A beteg épület szindróma létezik, de könnyű kivédeni

Otthon

A beteg épület szindróma létezik, de könnyű kivédeni

Kevés olyan dolog van – sőt az idő múlásával egyre kevesebb – amin össze tudunk szólalkozni a férjemmel. Mit ad Isten, a téli szellőztetés egy ilyen dolog. Az álláspontok egyértelműek: szerinte fűtünk és hideg is van, szerintem pedig kell a levegőcsere. Én igyekszem egy kereszthuzattal rövid idő alatt kivitelezni ezt, ő pedig elfogadja, hogy ezen kár vitatkozni. Mert ha valamiben biztos vagyok, amellett határozottan kiállok, és a téli szellőztetés fontossága éppenséggel ilyen dolog. És hogy miért fontos a leghidegebb napokon is beengednünk a természetet? Hogyan kell jól csinálni, és mire figyeljünk oda? Máris megmutatom!

A hideg miatt télen sokkal kevesebbszer nyitunk ablakot, pedig légcserére ebben az időszakban is ugyanúgy szükségünk van, mint más évszakokban. Sőt! Számos olyan apróságon el kell gondolkodnunk, amelyeket észre sem veszünk a mindennapokban, holott jelentős hatással vannak egészségünkre, komfortérzetünkre, otthonunk megfelelő környezetére. Példának okáért: hányan gondolkodtak már el azon, hogy a modern nyílászárók technológiai sajátosságai mekkora hatással vannak otthonunk „működésére”? Emlékezzünk vissza: régi, rosszabbul záródó nyílászárók mellett az otthonainkban volt valamilyen szintű folyamatos szellőzés, légáramlás. Ezzel szemben az új, hermetikusan záródó ajtók és ablakok bent tartják a meleget, de a levegővétellel, fürdéssel, főzéssel és teregetéssel folyamatosan képződő párát is, ami több szempontból sem előnyös számunkra.

Állítólag az európaiak életünk 90 százalékát a négy fal között töltik. Ijesztő arányok. De ha ez igaz – még akkor is, ha csak megközelítőleg helyes a szám –, akkor egészségünk és közérzetünk szempontjából nem mindegy, milyen a szoba levegőjének minősége.

Alattomos ellenségünk: a penész

A túl magas, tartósan 60 százalék feletti páratartalom nem egészséges. Ilyenkor nagy eséllyel jelenhet meg penész, ami nemcsak a látvány és dohos szag miatt kellemetlen, de a belélegzése légúti károsodást, az arra allergiásoknál más komoly tüneteket is okozhat. Elsősorban a konyhai és fürdőszobai környezetben kell keresnünk ezeket a sokáig láthatatlan kórokozókat, a mosdó, mosogató, kád és zuhany környékén, de a penész a cserepesek virágföldjében is megtelepedhet, ezért nézzük át a lakásban tartott növények környezetét is! Akár az ágyunk matracában is előfordulhat penész, amit így egész éjszaka, alvás közben belélegzünk. Ha tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyezés, szemviszketés, súlyosabb esetben asztmatikus köhögés, sípolás, nehézlégzés üti fel a fejét odahaza, érdemes elgondolkodnunk az okokon, és utánajárni, hogy nem a lapuló penészgombák felelősek-e mindezekért!

Jó hír azonban, hogy a szellőztetés segít a lakásban összegyűlt párától megszabadulni, és ezáltal a penészesedés kockázatát csökkenteni.

A túl száraz levegő sem egészséges

Szobánk levegője ideális esetben 40-50 százalékban tartalmaz párát – hogy a gyakorlatban mennyire párás vagy éppen száraz a levegő, azt egy egyszerű páramérő készülékkel nyomon tudjuk követni. A központi fűtéses lakásokban szokott gondot okozni, hogy a levegő páratartalma tartósan alacsony, vagyis túl száraz a levegő, ami irritálja, kiszárítja a nyálkahártyát, emiatt gyakori orrvérzés, orrfújásnál véres váladék is jelentkezhet. A száraz nyálkahártya sérülékenyebb, a kórokozók emiatt könnyebben megtelepszenek rajta, a száraz levegőjű lakás tehát közvetve gyakoribb légúti megbetegedésekhez vezethet.

Ez esetben is jó hír, hogy a szellőztetéssel a páratartalmat is kontrollálni tudjuk. Érdemes este, lefekvés előtt kiszellőztetnünk a hálószobában, így a túl száraz benti levegőhöz képest a kicsit párásabb külső levegő az alvásunkat is segíti. A szoba megfelelő hőmérsékletére se felejtsünk el odafigyelni, mert a túl meleg lakásban szárazabb a levegő. Napközben 21-24 fok, éjszakára 19-20 fok köré érdemes beállítani a hőmérsékletet.

Az SBS tünetei már a háztartásokban jelentkeznek

Az SBS, más néven beteg épület szindróma (sick building syndrome) egy olyan tünetegyüttes, amely a zárt térben lévő rossz levegőminőség miatt jelentkezik. A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) meghatározása szerint az SBS hatására az épületben tartózkodóknál akut egészségügyi panaszok jelentkeznek, melyek összefüggenek az épületben töltött idővel, de konkrét betegség vagy ok nem azonosítható. A kiváltó ok lokalizálható egy adott helyiségben, de elterjedhet az egész épületben is. 

