Egy az élet - ezt kell jól csinálni Egy.hu logó
Friss
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka kertészmérnök és szociológus

Gyermekkoromban óceánkutató akartam lenni: bölcsész lett belőlem, szociológus. Habár imádtam a társadalomtudományok világát, az élet mégiscsak úgy hozta, hogy a természetben leljem meg hivatásomat. Közel egy évtizednyi munkával építettem fel vegyszermentes gazdaságomat, ahol a vadvilág védelmével, a biodiverzitás megőrzésével és az ökoszisztéma helyreállításával foglalkozom. Hiszem, hogy az igazi tudás a gyakorlat és tudomány egymásba fonódásával szerezhető meg, ezért mindennapjaimban ugyanolyan fontos szerepet tölt be a gumicsizma, mint a tagsági igazolvány. Célom, hogy írásaimmal közelebb hozzam az olvasót egy olyan világhoz, ami megszámlálhatatlanul sok élményt és értéket tartogat számára, és ami mindannyiunk számára nélkülözhetetlen.

Szegény Mikulás a létével örök dilemmát és örök ütközési felületet ad kicsik és nagyok számára. Van, aki el sem kezdi mesélni a hozzá kapcsolódó történeteket és van, aki a kelleténél tovább meséli azokat. Valahogy mindenki mást gondol e téren. De mégis ki tudhatná a választ arra a kérdésre, meddig higgyen a gyerek a Mikulásban? Van egyáltalán általános recept vagy iránymutatás ezzel kapcsolatban? Mit mondanak a szakemberek, és vajon lehet-e ez szakmai kérdés? Utánajártunk!

Van zsákodban minden jó: piros alma, mogyoró… Vagy éppenséggel a legújabb szuperhős robot, esetleg egy ötemeletes játékgarázs, két doboz lego, végeláthatatlan cukorhegyek, és még ki tudja, mi minden felesleges, tévútra vivő, szülőversengő sallang…

A gumi mint környezetszennyező anyag már nagyon régóta komoly fejfájást okoz a tudósoknak. Több mint egy évtizede folynak átfogó kísérletek azzal kapcsolatban, mivel lehetne kiváltani, hogy a kocsik is tudjanak min gurulni, de a természet is túlélje valahogy… Úgy tűnik, vannak egészen biztató kiindulási pontok: tudtátok, hogy a gumipitypanggal már több mint száz éve is foglalkoztak mint gumialapanyaggal?

Való igaz: a legkönnyebb egy előre gyártott verziót választani, tökéletes grafikával, a gyerekeket ámulatba ejtő csillagfelhős háttérrel, hogy aztán a reggeli kinyitásoknál egy apró darab csokit kivéve úgy múljon el a pillanat varázsa, ahogy érkezett: könnyen és villámgyorsan. De mi lenne, ha idén lemondanánk a csillagfelhőről, és a külcsín helyett a belbecsre összpontosítanánk: ha nem adnánk mást a gyermekeinknek, mint egy apró darabot magunkból? Egy kis időt, pár örök emléket és a „jelen lenni” felbecsülhetetlen értékét…

Azt már évekkel ezelőtt megírták, hogy a klímaváltozás az általunk elfogyasztott ételek és italok ízére is hatással van: már az egy foknyi átlaghőmérséklet-emelkedés is teljesen más zamatot ad a rizlingnek, és a kávé is erősebb, keserűbb lesz, mert a kevésbé ellenálló arabica helyett a robusta termelése válik kifizetődővé. Tehát a klímaváltozás az ízekben is valóban megjelenhet, csak egyelőre nem kifejezetten érezhetően. Egy sörgyártó úgy döntött, felhívásképpen ráerősít erre.

Sokan attól félnek, hogy büdös, mások azért nem vágnak bele, mert egyszerűen nincs elég helyük. Megint mások azt gondolják, a komposztálás bonyolult. De van egy megoldás, amiben a kecske is jól lakik, és a káposzta is megmarad. Illetve, az pont nem: az a komposztra kerül.

„A szépség mindenütt ott van, nem rajta múlik, hogy nem látjuk meg” – Rodin szavai jutottak eszembe először, amikor elbúcsúztam az idősotthon kedves lakóitól. Még mindig az együtt töltött órák hatása alatt álltam, és elképzelésem sem volt, hogyan kezdek neki a hallottak megírásának. Egy dolgot azonban biztosan tudtam: ez a cikk nem a szépségről fog szólni. Annál sokkal, de sokkal többről.

Pénzt, időt, energiát dobni a kukába – nagyjából ennyit jelent élelmiszert pazarolni. Márpedig kisebb-nagyobb mértékben mind megtesszük ezt. Átlagosan évi 18 ezer forinttal. Ebben a cikkben olyan módszereket mutatunk, amelyek ezen a rossz szokáson változtatnának.

Tippek, trükkök és sztorik gyakorta terjednek szájról-szájra, és ahogyan az lenni szokott: a piros almából gyakran sárga banán lesz a sor végére. Valahogy így szállingózhattak be a kertápolással kapcsolatos tévhitek is mindennapi rutinjainkba, mi pedig nem értjük az okát, hogy miért nem olyan zöld a fű, mint a szomszédé... Az öt legtipikusabb őszi tévhitet oszlatjuk most el, hogy nagyobb esélyekkel vághass neki a téli fagyoknak!

Mindenki nyugodjon meg: semmi gond nincs azzal, ha elolvad a sarki jégtakaró, majd újrafagyasztjuk! Hogy mi van?

Sokan a legifjabb generáció modernkori őrületének tartják, pedig már az 1970-es években is lázba hozta a fiatalságot. Szélsebesen száguldott a siker felé, és mára egy több milliárd dolláros iparággá nőtte ki magát, a maga több, mint hárommilliárd játékosával. A videójáték meghatározó eleme lett a szórakoztatásnak, és szinte észrevétlenül vált a környezeti problémák egyik meghatározó okozójává.

Érdekes személyiségformáló hatása van az időnek. Emlékszem, mikor fiatal lányként kirázott a hideg a szekrények mélyéről elővett megszürkült abroszoktól, amiken erős festékkel átitatott fonal rajzolta ki a mintákat. Nagyanyám ragyogó szemekkel simítgatta őket, én meg egyszerűen nem tudtam megérteni, mi ebben a szép. Aztán eltelt pár évtized, és ma már ámulva időzök a népművészet legkülönfélébb alkotásai előtt. Mert annyira csodálatosak azok az abroszok…

Ugrás az oldal tetejére
Menü