Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka | kertészmérnök és szociológus
Gyermekkoromban óceánkutató akartam lenni: bölcsész lett belőlem, szociológus. Habár imádtam a társadalomtudományok világát, az élet mégiscsak úgy hozta, hogy a természetben leljem meg hivatásomat. Közel egy évtizednyi munkával építettem fel vegyszermentes gazdaságomat, ahol a vadvilág védelmével, a biodiverzitás megőrzésével és az ökoszisztéma helyreállításával foglalkozom. Hiszem, hogy az igazi tudás a gyakorlat és tudomány egymásba fonódásával szerezhető meg, ezért mindennapjaimban ugyanolyan fontos szerepet tölt be a gumicsizma, mint a tagsági igazolvány. Célom, hogy írásaimmal közelebb hozzam az olvasót egy olyan világhoz, ami megszámlálhatatlanul sok élményt és értéket tartogat számára, és ami mindannyiunk számára nélkülözhetetlen.
Amire felnőttként is emlékezni fognak: közös esték a falra vetítve
Valószínűleg mindannyiunknak megvannak a kedvenc családi szertartásai. Ha gyermekeink vannak, akkor azt is tudjuk, hogy mindennapjainkat sűrűn átszövik az olyan – sokszor rutinszerűen – ismétlődő pillanatok, amelyeket átélve melegség költözik a lelkünkbe, és mosoly árnyéka jelenik meg arcunkon. Számomra annak a hat apró lábnak az egyre csak közeledő ütemszerű dobogása egy ilyen pillanat.
A húslevesnek nincs maradéka. Ha nem hiszed, járj utána!
Talán nincs is olyan ember, aki ne ismerné. Jelen van életünk fontos eseményeinél, ünnepek alkalmával szinte elengedhetetlen része a terített asztalnak. A vasárnapok állandó szereplője, a szerelmes egybekelések első fogása. Zöldséggel gazdagon, vagy csonttal főve, grízgombóccal vagy májgaluskával készítve. Ahány ház, annyi szokás, de egy biztos: inkább maradjon, mint hogy ne jusson. Arra az esetre pedig, ha elfogytak az ötletek a maradék megmentésére, készültünk pár praktikus tanáccsal!
Egy apró mag, ami jótékony függőséget okoz – Mindent a mustárról
Még meg sem érkeztünk időszámításunk első évszázadához, de már olvashatunk róla Junius Moderatus Columella római író jegyzeteiben. Mi több: a történészek szerint világunk ősi nyelve, a szanszkrit is ismerte és elismerte szerteágazó tulajdonságait. Divatja megelőzte a bors használatát, az ókori birodalmakban pedig már húsok tartósítására is használták. De ki lehet ez a titokzatos hírnök, és miben rejlik ősi ereje?
Női hormonjaink védelmezője, a nőiesség évezredes szimbóluma: a barátcserje nem csak a neve miatt jó barátunk
Egy véletlen találkozásnak köszönhetően ismertem meg. Nem tudtam, honnan jött és milyen tulajdonságai vannak. Egyszerűen csak megfogott, ahogy ott árválkodott többi társától távol, magányosan. Megsajnáltam kis termetét, gyenge ágait, ezért magamhoz vettem. „Lesz, ami lesz”- érzéssel telve ültettem el a terasz oldalához, hogy közel legyen hozzám, hogy kellő figyelemmel tudjam gondozni a nőiesség egyik ékes szimbólumát: a Szeméremfát, azaz a barátcserjét.
Házilag készíthető torokcukorka és lándzsás útifű – Őszi túlélőcsomag, ha megfázott a gyerek
Szeptember utolsó napjaiban bekopogott az igazi ősz: hideg reggelek, napsütéses délutánok, szélfúvás, nagy hőmérsékletkülönbségek, és nem feltétlenül tudunk hozzájuk azonnal alkalmazkodni. Még mindig a nyári lazaság él bennünk, és nem számolunk az óvatlanság következményeivel. Méginkább így vannak ezzel a gyerekek. A játék hevében elmarad a pulóver, vagy épp lekerül kimelegedett testükről. Elkerülhetetlenné válik a megfázás. De aggodalomra semmi ok! Pár bevált receptet előkeresve pillanatok alatt megküzdhetünk vele.
Négy néni egy kis falut a világ közepévé tesz – egy bakancslistás, gőzgombócos hely idehaza
Az időseknél lapulnak az igazi kincsek, amiket csak az szerezhet meg, aki oda tud rájuk figyelni. A kultúra, a hagyományok és a lélek különös találkozása lehet ez – amit egyszer az életben mindenkinek át kell élnie. Túl a Dunán, egy erdőkkel övezett kis településen, Geresdlakon, az összetartás és vendégszeretet hazájában az élő hagyományőrzésről és a gőzgombócokról beszélgettünk.
Gyógyteával permetezett szőlő és cukornádból készített dugó – a bioborok titkairól
Egy mesés utazás az élő borok világába.
Fantasztikus gazok: százszorszépet, porcsint és bakszakállt az asztalra!
Gaz. Utáljuk, átkozzuk, kitépjük. Írtjuk, üldözzük, messze kívánjuk. Pedig csak meg kellene ismernünk, mert temérdek méltatlanul mellőzött növény él körülöttünk, amiknek csak annyi a bűnük, hogy szerintünk rossz helyen kezdték meg életük napjait. Váltsunk hát nézőpontot, és fedezzük fel a kerti és vadon termő gyomok különleges ízvilágát!
A textil a tuti? – Igazságot a zsebkendőnek!
A zsebedben meglapuló zsebkendő saját élete!