A beteg épület szindróma tünetei igencsak szerteágazóak: szemviszketés, könnyezés, orrfolyás, száraz és viszkető bőr, orrdugulás, krónikus arcüreggyulladás, fejfájás, hányinger, fáradtság, koncentrációs problémák és köhögés. Ezeknek a tüneteknek sajátossága, hogy jellemzően akkor jelentkeznek, ha az érintett az adott épületben vagy helyiségben tartózkodik. Távozást követően megszűnnek, majd a visszatérést követően ismét jelentkeznek. A probléma lehet átmeneti vagy tartós, a kiváltó októl függően, és számos nem megfelelő körülmény, pontosabban ezek együttese idézheti elő: a nem megfelelő páratartalom, penész, az épületen használt vegyi anyagok, fal- és bútorfestékek, oldószerek párolgása, a dohányzás, a fűtési mód – például fatüzelésű kandalló a lakásban – a nyílászárók, a szellőztetés módja, vagy a nem megfelelően tisztított légkondicionáló használata. 

Ha most bárki azt hiszi, hogy ez egy modernkori hiszti, akkor nagyot téved.

Az SBS megjelenése bár nagy mértékben a modern kor velejárója, igenis komolyan veendő probléma. Nem szabad legyintenünk rá, vagy elmennünk a tények és azok fontossága mellett, mert otthonunk megfelelő szellőztetésével és a körülmények rendezésével számos betegségtől, problémától és a felesleges gyógyszerhasználattól, ennek köszönhetően pedig a plusz kiadásoktól is megkímélhetjük magunkat. Az SBS elkerülése esetén is kulcsfontosságú a lakás hőmérsékletének és páratartalmának szabályozása. Fontos az épületben használt légkondicionáló rendszeres időközönként történő tisztítása, a tisztítószerek biztonságos tárolása (megelőzve a szivárgást), a beltéri dohányzás kerülése, és kulcsfontosságú a napi többszöri rövid, de intenzív szellőztetés beiktatása. 

Izgalmas tények a környezetpszichológia területéről

A friss levegőnek a szervezetre, az agy jobb oxigénellátására és a jobb alvásminőségre gyakorolt hatása mellett érdemes kiemelnünk az általános lelkiállapotra gyakorolt hatásait is. A környezetpszichológiában – ami a fizikai környezet és a lélektani működések összefüggéseit vizsgálja – köztudott, hogy az ambiens (körülvevő, nehezen tudatosuló) hatások egy része éppen a levegőben áramló részecskék, ionok útján jut el az idegrendszerünkhöz.

Az áporodott levegő vagy a nem megfelelően karbantartott mesterséges szellőztetőrendszerek által a levegőbe juttatott káros anyagok állnak számos, a közérzetre ható kellemetlenség (például a rossz hangulat, idegesség, lelassult pszichés tempó) hátterében.

A megfelelő szellőzés eredményeként azonban a hangulatunk jobb lehet, mentális működésünk optimálissá válhat.

A természetes szellőzés olyan, a kedélyállapotunk javulását előidéző előnyöket is biztosít számunkra, mint a kapcsolat élménye a külső környezettel – ami ugyan nem tudatosuló élmény, mégis jelentős lélektani hozadéka van. 

Milyen a megfelelő téli szellőztetés?

Télen a jó szellőztetés rövid, de hatásos: egy mindösszesen öt-tíz perces kereszthuzattal gyorsan ki tudjuk cserélni otthonunk levegőjét (az állott levegő a körülményektől függően 5-20 percen belül távozhat). Ezt érdemes reggel és este is megismételnünk, különösen akkor, ha több időt töltünk odahaza.

A csendes, zöldövezeti környezetre nyíló ablakokat gyakorlatilag bármilyen napszakban kitárhatjuk, de a forgalmasabb utak mellett élőknek figyelni kell arra is, hogy a szellőztetést akkor végezzék, mielőtt a forgalom elindult, vagy miután elcsitult. 

szelloztetes

 

A falak, a padló és a bútorok egy-egy gyors szellőztetés mellett még a leghidegebb hónapok alatt sem hűlnek ki, és hamar visszanyerik eredeti hőmérsékletüket – efelől nem kell aggódni Érdemes ébredés után kiszellőztetnünk a hálószobát, és főzéskor, illetve étkezés után is engedjünk be egy kis friss levegőt.

Ha a téli hidegben az ablakot csak résnyire hagyjuk nyitva, akkor kevés levegő áramlik be, a szellőztetés tovább tart, és lehűl a lakás. Ez a módszer se nem hatásos, se nem megfelelő!

Tárjuk ki bátran az ablakokat, csináljunk egy kevés kereszthuzatot, és akár már pár perc alatt élvezhetjük a friss levegő okozta minőségjavulást.

A szakemberek szerint az elmúlt 30-40 évben rohamosan megnőtt az asztmás és allergiás megbetegedések száma – részben azért, mert egyre több időt töltünk zárt térben. A gyerekszobák légtere tele van a műanyag játékokból és elektronikus eszközökből származó vegyi anyagokkal, ezért gyermekeink különösen ki vannak téve a rossz levegőminőség jelentette veszélyeknek! De olyan mindennapi tevékenységeink, mint a levegővétel, a főzés, fürdés, teregetés – tulajdonképpen minden, amit teszünk, hatással van otthonunk és környezetünk minőségére, ezért nem árt tisztában lenni ezekkel az alapszabályokkal, és belátni a megfelelő szellőztetés és a lakás friss levegőjének fontosságát.

Téli hideg ide vagy oda: szellőztessünk rendszeresen, és élvezzük a friss levegő pozitív élettani hatásait! Ha a megfelelő szellőztetést beépítjük napi rutinunkba, máris sokat tettünk egészségünk megőrzésének érdekében!

Ajánljuk még:

 

Már követem az oldalt

X