Az első és legfontosabb, hogy alapvetően meghatározza a beszerzendő fajok listáját az, hogy az ország mely vidékén, milyen környezetben élünk.
Minden fajnak megvan a maga környezeti igénye: legyen szó talajról, napsütéses órák számáról, hőmérsékletről, növényi szomszédokról vagy éppen széljárásról.
Így nem biztos, hogy az a mag, ami a Dunántúlon jól működik, az Alföldön is megállja a helyét – ezt minden választás előtt vegyük figyelembe!
A legsikeresebb vadvirágos fajok között olyan ismerősökkel találkozhatunk, mint a bükköny, a here, a somkóró vagy a baltacím. Ismertebb még a tarka koronafürt, a pásztortáska, a kígyószisz, a mezei katáng és a búzavirág is, de érdemes megismerkednünk a kevésbé futtatott fajokkal, mint a sebforrasztófű, az ebnyelvűfű, a pipitér vagy a szapuka.
Fotó: Pixabay / Nicky Pe
A ligeti- és a mezei zsálya szinte elmaradhatatlan tagjai ezeknek a társításoknak, de a magyar szegfű, az erdei mályva vagy a tejoltó galaj sem hiányozhat a trónjáról soha le nem csúszó búzavirág és pipacs mellől. Azt javaslom, hogy a facélia is képviseltesse magát, és az ökológiai értékekre gondolva olyan fajokhoz is bátran nyúlhatunk, mint a koriander, a kömény vagy a borsikafű – ezek kiváló mézelők.
Mifelénk a Dunántúlon az ebszékfű, a lándzsás útifű, a turbolya, a szarvaskelep és a vetési boglárka is népszerű fajok a kertek ökológiai szigeteiben, de például a Bükkben a fehér szamárkenyér, az ördögszem, a sarlófű, a sarlós gamandor, a borzaskata és az orbáncfű is jellegzetes fajai a szárazabb réteknek. Előnyük, hogy természetes élőhelyeiken megszokták az ínséges körülményeket, így a kertben sem igényelnek törődést – öntözésre nincs szükségük. Ellenben nagy kedvencei a méheknek és pillangóknak, így betelepítésükkel nagymértékben segíthetjük otthonunk életközösségének mindennapjait is.
Fotó: Wikipedia / Stefan Lefnaer
Akárhol is élünk: vegyük szemügyre a körülöttünk elterülő természet kincseit, írjuk össze, hogy az elmúlt évek során milyen jellegzetes fajokkal találkoztunk egy-egy séta során, és gondoljuk át azt is, hogy mit szeretnénk kihozni a saját vadvirágos rétünkből. Fontos, hogy a konyhában, házi patikában is felhasználható fajokból álljon? Vagy inkább a beporzók támogatása a fő célunk? Mekkora helyet tudunk rááldozni?
Fontos kérdések, amelyeknek átgondolásával olyan ökológiai szigetet tudunk kialakítani odahaza, amiben valóban nagy örömünket leljük, és a kertészkedés öröme idővel magával hozza a természetkapcsolódások élményét is. Egyre több élet hangja hallatja majd magát, egyre több színt, formát és illatot fedezünk majd fel, és egyre jobban megértjük, hogy mekkora szerepe van a biodiverzitásnak egészségünk megőrzésében.
Természetesen nemcsak külön szigetekben gondolkodhatunk: a vadvirágos magkeverékeinket elvethetjük sorközökbe is, fák köré vagy egészen nagy területeken- ez mind attól függ, mire van lehetőségünk, és mit szeretnénk kihozni belőle. Időnk viszont már nincs olyan sok, ezért mielőbb kezdjük el a magok összeválogatását, és ha az idő engedi, vessük is el saját öko-rétünket!
Nyitókép: 123RF
Ajánljuk még:
Magyarország madarai: császármadár, a hazai fajdok utolsó túlélője
Védett növényeink: a bókoló keltike
Selyemakác: 5×5 tudnivaló a gyönyörű mediterrán virágról
