Csigabiga gyere ki... és lehetőleg menj is el a kertemből, hogy barátok maradhassunk!
A közösségi oldalak kertműveléssel foglalkozó csoportjai telis-tele vannak olyan posztokkal, amikben kétségbeesett kerttulajdonosok kérnek segítséget az ágyásaikat ellepő falánk csigák ellen. Sajnos nem ok nélkül: az elmúlt években egyre nagyobb számban jelennek meg mindig éhes lakóink haszonnövényeink körül, az ellenük való védekezés pedig nem kis feladatot ad számunkra. Ebben igyekszünk most segíteni minden csigagonddal küzdő olvasónknak- sorra véve olyan megoldásokat, amelyek vegyszermentesek, de valóban hatásosak.
A csodálatos bábikó: a sóska a bőr igazi doktora
Tény és való: íze akkor a legkellemesebb, ha közvetlenül virágzás előtt szedjük. De a sóska nemcsak tavasszal, hanem egész nyáron át, sőt a kicsit hűvösebb őszi hónapokban is szedhető, és érdemes is minél többet fogyasztani, hiszen tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nem mellesleg pedig isteni ételek készíthetők belőle.
Egyik legellentmondásosabb növényünk, a farkasalma gyógyíthat és mérgezhet egyszerre – és ez még nem minden...
Vannak növények, amiket mérgezőnek nevezünk, de a mérgezés nem okoz nagyobb gondot egy napnyi rosszullétnél vagy kellemetlen tüneteknél. A most bemutatott növény azonban nem ilyen: a benne rejlő veszélyeket nagyon is komolyan kell venni, mert fogyasztása már kisebb dózisban is komoly egészségkárosodást okozhat. Egy pozitív, egy negatív: nagyjából így tudjuk sorolni a farkasalma értékeit és veszélyeit. Óvatosságra intünk, ugyanakkor ámulunk is azon, hogy a természet ilyen csodákra képes: egyetlen növénybe zárja a végleteket.
A Duna-medence legnagyobb rétisas-populációjának élőhelyét jobban is óvhatnánk – a Kopácsi-réten jártunk
Varázslatos helyen jártunk ismét: a A Kopácsi-rét Horvátországban, Eszék-Baranya megyében, a Drávaszögben található. Egy igen gazdag és sokszínű élőhely, ami határos a magyarországi Duna–Dráva Nemzeti Parkkal és a szerbiai Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátummal is. Az ártéri élőhelyek egy értékes őrzője, ami fontos szerepet játszik a határokon átnyúló komplex természetvédelmi feladatok sikeres elvégzésében is.
Így gyűjtsd a bodzát, ha igazán finom szörpöt szeretnél főzni!
A tavasz egyik legmelegebb és legtöbb érzelmet szívünkbe varázsoló növénye a bodza. Nemcsak gazdag hagyományokat idéző nemessége és gyönyörű virágai emelik ilyen magasra érékét, hanem a beporzókat is tömegével csalogató illata, utánozhatatlan aromája, és a belőle készülő felejthetetlen nedű: a nagymamáink szerető ölelését eszünkbe juttató bodzaszörp is.
Némelyik faj egyedeinek eszmei értékét 250 ezer forintra becsülik – a pünkösdi rózsa különleges pompája
Az egyik legszebb, hosszú életű és szerény igényű kerti növényünk, amely az évszázadok során számos költőt és dalszerzőt megihletett a bazsarózsa – gyakori nevén: pünkösdi rózsa. Püskösdi ünnepkörünk egyik főszereplője, amely boldog életet, jó házasságot, tartós egészséget és általános jólétet ígér. A bazsarózsa és a pünkösdi rózsa elnevezések ugyanakkor nem mindenhol ugyanazt a virágot jelentik.
Hesspávázás, ladikázás, harmatszedés, zöldágazás... – ízelítő pünkösdi hagyományainkból
Pünkösd – a keresztény egyház egyik fő ünnepe – a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Erre utal elnevezése is, hiszen a pünkösd szó a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból származik. A pünkösdöt a niceai zsinat (i. sz. 325) határozata óta ünneplik szerte a világon, és annak ellenére, hogy az egyház évszázadokon keresztül ragaszkodott a keresztény jelleg privilégiumához, az ünnep végül erőteljes világi vonulatot is kapott, ráadásul a tavaszi és nyári napforduló ősi európai hiedelmeinek továbbélése is a részévé vált.
Nem minden születő apró életnek örülünk egyformán – védjük okosan kertünket a kártevők ellen májusban is!
A májusban berobbanó tavasz nemcsak a virágba boruló környezetet hozza magával, hanem milliónyi apró élet születését is. Bizony bőven akad közöttük olyan is, aminek nem örülünk – legalábbis akkor biztosan nem, ha ebben az évben szeretnénk fáinkról egészséges terméseket leszedni, méghozzá bőséggel. De mi ellen kell védenünk kertünket májusban? Nézzük meg részletesen!
Környezettudatosság a kertben: mivel váltsuk ki a műanyagokat a kerti munkák során?
Sokat írtunk már arról, hogy a környezetünkbe kerülő műanyagok számtalan formában és egyre nagyobb mértékben terhelik környezetünket, komoly veszélyt jelentve a teljes életközösségre. Az információk megléte mellett azonban még mindig komoly gondot okoz, hogy mindennapjaink során nem szembesülünk azzal az elképesztő ténnyel, hogy már a kertben használt eszközök és alapanyagok nagy része is műanyag vagy tartalmaz műanyagot, és így a jószándék és tenni akarás építő lépései közé némi árnyék is belibben.
Jajj annak, akinek kapor se terem kertjében! – Nagyon is igaz a mondás: mutatjuk, miért!
A kapor (Anethum graveolens L.) sokkal értékesebb annál, semhogy puszta konyhai fűszerként könyveljük el, és története is bővelkedik érdekességekben. Széles körben kedvelt fűszernövényünk, amit a legtöbben a főtt hús mellé kínált mártásról vagy a kapros tökfőzelékről ismernek, valóságos csodaszer, ha alaposan megismerkedünk vele, és megtanuljuk javunkra fordítani.
