Esztergomba menni többszörösen jó. Mert már az odavezető út is varázslatosan szép, akármerről is közelítjük meg! Lehet Budapest felől, a Duna vonalát követve autóval kanyarogni, nyaralók és parti fövenyek közt. Rácsodálkozni felettünk az ormon a visegrádi várra, meghökkenve nézni, hogy a túlparti Szent-Mihály hegy olyan közel van, mintha nem is volna ott a nagy folyó. A vonat hegyek és völgyek közt fut, a Pilis szép erdeit élvezhetjük az út során, de autóval is választhatjuk a hangulatos, kanyarokkal telitűzdelt útvonalat Pilisszentkereszten keresztül.
Másik irányból messziről tűnik fel a magason trónoló bazilika, és tornyosul elénk, hogy egyre feljebb kell rá emelnünk a tekintetünket. A legszebb látványvilág azonban éppen a túlpartról van! Ha szeretnénk egy olyan képet, amin egyszerre van jelen Esztergom minden szépsége, akkor egy szép kora esti alkonyatban a Mária Valéria hídon átsétálva, a párkányi hídfőtől vethetjük a legszebb pillantást. A hátteret a Pilis, a Börzsöny és a Burda hegység domborulatai alkotják, és kellő türelemmel lencsevégre kaphatjuk, amikor a lebukó nap aranyszínbe öltözteti a bazilikát. Szerencsére ezt ma már bátran megtehetjük, és nekem ez a kép oly sokszor megvan, mert az utam rendszeresen visz kora este Párkányból Esztergom felé.
A Mária Valéria híd köti össze Esztergomot Párkánnyal
2001 előtt azonban ezt az utat lehetetlen volt megtenni, mert az 1944. karácsonyán felrobbantott híd újjáépítéséig egészen addig kellett várni. A Mária Valéria híd szoros kapocs a két város és a két ország között is, éppen ezért állt többször is jogi viták és politikai csatározások kereszttüzében.
2025 őszén életre kelt a híd, Esztergom és Párkány háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelte a híd 130. születésnapját. A különleges „Reggeli a hídon” program alkalmával a hídon felállított asztaloknál 65 esztergomi és 65 párkányi közéleti, illetve civil szereplő ült szemben egymással, és közös reggeli mellett osztották meg gondolataikat a közös múlt élményeiről és a híd jelentőségéről.
Esztergom az érsek székhelye
Hazánk egyik legrégebbi és legjelentősebb városa, a honfoglalás után a magyar állam egyik fontos központjává vált. Itt született és koronázták királlyá Szent Istvánt 1000-ben, és itt alapították meg az Esztergomi Érsekséget. Esztergom a középkorban királyi székhely és vallási központ volt, de a törökök 1543-ban elfoglalták, ami hosszú hanyatlást jelentett a város életében. A XVIII-XIX-században újjáépült, jelképe, a bazilika ma hazánk legnagyobb temploma. Esztergom fontos egyházi, kulturális és turisztikai központ, rengeteg látnivalóval.
A vizek városa is Esztergom
A várost a Duna félkörívben kerüli, és egy-két ágra szakadva fogja körbe a Prímás szigetet. A Várhegy 157 méterre magasodik a vízszínt fölé, és onnan letekintve megláthatjuk valamelyik kis patakot is, amely a Duna felé igyekszik, valamint a túlparton a folyóba torkolló Garamot. Vízből tehát nincs hiány, termálforrások is akadnak bőven, amelyeknek 29 fokos vízére termálfürdőt, strandot, termál hotelt alapoztak.
Történelmünk meghatározó színhelye az esztergomi Várhegy
A legenda szerint a Várhegyen vagy annak közelében jött világra Szent István királyunk, akit azután itt is koronáztak királlyá. Itt állt az egykori Szent Adalbert székesegyház, amelynek alapjain épült a XIX. században a város jelképe, a ma is álló bazilika. A templomlátogatás során megtekinthetjük az altemplomot, a pazar kincstárat, és a felette nyílt Panoráma kávézót, ahol különleges sütemények és egy kávé mellett páratlanul szép látvány tárul elénk az alattunk csillogó Dunával. Tiszta időben messze ellátni, talán még Nagyszombatig is, ahová két évszázadra száműzték az érsekséget a török uralom alatt.
