Szép, szép, de vajon fenntartható-e a vágottvirág-luxus?

A vágottvirág-ajándék több milliárd dolláros üzlet szerte a világon: mára szorosan összeforrt társadalmi eseményeinkkel, ünnepeinkkel, életünk különleges alkalmaival. Ha nőnap van, irány a virágárus, ha anyák napja jött el, szintén – és ugyancsak ez tűnik a legegyszerűbb megoldásnak egy bocsánatkérés vagy egy különleges pillanat kifejezésére.

Pedig – persze virága válogatja, de – a virágcsokrok gyakran csak érkezésük napján tündökölnek a pillanat okozta fényükben: a legnagyobb igyekezet ellenére is fáradni kezdenek az első vázában töltött napjuk után. Egyesek csak három napot, más csokrok kicsit többet bírnak, de végül mind ugyanott végzi: elbarnulva, elfonnyadva a szemétkupac közepén.

Fotó: 123RF

Ez mégsem szegi kedvét az ajándékozónak: a vágott virágok piaca 2019 óta felívelőben van. És tény, hogy a világjárvány időszakában – oly sok más piaci szférához hasonlóan – a vágott virág üzlet is némiképp megtorpant, de ahogyan helyreállt a rend, a virágcsokrok újra egymás után kerültek ki a virágkötők kezei közül. Azt hiszem, a legtöbben nem gyakran gondolunk bele, milyen folyamatok és mennyi környezeti teher van egy ajándékba kapott csokor útján, amíg figyelmes gesztusként eljut hozzánk.

Azonban, ha mélyebben bele akarunk látni a virágpiac globális ellátási láncába, igen meglepő folyamatokkal találkozunk. A sarki virágárus kínálata közt merengve aligha gondolunk arra, hogy az a csokornyi szépség nem magyar földön termett, pedig a virágoknak is van tőzsdéjük. Akár Kolumbiából vagy Ecuadorból is érkezhetett a csokrot díszítő virágszál, és

olyan fajokkal is tömve lehet a kiválasztott sokszínűség, amelyeknek még a közelben sincs a szezonja.

Fotó: 123RF

A holland virágtőzsdén úgynevezett virágbukmékerek licitálnak az árura, és naponta nem kevesebb, mint 20 millió szál virág cserél gazdát.

Az Aalsmer jelensége kívülállóknak szinte felfoghatatlan: egy hatalmas területen, 1800 dolgozóval, robotok és számítógépek vezérelte rendszerek segítségével mozgatják az árut, ami – Kenyától Izraelen át egészen Spanyolországig – számos országból érkezik az elosztó központba.

Orchideák, rózsák és liliomok raklapok egész sorával képviseltetik magukat a hatalmas hűzőházban – mindezt úgy, hogy aznap talán még a kertben, a termesztőnél várakoztak. Mindeközben a tőzsdén a brókerek egymásra licitálnak, hogy övék legyen a legújabb holland tulipán vagy a legszebb kolumbiai szegfű.

Fotó: 123RF

De nem is kell olyan messzire menni, hiszen hazánk ad otthont Kelet-Közép-Európa legnagyobb világpiacának, a Flora Hungaria nagybani virágpiacnak. Húszezer négyzetméteres csarnok és 750 árusítóhely nem kevesebb, mint 17 hektáron.

A virág-nagybani piacon évente tízmillió vásárlást bonyolítanak le, és 30 000 féle termék fordul meg itt.

A 2023-as adatok szerint az idehaza dísznövénytermesztésre használt összes terület mindösszesen 2,6 százalékán foglalkoznak vágott virág termesztéssel: ezeknek 40,5 százaléka fedett, fűthető, 47,1 százaléka szabadföldi, 12,4 százaléka pedig fedett, fűtetlen terület volt. Magyarországon szabadföldi termesztésben a kardvirág vezet, utána a rózsa és a tulipán jönnek a sorban. Fedett, fűthető területen a gerbera majd a liliom az elsők, míg fűtetlen fedett körülmények között a krizantém a legnagyobb területen termesztett virág.

Fotó: 123RF 

Vágott virág exportunk nagymértékben elmarad az importált mennyiségtől, így helytálló az a kijelentés, hogy mi magyarok is nagymértékben hozzájárulunk a vágottvirág-piac globális környezeti terheinek növeléséhez. A legtöbb áru Hollandiából érkezik: 75%-nyi részesedéssel uralja az import-piacot. Utána 6%-kal Ausztria jön, majd 2%-os részesedésekkel Anglia, Lengyelország és Németország. 

A vágott virágok termesztése és célba juttatása azonban nem biztos, hogy ökológiabarát folyamat, hiszen a leggyorsabb szállítás és a legújabb frissen tartási technológiák ellenére is komoly a veszteség: akár a teljes áru 45%-a is tönkre mehet, mielőtt a kereskedőkhöz érne. Mi ez, ha nem nettó pazarlás? És hiába védekezünk azzal, hogy nem a kertekből vesszük el, hanem kifejezetten ezzel a céllal termesztik egy erre szakosodott üzemben, mert annak is van fenntartási költsége, munkaerőigénye, környezeti terhelése, és még sorolhatnánk…

Fotó: 123RF 

Az sem elhanyagolható szempont, hogy

mivel a vágott virág nem minősül ehető növénynek, ezért a legtöbb esetben mentesül a növényvédő szerekre vonatkozó előírások alól,

ami nemcsak a szokásos környezeti problémák fokozódásához járul hozzá, hanem olyan jelenségek kialakulásához is, mint az iparágban dolgozók egyre súlyosbodó egészségügyi problémái. A műtrágyák és permetszerek légúti betegségeket, bőrbetegségeket és szemfertőzéseket okoznak, és még számtalan formában lehetnek negatív hatással az emberi szervezetre. Ecuadorban és Kolumbiában a dolgozók kétharmada szenved az előbb felsorolt problémák valamelyikében. 

Fotó: 123RF

Ráadásul otthonunk kényelméből aligha szembesülünk vele, hogy a vágott virágok iparága kifejezetten híres az alacsony bérekről és a rossz munkakörülményekről. A kolumbiai virágfarmok dolgozói például döntően nők, akik 16 vagy akár még ennél is több órát dolgoznak naponta, mindösszesen 300 dolláros havi fizetésért. 

Ha ezek mentén belegondolunk abba, hogy a hideg évszakban a boltokban kapható virágok túlnyomó többsége a világ egy messzi pontjáról érkezik hozzánk, és nyáron is csak körülbelül az árukészlet fele lehet hazai, akkor felmerül a kérdés: megéri-e vágott virágot vásárolni? Elképzelhetetlen mennyiségű terhet ró a környezetünkre, és számos nehezen nyomon követhető hatást idéz elő.

Fotó: 123RF 

Természetesen nem azt mondjuk, hogy soha többé vágott virágot! Mert dolgoznak még idehaza lelkiismeretes, munkájukat fair alapokra helyező termesztők, akiknek fennmaradását érdemes egy-egy vásárlással támogatni. De ha csak afrikai szezonáru vagy holland divathullám van a csokrokba fogva, akkor érdemesebb egy edényes növénnyel, egy jóleső finomsággal vagy egy izgalmas könyvvel, esetleg közös élménnyel kifejeznünk figyelmességünket, de legalábbis úgy ajándékozni, hogy a lehető legkevesebb környezeti terhet okozzuk. Egy döntés, kis döntés, de a tenger is cseppekből áll össze.

Nyitókép: 123RF