Mi is a por, miből áll a porcica?
A porcica hivatalos definíciója szerint apró, piszokból összeálló test, ami ritkán takarított helyeken, például a sarkokban, bútorok alatt alakul ki. (Mi számít ritkának, ugyebár?) Porból, emberek vagy háziállatok elhullajtott szőrzetéből, pókhálókból, elhalt bőrdarabokból, kisebb törmelékekből áll, amiket általában sztatikus elektromosság tart össze. A fenti anyagok gyakran osztják meg gömböcüket aprócska poratkákkal vagy más élősködőkkel.
Nem számít, mennyit takarítunk, a por mindig visszajön, újratermelődik. A legtöbb por a szabadból származik, és a levegőn keresztül jut be otthonunkba. Ez aztán keveredik az otthonunk levegőjével, ami a szakemberek szerint akár tízszer is szennyezettebb lehet, mint a kinti lég. Ennek oka, hogy az illatosítók, tisztítószerek, az elektronikai cikkek, bútorok, lakástextíliák, használati cikkek, kozmetikumok tulajdonképpen mind vegyi anyagok, amik kioldódás vagy kikopás révén a por és ezzel a porcica szerves részévé válnak.
Nem tévedés:
vegyszer jut a levegőbe, ha leülünk a fotelben, vagy járunk a szőnyegen.
Ha takarítunk, mosogatunk, vagy a régi családi képeket nézegetjük. A hő felgyorsítja a folyamatot: ha például parabéneket és ftalátokat tartalmazó kozmetikumokat használunk, akkor a testünk hője megnöveli a vegyszerek levegőbe jutásának sebességét. Amikor aztán ezek a láthatatlan vegyi anyagok a szoba hűvösebb részeibe kerülnek, lecsapódnak, és a házi porhoz tapadnak. Ugyanezen mechanizmusok miatt vonzzák az elektronikai eszközök is porok vastag rétegeit: az égésgátlókat tartalmazó elektronika hője gyorsítja a porképzési folyamatot.
Veszélyes a por?
A legmagasabb koncentrációban előforduló vegyi anyagok a ftalátok, majd a fenolok, az égésgátlók, a perfluor-alkil-anyagok (PFAS-k, például a PFOA), végül az illatanyagok. A porcicák azofestékeket is tartalmazhatnak, ezenkívül felületaktív anyagokat és a bolhakezelésben használt peszticideket is. A ftalátok megzavarják a szervezet endokrin rendszerének működését, az égésgátlók rákkeltők és reproduktív- illetve idegrendszer zavaró toxinok, emellett
a házi porban található vegyszereket összefüggésbe hozták az asztma kialakulásával is.
Egy átfogó kutatás során olyan anyagokat is találtak a porcicákban, amelyek már jó ideje nincsenek forgalomban, kimutatták például a DDT jelenlétét, ami egy 1970-es évek óta betiltott peszticid, vagyis növényvédő szer. Ezek a mérgező anyagok aztán felszívódnak a bőrönkön keresztül, vagy belélegezzük, esetleg lenyeljük őket.
A Duke Egyetem kutatói szerint a porban található beltéri szennyeződés aktiválhatja a zsírsejtek fejlődésének fő szabályozóját, és cukorbetegséghez, inzulinrezisztenciához és elhízáshoz is vezethet. Elképesztő, de még kis mennyiségű pornak való kitettség is aktiválhatja a szervezetet arra, hogy zsírsejteket termeljen. A kutatók 194 háztartási pormintát gyűjtöttek be, és azt találták, hogy körülbelül kétharmada (125 porkivonat) képes volt elősegíteni a zsírsejtek fejlődését, míg a fele (97 porkivonat) már 100 mikrogrammos jelenlétnél is beindította a zsírsejtek szaporodását.
2022-ben 35 országban végeztek átfogó vizsgálatot a beltéri levegővel kapcsolatban, és arra a következtetésre jutottak, hogy
az otthonok levegőjében megtalálható fémszármazékok befolyásolják az emberek neurokognitív fejlődését.
A DustSafe program (más néven „360 Dust Analysis”) az első olyan nemzetközi tanulmány, ami szabványosított módszert alkalmaz a por összegyűjtésére, elemzésére, forrásazonosítására és az egészségügyi kockázatok kiszámítására 35 ország 2235 beltéri pormintáján. Egyelőre arra jutottak, hogy számos tényező befolyásolja otthonunk levegőjének minőségét, például az, hogy miből épült a ház, milyen burkolatok vannak benne, milyenek használati tárgyaink, van-e háziállatunk, dohányzunk-e, milyen gyakran takarítunk – és gyakorlatilag a végtelenségig sorolhatnánk, mi minden számít. Ugyanígy a kutatás ezernyi egészségügyi következményt sorol, ha sokáig élünk (túl) poros otthonban.
Bár tiszta levegőnk valószínűleg már sosem lesz, sokat javíthatunk szobánk levegőjén egy kis odafigyeléssel. Ha fokozatosan száműzzük otthonunkból a felesleges vegyszereket és kemikáliákat tartalmazó eszközöket, akkor máris sokat tettünk egészségünk megőrzéséért. Ne becsüljük le szellőztetés erejét sem: a kinti levegő – a belvárosban is! – jobb, mint a benti. És persze a takarítás sem sokadlagos: ha összegyűjtjük a port és kint tudjuk a lakásból, máris kedvezőbb körülmények között élhetünk – nem utolsósorban szebb környezetben!
Ha felvennéd a harcot a porcicákkal, ebben a cikkben sok tippet gyűjtöttünk, ami segíthet:
Közelről egészen félelmetes, miből van a házipor (és 10 tipp, hogy eltüntesd!)
Mindannyian találkoztunk már a jelenséggel, amikor a napsütés beárad egy ablakon és megtelik a helyiség fénnyel. Ezt a gyönyörű látványt azonban sokszor elrontja valami: a szálló, kavargó por. Ha letörlünk egy polcot, holnap törölhetjük újra, szinte azonnal belepi az a bizonyos szürke réteg. Na de mi is az a por? És honnan jön? És vajon miért van, hogy van, akinél egy szem sincs?!
További cikkek a témában:
A beteg épület szindróma létezik, de könnyű kivédeni
Kevés olyan dolog van – sőt az idő múlásával egyre kevesebb – amin össze tudunk szólalkozni a férjemmel. Mit ad Isten, a téli szellőztetés egy ilyen dolog. Az álláspontok egyértelműek: szerinte fűtünk és hideg is van, szerintem pedig kell a levegőcsere. Én igyekszem egy kereszthuzattal rövid idő alatt kivitelezni ezt, ő pedig elfogadja, hogy ezen kár vitatkozni. Mert ha valamiben biztos vagyok, amellett határozottan kiállok, és a téli szellőztetés fontossága éppenséggel ilyen dolog. És hogy miért fontos a leghidegebb napokon is beengednünk a természetet? Hogyan kell jól csinálni, és mire figyeljünk oda? Máris megmutatom!