Városi séta a történelemben
Szép sétát tehetünk a várfal mellett, ahol az északi rondellán Melocco Miklós szobrát, István megkoronázását találjuk. Maga a vár a legrégebbi kővárunk, amely most újra látogatható, bár a felújítási munkák még folynak. A középkori élet mindennapjaiba tekinthetünk be a török háborúkat átvészelt falak közt, a magyarországi gótika első alkotása, a királyi kápolna előtt fejet hajthatunk. Itt még a ciszterna fala is vörös márvánnyal van borítva, olvashatjuk a vár honlapján.
A Várhegyet mesterségesen alakították ki, egy átjárón, a Sötétkapun keresztül bújhatunk át alatta. Egyik oldalon a Szent Adalbert Központ épületeit, az Ószemináriumot találjuk, a másik irányban a Viziváros macskaköves utcáiba jutunk. Itt aztán megérinti az embert az igazi kisvárosi hangulat! A Prímási palota, a plébániatemplom, a török emlékek, Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámija, innen indul a középkori Macskalépcső, ami egy romantikus lépcsősor a kikötő felől a várhegyre. Az Erzsébet park árnyas fái alatt szembetalálkozhatunk az itt horgonyzó turistahajók hozta emberáradattal. A turisták kedvelt járműve a gumikerekű kisvonat, amely esztergomi városnézést kínál, akár párkányi kitérővel.
Múzeumkedvelőknek
Esztergomban található Magyarország legnagyobb egyházi gyűjteménye, a Keresztény Múzeum, mely a több évszázadot átfogó hazai műtárgyai mellett számos európaival is büszkélkedhet. A Balassa Bálint Múzeum alapját az Esztergomi Szent Benedek Rendi Főgimnázium gyűjteménye képezi 1860-ból.
A Duna Múzeum a közelmúltban felújított, modernizált látnivalóival a jelenkor innovatív múzeumai közé tartozik. Dzsámi Múzeum és Veprech-torony, az egykori török imaház ma múzeumként működik, a torony pedig egy rekonstruált vízgépnek ad helyet az 1200-as évekből. Geoda Interaktív Ásvány- és Őslénykiállítás újszerű módon közelíti meg az ásványok és ősmaradványok megismerését, gyerekeknek is hatalmas élményt nyújt.
Babits Mihály Emlékháza
A költő esztergomi nyaralójából lett múzeum olyan hegyoldalban áll, ahonnan pazar panoráma tárul elénk: egyik irányban a Duna széles selyemszalagja kanyarog, feltűnik a Gerecse, a Pilis, a másik irányban az Esztergomi Bazilika… a ház oldalán a felirat: "Kertem az egész táj, hol óriás csiga kétszarvú dómjával a bölcs bazilika..."
Gyalogosan érkezve a városból bizony kifulladunk, mire felérünk a Babits Mihály és Török Sophie nyaralójaként szolgáló kis házhoz. Künn fölburjánzott a sövény s messziről erdőcskét mutat; lonc, s vörösbogyós vadnövény verik burjánnal az utat - írja Babits Nappali álom című versében, és így van ez most is. A költői alkotóműhely 2009 óta emlékhely, a benne kialakított új, állandó kiállítás hűen és páratlan hangulattal idézi vissza számos vers, írás és műfordítás helyszínéül szolgáló Babits-házat, ahol verseket hallgathatunk, filmet is nézhetünk.
Esztergomba nyáridőn hajóval is eljuthatunk, a menetidő Budapestről szárnyashajóval másfél óra, a nála jóval lassabban cammogó, ám számos látnivalót kínáló kirándulóhajóval pedig hétvégenként Vácról vagy Visegrádról indulhatunk Esztergomba. Ám ha a Duna felől pillantjuk meg a várost, akkor válik világossá Babits sora: "hol megállhat a láb nyugodtan és bölcsen, s kinyúlhat égig a lélek."
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
A titokzatos Fekete-tó
A Mátra kevés vizes élőhelyeinek egyike bújik meg Galyatető és Rudolftanya között
