Az egyik legtöbb névvel ismert növényünk: nem kevesebb, mint 15 elnevezését gyűjtötték össze az évszázadok alatt. Gyökeréből kávét helyettesítő ital készülhet, halványított levele kiváló saláta, virágzata teák alkotója, szára pedig a gyermekek kedvenc játéka. A pitypangról van szó. Ezúttal újabb érdekességeket kutattunk fel róla.
Szikes puszták és legelők növénye, ami kétes híre ellenére 1988 óta szerepel hazánk védett fajainak listáján. Egyetlen egyedének természetvédelmi értéke 10 000 forint, amit adott esetben, egy rossz döntés következtében hamar százezres bírsággá lehet duzzasztani. Ismerjük meg a szerencsét hozó lóhere egy távoli rokonát, a földbentermő herét.
Két évszázaddal ezelőtt még cigány csaláncsúcs volt a hivatalos neve, és ez nagy port kavart a 19-20. századi ornitológusok körében. Hogy lett a csaláncsúcsból cigánycsuk, és miért érdemes megismerkednünk vele? Mutatjuk!
Március végén kezdi virágzását a füles fűz (Salix aurita), hazánk egy kis termetű, erősen elágazó védett fűzféléje. Láprétek, nedves talajú erdők és gyertyános-tölgyesek növénye, amely 1982 óta áll oltalom alatt: egyetlen példányának természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Nem állítom, hogy nincs meg a maga varázsa az egyre kreatívabb és egyre fényűzőbb vágottvirág-csokrok éppen aktuális divatjának, de vajon megéri-e pár nap extráért olyan döntéseket hozni, amelyek nemcsak pénztárcánkra rónak – nem is kicsi –terheket?
A veréb és a balkáni gerle mellett – talán a szajkóról rendelkezünk a legkevesebb tudással, ezért is vagyunk hajlamosak félreérteni. Olyannyira nem ismerjük áldásos ökológiai szolgáltatásait, hogy még a védett fajok között sem szerepel, sőt: vadászata is megengedett. Pedig a szajkó jóval több, mint hangutánzó fiókarabló: az egyik legserényebb magterjesztőnk, akinek segítségével akár teljes erdőrészek is visszatelepíthetők. Tegyünk hát igazságot a szajkó háza táján, és nézzük meg, mi mindennel segítheti mindennapjainkat!
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a napokban fontos felhívást tett közzé, amelyben közös cselekvésre szólítja fel a lakosságot. A gyors és közös reagálást az ázsiai lódarázs hazai megjelenése és elterjedése teszi szükségessé, ugyanis komoly veszélyt jelent a hazai méhcsaládokra: az ázsiai lódarázs tömegesen vadászik a házi méhekre és a természetes beporzókra is.
A bükkösök, gyertyános-tölgyesek és szurdokerdők jellemző faja, amely enyhébb tavaszkezdet esetén már márciusban megörvendeztethet bennünket színes virágaival. A füstikefélék családjának izgalmas képviselője – 2001 óta szerepel a védett növényfajok listáján. Ismerjük meg a bókoló keltikét!
Kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb madarunk a berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis), melynek kedvenc élőhelyei a sűrű, áthatolhatatlan bokrosok. Messze földön híres műremeknek számító fészkéről, melyet növényi szálakból és levelekből kivételes ügyességgel sző. Éneke kiemelkedik a madárhangok közül: a sokszor éjjel is hallható érdekes dallam egyszerre hozza a művészi sokszínűség és a megtévesztés élményét.
A fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans – syn.: Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) a boglárkafélék családjának különleges képviselője, 1982 óta védett növényünk. Természetvédelmi értéke 10 000 forint. Ismerkedjünk meg vele!
A Hortobágy egész területén jellegzetes, gyakori téli vendég volt: leginkább a mocsarak és a halastavak gyékényes nádasaiban tűnt fel, ahol pár évtizeddel ezelőtt még az sem volt ritka, hogy hektáronként akár 6-8 példánya is megmutatta magát. Ma már sajnos jobban ki kell fognunk a megfelelő alkalmat és helyet, hogy találkozhassunk vele, de ha látjuk, ha nem, kertünkben akkor is nagy hasznot hoz. Ismerjük meg az ökörszemet, költőink gyakori ihletőjét!
Az idei megemlékezésre hazánk kastélyai és történelmi helyszínei is változatos programkínálattal készülnek – bátran mondhatjuk, hogy fantasztikus lehetőségek között válogathatunk. Tematikus tárlatvezetések, rejtett helyek felfedezése, ünnepi menük és kézműves foglalkozások: csak néhány a választható opciók közül. Lássuk, merre érdemes elindulnunk!
