Kirándulásajánló téli kiruccanásokhoz

A közel sem bánatos Búbánatvölgy

A Dunakanyar rejtett gyöngyszemeként tartják számon a Budapesttől körülbelül egyórányi autóútra található Búbánatvölgyet, amihez a Szamár-hegy és a Hosszú-hegy között vezet utunk. Kiváló úti cél azoknak, akik egy kis csendre vágynak, és szeretnének elvonulni messzire a világ zajától. Szerencsére a völgy könnyen megközelíthető, és az itt helyet kapó játszótér a családok számára is kedvelt úticéllá teszi a környéket. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a csöndre vágyóknak aggódniuk kellene – bőven akad olyan hely, ahova aligha szűrődik be a hangos gyermekkacaj. Ha azonban mégis a barátokkal közösen megélt pillanatra vágynánk, ezt is lehetővé teszi a Búbánatvölgy: szabadon bográcsozhatunk, de akár szalonnát is süthetünk az erre kijelölt helyeken. Kövessük a P∆ és a P+ túrajelzéseket, mert az ezekkel jelzett utak sűrű erdőkbe, tópartra és emlékezetes panorámák felé vezethetnek bennünket.

A Gyadai Tanösvény

A Naszály északi lábánál, a Lósi-patak mentén fekvő erdők és rétek természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató úti cél- 5 kilométer hosszan. 13 állomáson át vezethet utunk: megismerkedhetünk a környék erdeivel, rétjeivel és a helyi ökoszisztéma védendő értékeivel. A túrázók szerint ez hazánk talán leginkább gyerek- és családbarát tanösvénye- többek között azért, mert a megszokott tájékoztató táblák mellett számos élményelem is gazdagítja a tanösvényt. Van itt minden, mi kicsiknek-nagyoknak érdekes lehet: hintahíd, óriási függőhíd, mocsáron átvezető fapallók, játszótér és még interaktív kiállítás is, aminek helyet adó épülete az Év Ökoturisztikai létesítménye címmel is büszkélkedhet (2012-ben kapta meg).

A Csóványosi kilátó

A Börzsöny a téli hónapokban is ideális úti célja lehet az aktív kikapcsolódás szerelmeseinek. Legmagasabb pontját a 938 méter magasságig nyúló Csóványoson találhatjuk, ahol az 1978-ban geodéziai mérőtoronyként épített közel 23 méter magas kilátóból csodálhatjuk meg a lábunk alatt elterülő tájat. Egészen a Magas-Tátrától a Schneebergig nyílik meg előttünk az igazi hegyvidéki panorámára- teljes szépségében leginkább a téli anticiklonok idején. Az emberi térhódítás nyomát alig vehetjük észre a gazdag erdővidéken, csak a nagy-hideg-hegyi turistaház antennája és sípályája töri meg a természetes tájat. Érdemes leküzdenünk a magasság okozta félelmet, mert a kilátó tetején elénk táruló panoráma önmagában egy felejthetetlen élmény átélését teszi lehetővé.

A tatai Fényes Tanösvény

Tata nemcsak madarairól híres, hanem természeti környezetének téli szépségéről is. 18 állomásos, másfél kilométer hosszú, ráadásul cölöpökön nyugvó ökoturisztikai útvonala egy olyan vidékre kalauzol bennünket, ahol egy ritkán látott lápvidék tárul elénk. Betekintést nyerhetünk az ilyenkor is egészen kellemes hőmérsékletű karsztforrások egyedülálló világába, és a Nagy-Égeresben található kilátótorony tetejéről még madártávlatból is felfedezhetjük a tájat. Lehetőségünk van kipróbálni a kézi erővel működtethető csónakot vagy a függőhidat, és ha kellően átfagytunk, akkor kifejezetten jól fog esni egy ismeretterjesztő séta a helyi látogatóközpontban, ahol a helyi élővilágot bemutató gyerekbarát kiállításokkal zárhatjuk a napot.

A Vaskapu-szikla

A Pilis-tető keleti oldalának közepénél, körülbelül 250 méterre a völgytalp felett, egy rétegborda oldalában egy diadalívszerű sziklakapu emelkedik, ami a Vaskapu nevet viseli. Nem kevesebb, mint 15 méter széles és 8 méter magas- ez a szakemberek szerint egy hévizes eredetű barlang maradványaként létrejövő látványosság. Már Pilisszentkeresztről láthatjuk az egy nagyobb és egy kisebb kapuból álló képződményt, amihez mindenképpen érdekes ellátogatni, már csak azért is, mert a kapu hátánál lévő sziklákra felmászva nem mindennapi látványban lehet részünk. Hideg idő ide vagy oda: érdemes egy kis piknikes dobozzal készülnünk, és kifejezetten jól fog esni a termoszban magunkkal vitt forró tea is a hideg ormokon.

A Bélkő Tanösvény

Sokak szerint az ország egyik legszebb hegyi látványossága, amihez a ciszterci apátság épületétől indulva egy hét állomásos útvonalon juthatunk el. A Bükk „köveinek” is nevezik ezt a helyet, ahol nem kevesebb, mint 500 méteres szintkülönbséget kell legyőznünk. A kitartás azonban valóban páratlan gyümölcsét hozza el: a tanösvény a Bél-kő környékének kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, növénytársulásait és a sziklagyepek növény- és állatvilágát mutatja be. Mivel a Bél-kő gerincén két növényföldrajzi körzet (a Délnyugati-Bükk és az Északi-Bükk) határa húzódik, mindkét körzet jellemző növényfajai megtalálhatók itt. A változatos kőzetfeltárásoknak köszönhetően betekintést nyerhetünk a Bükk hegység földtörténetébe, szerkezetének kialakulásába és felszínfejlődésének titkaiba is.