Védett növényeink: a füles fűz

A füles fűz átlagos magassága két méter. Kérge szürke és sima, korán megkopaszodó friss hajtásai pedig barnás árnyalatúak, fényesek és szögletesek. Rügyei kopaszak, levelei visszás-tojásdadok, fonákjuk kékesszürkén-ezüstösen molyhos. Virágzata 1-2 cm hosszú, elliptikus: közvetlenül lombfakadás előtt lehet szerencsénk megcsodálni virágai nyílását.

A Zemplén, az Aggteleki-karszt, a Bükk, a Bakonyalja, a Soproni-hegység, a Kőszegi-hegység és a Vend-vidék területein találkozhatunk vele, de az Őrségben, Göcsejben, Belső-Somogyban, a Nyírségben, Bodrogközben és a Bereg-Szatmári-síkon is szerencsénk lehet hozzá. 

Fotó: Wikipedia

Önálló társulássá alakulása (Salicetum auritae) Magyarországon eddig csak a Nyugat-Dunántúlon található, de a siroki Nyírjes-tó területén is megjelent a faj a sűrű nádasban, és a kutatók szerint szukcessziós lehetőségként felmerülhet, hogy a füles fűz a láp északi felén önálló társulássá alakul. 

A füles fűz kétlaki növény: porzós és termős (hím- és nőivarú) virágai külön egyeden fejlődnek. Nem öntermékeny, a méhek porozzák be. És bár barkáinak van egy különleges esztétikuma, látványuk csak a természet rendjébe való: a legnagyobb kísértésnek is gondolkodás nélkül álljunk ellen! A füles fűz ugyanis nem véletlenül szerepel a védett növények listáján:

élőhelyeinek szűkülése, a talaj víztartalmának visszaszorulása és természetes vizeink száradása odáig vezettek, hogy ma már egyre kevesebb helyen találkozhatunk kiterjedt állományaival.

Fotó: Wikipedia / Kristian Peters

A füles fűz bár alapvetően jól alkalmazkodik, a gyors változásokkal nehezen tudja tartani a tempót, így az egyre nehezebb környezeti feltételek mellett állományainak egészségügyi állapota is romlónak mondható.

Jellemző kártevője az Iteomyia capreae epeszúnyog, ami füzek levelein élősködik. Johannes Winnertz írta le először a fajt, 1853-ban. A lárvák súlyosan károsítják a fűz leveleit, komoly gondot okozva a növény számára. A füles fűz a kosborrozsda (Melampsora orchidis-repentis (Plowr.) Klebahn) főgazdája is , ami nem más, mint egy sok kellemetlenséget okozó növényi gombabetegség. De ezek mellett számos más betegség és kártevő is kedvelt növényeinek listáján tartja számon- így nehezítve meg a faj fennmaradását.

Fotó: Wikipedia / Sten Porse

Ha egy-egy kirándulásunk alkalmával találkozunk példányaival, tartsuk tiszteletben védelmét! Ha nagyon ragaszkodnánk ahhoz, hogy odahaza is megpróbálkozzunk telepítésével, akkor keressük a kertészetekben kapható változatokat- ilyen például a Salix aurita 'Büchelberg' is.

Nyitókép: Wikipedia