„Az emberiség története úgy is felfogható, mint a szerelem és a táplálkozás és ezekkel összefüggő szokásaink kultúrtörténete. Az európai ember, miközben teljesen eltávolodott a természettől, örömszerző és örömosztó szerepeiről is leszokott.” Ezekkel a nagyon elgondolkodtató sorokkal kezdi bevezetőjét a Rizsföldek szerelme című könyv szerzője, Ha jól a dolgok mögé nézünk, akkor rájövünk, milyen igaza van!
Különös könyv: egyszerre szakácskönyv, így vannak benne megfőzhető vietnami receptek a levesektől a desszertekig és italokig, másrészt szerelmi tankönyv is szeretne lenni: afrodiziákumok középkori receptjeivel. Szellemes és sokat mondó képekkel és színes leírásokkal kapunk képet Vietnam kultúrájáról és az egyszerű emberek mindennapi életéről, amit teljesen átsző az erotika, és erre rásegít Ho Szuan Huong vietnami költőnő számos, jól fordított, XVIII. századi szerelmes verse is.
Ebből is látszik, hogy ez a mű nem egy hagyományos szakácskönyv, hanem egy érzéki, irodalmi esszégyűjtemény. Tien Huu, a könyv szerzője Közép-Vietnamban született. Az etnológia doktora, aki Münchenben egy speciális vietnami éttermet vitt az 1980-as években. Szerette volna megmutatni az európai embereknek, hogy miként válnak az ázsiai kultúrában az olyan alapanyagok, mint a rizs, a különféle gyümölcsök és fűszerek a szerelem és az érzékiség szimbólumaivá, hogyan kapcsolódik össze az ázsiai gasztronómia és az erotika. A kötet a mindennapi táplálkozást, az egzotikus fűszereket és ételeket a vágy, a nőiség és a spiritualitás mitikus világával ötvözi.
„Nyisd ki a szemed, és élvezd e sorokat! Bizonyos, hogy felcsillan benne az öröm, és mohón befogad mindent: a szemelgetve ízlelt verseket, az egzotikus csábító ínyencfalatokat, melyek oly kívánatosak, mint a szerelmesed teste. Egy hídra lépsz, mely a nőiség és a végtelen tengerek mitikus világába vezet, át- meg átszőve a hétköznapok mítoszával. Szemed felragyog az örömtől, s már szinte élvezi is az ázsiai természet ehető szépségeit. Nyisd ki a szád, és ízleld meg, amin előbb csak átfutott szemed: a habkönnyű, elomló sütemény rizsszemeit, a kenyérfa gyümölcsének puha-aromás húsát, a vérvörös bételt… És ajkad mélyen belemerül a kagyló fűszeres ölébe, nyomul be a csiga rejtett házába.
Így nyílik meg szemednek és ajkadnak az ázsiai konyha érzéki világa, egy világé, melyben az apró, hétköznapi dolgok kivallják mitikus-szimbolikus jelentésüket.”
A fejezetek címei is magukért beszélnek, mint az „éjszaka feltámadó szél és tücsökzene”. Olvasatán felébred a kíváncsiság, vajon mit rejthetnek ezek a gondolatok, amelyek az európai ember számára misztikusnak és titokzatosnak, nehezen értelmezhetőnek tűnnek. Ilyenkor feltétlenül érdemes tovább olvasni, mert következnek az ínyenc receptek. A hozzávalókból, az elkészítési módból pedig rátalálhatunk a lényegre.
A szerelemre serkentő italoktól az érzelmek újraébrednek, bár ehhez nem árt, ha jártasságot szerzünk a bókolás és a kóstolás művészetében is. Lehet, hogy nem lesz ínyünkre a petrezselymes mézszósz, vagy az indiai rizsgolyócskák pálmacukorral. Lehet, hogy nem fog felcsigázni a mogyorószószos méz, vagy babsajtos falatok. Talán nem gondolnánk, hogy a szerelemhez a gyomron át vezető út, elején a sűrű vietnami rizsleves disznógyomorral lenne a legtökéletesebb választás, vagy a kiválasztottat laoszi darálthús-falatokkal vagy kínai fokhagymás padlizsánnal vehetjük le a lábáról.
De találunk a könyvben egy sereg remek és autentikus ázsiai receptet, amelyek könnyen elkészíthetők és egyáltalán nem a megszokottak. A hozzájuk kiválasztott alapanyagok és zamatos fűszerek viszont egytől egyig varázserővel bírnak, a bennük lévő ásványi anyagok, vitaminok fokozzák a szerelmi vágyakat, legalább azzal, hogy jókedvet szereznek. A hozzájuk kapcsolódó szimbolikus jelentések az ázsiaiak számára értelmezhetők könnyedén, ám ezekből érdemes néhányat átültetni a magunk sajátos világába is.
Az italok sokfélesége viszont legalább ennyire lebilincselő, és ezekkel színes és izgalmas játékokat űzhetünk. Jázminvirágtea cukormázas édességgel, krizantémtea, amely különleges jelentőséggel felruházott, és amely látvány is lenyűgöz, amikor az apró virágok a forró víz hatására növekednek, hengerbucskáznak a pohárban. Szelíden illatozó édesgyökértea, lótuszülésben ajánlott lótusztea, érdes burok édes gyümölcsének itala, az ananásztea, jeges-gyümölcsös gyömbértea, bengáli tigristea, banánbor, tojásital és oroszlánfőzet, csak néhány tétel a pompás ital-kínálatból.
A könyv tartalmaz egy rövid bevezetést, egy „szerény választékot” az afrodiziákumok keleti patikájába, és néhány tanácsot ahhoz, hogy a fűszereket és gyümölcsöket hogyan állíthatjuk a szépség és a kívánatosság szolgálatába.
A „Rizsföldek szerelme” nem a mindennap használatos szakácskönyv. Elsősorban egy különös olvasmány a keleti kultúra iránt érdeklődőknek. Másodszor olyan gondolatokat ébreszt, amelyeket úgy érzem, hogy a rohanó világunkban nélkülözünk. Ráadásul a receptek kiválóak, a szerző gondosan ügyelt arra, hogy az éttermében ezerszer kipróbált fogások és italok kerüljenek bele.
Olykor pedig szükség van arra, hogy egy-egy jeles nap vagy ünnep, évforduló alkalmából valami rendkívülivel kényeztessük magunkat és a nekünk kedvest. Ehhez szemezgethetünk az ötletekből, és ha nem vigyázunk, rá fogunk kapni a finom fogások szerelmes ízeire. Ha az ételben ott az erotika, ha vágyakat ébresztő ételeket tálalunk fel szenvedélyesen, élvezve minden pillanatot, valami egészen különlegessel tesszük gazdagabbá az együtt töltött időt.
Ízek és történetek sorozatunk további cikkeit itt olvashatják.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Talányos vargabéles
A túrós-mazsolás-vaníliás magyar gasztronómiai legenda
