Divatőrületek és egészségtrendek jönnek-mennek, mi pedig saját meggyőződésünk szerint fogadjuk vagy utasítjuk el a legújabb elméleteket. Egy biztos: a fogyasztói piacon nem lehet unatkozni. A tejipar legújabb őrületének kutatása során azt sem tudtam, mit higgyek el és mit ne. Még most sem tudom hova tenni magamban a tevetej fogyasztásának nagy kérdéseit. Elhoztam mindent, amit megtudtam róla, és őszintén érdekel az olvasók véleménye: valóban a tevetejé a jövő?

Hiába akarunk jó dolgokat vásárolni, első látásra még a témában jártasabbak is bele tudnak sétálni egy-egy alaposan megtervezett csapdába – hát még azok, akik nincsenek felkészülve a gyártók aljas, ám annál eredményesebb húzásaira. A trükkök tárháza szinte végtelen, de mi most elhoztunk egy tucatnyi leleplezést, hogy legközelebb könnyűszerrel kikerülhesse a boltok polcain sorakozó illúziókat. Mert bizony nem minden bio, ami fénylik!

A gluténérzékenység nem gyerekjáték, és sajnos egyre többen kényszerülnek lemondani azokról a nagy becsben tartott gabonákról, amelyek glutént is tartalmaznak. Az árpa, a rozs és a búza alapvetően értékes élelmiszereink, ebben a különleges esetben azonban igen kártékonyak. Nincs más választás: meg kell találni a legjobb gluténmentes alternatívákat, hogy az érzékenyebbek is élvezhessék az étkezés sokat jelentő pillanatait, mindezt utólagos kellemetlenségek és egészségügyi kockázatok nélkül.

A természetvédelmi törvény 2004-es módosítása óta a nemzeti parkok, természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek mellett a natúrparkok azok, amelyek a természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzését állítják a középpontba. A natúrparkok őrzik országunk jellegzetes tájképét, természeti értékeit, segítik az aktív kikapcsolódást, miközben nevelési, rekreációs és ismeretterjesztő funkciókat is ellátnak. Ezekből a csodás hazai kincsekből válogattunk…

Keresések után felugró ablakok, beszélgetések utáni célzott hirdetések, megmagyarázhatatlan gondolatok, érzések és hangulatok. Ha egy kicsit megállunk, és figyelünk, talán a legtöbben észre is vesszük, hogy valami furcsa. Hogy valami egészen természetellenes lóg a levegőben, és túl célzottak, túl kényelmesek, túl kézenfekvőek az események. Nem véletlenül. Ennek a nem véletlennek pedig neve is van. Úgy hívják, brain hacking.

Van egy sokszor mellőzött, de rendkívül fontos szervünk, amivel sajnos kevesebbet foglalkozunk, mint kellene. Májunk szervezetünk vegyi üzeme, méregtelenítő és anyagcsereközpontja, a tápanyagforgalom központi szerve. A gyomor- és bélrendszeren belül felszívott összes tápanyag és gyógyszer áthalad rajta, és a máj bontja le a hormonok jelentős részét is. Kulcsfontosságú szerepet tölt be egészségünk megőrzésében, ezért is fontos gondosan együtt élnünk vele!

Amikor egy kedves ismerősöm megkínált vele, bátortalanul nyúltam a villa után. Húsnak nézett ki, és hús íze is volt, de azért éreztem, hogy valami van a háttérben. Hamar ki is derült, hogy nem minden hús, ami annak látszik: szejtán került a tányéromra. Ismeretlen vizekre eveztünk, még sosem kóstoltam hasonlót, de őszintén mondhatom: nem utoljára ettem belőle. Egy kis szejtán-ismeret következik, nem csak vegánoknak!

Az egyik legtöbbet használt konyhai alapanyagunk, hovatartozását mégis örök viták övezik: hol zöldségként, hol gyümölcsként tartják számon. Egy azonban biztos: a paradicsom évszázadok óta a konyhánk szerves része, beltartalmi értékeinek köszönhetően pedig egészségünk szorgos őrzője.

Az egyik legrégebben termesztett kultúrnövényünk, amely az abraktakarmánytól a madáreleségen át a legelőkelőbb éttermek konyhapultjáig minden lehetséges utat bejárt. A hatezer évvel ezelőtti Mezopotámiában is előszeretettel termesztették, innen indult hódító útjára, és jutott el Ázsián, Afrikán és Európán át a világ minden tájára. De mi okozta viszontagságos történetét, és miért ajánljuk mégis rendszeres fogyasztását?

Sokaknak már elege van a lépten-nyomon szembejövő „zöld” témákból, amit némiképp meg is értek. Ezért azt javaslom mindenkinek, hogy csak arra koncentráljon, mi az, amit a saját életébe is adaptálni tud, aztán a változást kezdje egy kis lépéssel. Mert változtatni éppen az apró dolgokon a legkönnyebb – és valahol a legnehezebb is. Íme egy csokornyi ötlet, amiből egy-egy talán megtetszik annyira, hogy kipróbáld élesben!

A világot szinte észrevétlenül hódította meg a vegán étrend, majd a növényi alapú kozmetikumok elterjedése, és pár éve már a divatipar is felfedezte ezt az igencsak kedvelt címkét. De vajon tudjuk-e, hogy valójában mit takar a „vegán” kifejezés, és miért érdemes szépségápolási termékeinkben, napi bőrápolási rutinjainkban is előnyben részesítenünk az ilyen termékeket?

Az egészséges és fiatal vonások megőrzése mindig is foglalkoztatta az embereket. Már az ókor asszonyai is fortélyok százait vetették be annak érdekében, hogy szebbnek lássák magukat, és minél későbbre tolják az öregedés első jeleinek érkezését. A régészeti leletekből és írásos emlékekből ránk maradt tudás egyértelműen bizonyítja: már a görög, római, egyiptomi nők is magas színvonalon űzték a szépségápolás sokszínű és gazdag mesterségét.