Sokszor és sokféleképpen találkozhattunk már vele: az egyszerű tisztító tea receptektől kezdve a főzeléken át a természetes permetlevekig. Ha van olyan növény, aminek felhasználási ötletei kimeríthetetlenek, akkor a csalán biztosan az. Visszautaztunk kicsit az időben, és összegyűjtöttük, hogy mire is használták a nem is olyan régmúlt korok emberei.
Két évszázaddal ezelőtt még cigány csaláncsúcs volt a hivatalos neve, és ez nagy port kavart a 19-20. századi ornitológusok körében. Hogy lett a csaláncsúcsból cigánycsuk, és miért érdemes megismerkednünk vele? Mutatjuk!
Március végén kezdi virágzását a füles fűz (Salix aurita), hazánk egy kis termetű, erősen elágazó védett fűzféléje. Láprétek, nedves talajú erdők és gyertyános-tölgyesek növénye, amely 1982 óta áll oltalom alatt: egyetlen példányának természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Nem állítom, hogy nincs meg a maga varázsa az egyre kreatívabb és egyre fényűzőbb vágottvirág-csokrok éppen aktuális divatjának, de vajon megéri-e pár nap extráért olyan döntéseket hozni, amelyek nemcsak pénztárcánkra rónak – nem is kicsi –terheket?
A veréb és a balkáni gerle mellett – talán a szajkóról rendelkezünk a legkevesebb tudással, ezért is vagyunk hajlamosak félreérteni. Olyannyira nem ismerjük áldásos ökológiai szolgáltatásait, hogy még a védett fajok között sem szerepel, sőt: vadászata is megengedett. Pedig a szajkó jóval több, mint hangutánzó fiókarabló: az egyik legserényebb magterjesztőnk, akinek segítségével akár teljes erdőrészek is visszatelepíthetők. Tegyünk hát igazságot a szajkó háza táján, és nézzük meg, mi mindennel segítheti mindennapjainkat!
Szinte hihetetlen, de pár évtizeddel ezelőtt még szabadon vadászták, ma pedig már csak a legszerencsésebbek találkozhatnak vele. A császármadár az utolsó, hazánkban előforduló költő fajdféle, amelynek története sok tanulságot rejt magában.
Ha szeretnénk egy évelő fajokból álló vadvirágos rét látványával gazdagítani kertünket, akkor lassan itt az ideje a magok elvetésének. És bár sok helyen kínálnak erre alkalmas magkeverékeket, érdemes összegyűjtenünk azokat a fajokat, amelyeknek helye van egy ilyen életközösségben. Lássuk, mikben gondolkodhatunk?
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a napokban fontos felhívást tett közzé, amelyben közös cselekvésre szólítja fel a lakosságot. A gyors és közös reagálást az ázsiai lódarázs hazai megjelenése és elterjedése teszi szükségessé, ugyanis komoly veszélyt jelent a hazai méhcsaládokra: az ázsiai lódarázs tömegesen vadászik a házi méhekre és a természetes beporzókra is.
A bükkösök, gyertyános-tölgyesek és szurdokerdők jellemző faja, amely enyhébb tavaszkezdet esetén már márciusban megörvendeztethet bennünket színes virágaival. A füstikefélék családjának izgalmas képviselője – 2001 óta szerepel a védett növényfajok listáján. Ismerjük meg a bókoló keltikét!
Katika, Katikarépa és tetűfű – így nevezték egykor azt a növényt, amely a benne található méreganyagok miatt több ezer ember halálát okozta a történelem során. A ma már kék sisakvirágként ismert faj sokáig a gyermekágyi lázak kedvelt francia kezelőszere volt, de vizelethajtásra és izomfájdalmak kezelésére is alkalmazták.
Kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb madarunk a berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis), melynek kedvenc élőhelyei a sűrű, áthatolhatatlan bokrosok. Messze földön híres műremeknek számító fészkéről, melyet növényi szálakból és levelekből kivételes ügyességgel sző. Éneke kiemelkedik a madárhangok közül: a sokszor éjjel is hallható érdekes dallam egyszerre hozza a művészi sokszínűség és a megtévesztés élményét.
A fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans – syn.: Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) a boglárkafélék családjának különleges képviselője, 1982 óta védett növényünk. Természetvédelmi értéke 10 000 forint. Ismerkedjünk meg vele!
