látva sem fogjuk fel, hogy mekkora a felelősségünk, és mi mindent kellene másképp csinálnunk.

Kajszibarack vagy sárgabarack, nevezzük, kinek ahogy tetszik. Érdemes minél többet bespájzolnunk belőle, hiszen számos jó tulajdonsága mellett van egy kevésbé előnyös oldala is: rendkívül szeszélyes. Az idei évben kegyes volt hozzánk: most akadt termés. Azt azonban sosem tudhatjuk, hogy az elkövetkezendő nyarakon számíthatunk-e rá. Íme tehát egy kis kajszi-kisokos, hogy legyen miből válogatnunk az idei befőzések során.