Egy az élet - ezt kell jól csinálni Egy.hu logó
Friss
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka kertészmérnök és szociológus

Gyermekkoromban óceánkutató akartam lenni: bölcsész lett belőlem, szociológus. Habár imádtam a társadalomtudományok világát, az élet mégiscsak úgy hozta, hogy a természetben leljem meg hivatásomat. Közel egy évtizednyi munkával építettem fel vegyszermentes gazdaságomat, ahol a vadvilág védelmével, a biodiverzitás megőrzésével és az ökoszisztéma helyreállításával foglalkozom. Hiszem, hogy az igazi tudás a gyakorlat és tudomány egymásba fonódásával szerezhető meg, ezért mindennapjaimban ugyanolyan fontos szerepet tölt be a gumicsizma, mint a tagsági igazolvány. Célom, hogy írásaimmal közelebb hozzam az olvasót egy olyan világhoz, ami megszámlálhatatlanul sok élményt és értéket tartogat számára, és ami mindannyiunk számára nélkülözhetetlen.

Ritkán kerül a látóterünkbe, pedig az együtt töltött idő igazán kivételes formája, amely számos izgalmat és kapcsolódást tartogat számunkra. Az elmúlt években hatalmasat bővült a választék, így már kezdőként is több tucatnyi program közül válogathatunk, és felfedezhetjük a természetes vizek nyújtotta élmény sokszínűségét és egyediségét. Ebben igyekszünk most segíteni válogatásunkkal, amelyben éppúgy helyet kapott a könnyed ártéri csónakázás, mint a Balaton átszelése sárkányhajóval vagy a fővárosi rafting-élmény. 

Van, akinek az életet jelenti, és van, aki számára az élet megnehezítését. Tény: a virágpor nélkülözhetetlen eleme a természetnek, nélküle elképzelhetetlen lenne a növények nagy részének megtermékenyítése: ha eltűnne, valószínűleg összeomlana a teljes ökoszisztéma. És tény az is, hogy minden jósága és haszna ellenére van, akinek komoly problémákat okoz. Ideje rendet tenni a pollen-paradoxon háza táján – erre teszünk most kísérletet.

Nem titok: gyermekkorom óta az egyik kedvenc növényem a bocfa. Soha olyan finom szörpöt nem ittam, mint Mari mamám bodzavirágszörpje, és a mai napig emlékszem a kert mellett kanyargó vad ösvényre, ahol zsákszámra szedtük a felejthetetlenül illatozó, virágportól ragadó bodzavirágokat. Azóta eltelt pár évtized, én pedig a sárgálló virágok után a feketén sötétlő bogyók áldásos hatásait is megismertem, és ma már nem hiányozhat a csetebogyóból készült szörp egy befőzési szezonból sem.

2024 augusztus 29.

Augusztus a virágvázában

Az augusztusi szárazságban még jobban fog esni egy kis szín és illat becsempészése a négy fal közé, és bizony ebben a hónapban is van miből válogatni. A vázában sokáig eltartható fajok száma jóval több, mint gondolnánk, így ha kellő odafigyelés mellett helyezzük őket az asztalunkra, akkor akár több hétig is felvidíthatják a napjainkat. Lássuk, mik közül érdemes válogatnunk!

Nem tudom, ki hogy van vele, de én olykor komoly fenntartásokkal kezelem az „újragondolt” dolgokat. A somlói galuska, a töltött káposzta és a krumplis tészta is úgy jó, ahogy van – nincs mit ezeken újragondolni. De úgy tűnik, nekem kellene lépést tartanom a korral, mert az ecetes-hagymás zsírosdeszka korszaka leáldozóban van, helyette ismerkedhetünk a baconízű hínárral. Mármint az, aki szeretne.

Az északi sárkányfű (Dracocephalum ruyschiana) 1982 óta szerepel a védett fajok listáján- természetvédelmi értéke 250.000 forint. Már igen korán, az 1570-es évek növénytani leírásaiban találkozhatunk vele, azonban mai nevét csak 1753-ban kapta, amikor is Linné egy Fredrik Ruysch nevű holland orvos-botanikusról nevezte el. Eurázsiában őshonos növényfajunk, az északi sárkányfű különlegessége, hogy térségünkben jégkorszaki reliktum, azaz maradványfaj. 

A fermentálás, más néven erjesztés az egyik legősibb tartósítási módszer, amely a 21. században újra virágkorát éli. Segítségével gyors, egyszerű és olcsó praktikákkal odahaza is mindenki egy egészségben, ízvilágban gazdag gasztroteret varázsolhat az asztalra. Jótékony baktériumok, a bélrendszer támogatása, finom ízek, színtiszta egészség. Ezek a fermentált gyümölcsitalok legfőbb jellemzői.

Örömmel és várakozásokkal telve osztjuk meg olvasóinkkal egy szeptemberben induló növényfelismerési élményprogram és ismeretterjesztő előadássorozat lehetőségét, ami nemcsak a környezetünkről szerzett tudásbővítést hivatott szolgálni, hanem egyben egy olyan természetkapcsolódásra is lehetőséget ad, ami nem minden nap adatik meg az embernek…

A 2000-es évek elején egyedülálló kezdeményezés bontakozott ki Magyarországon, amelynek célja volt, hogy a magyarságra jellemző értékeket összegyűjtse, megvédje, valamint a következő nemzedék számára megőrizze. Így született meg a nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló értéktár: hírnevünket öregbítik szerte a világon. De ismered-e a történetüket? Teszteld!

2024 augusztus 25.

Régi magyar kertek virágai

Egy részüket a főúri nagyzolásnak köszönhetjük, másokat hódítóink ültették el kertjeinkben. Van, ami szinte hozzánk nőve kísért végig bennünket történelmünk során, és vannak olyanok is, amiket a huszadik század díszkertészei kedveltettek meg velünk. Tartsatok velünk egy sokszínű múltidézésre, amelyben a hagyományos magyar kertek virágait idézzük fel!

A régmúlt csapadékos időjárása nemcsak életmentő, de kifejezetten boldogító is volt. Nincs szebb kerti kép annál, amikor egy-egy kiadós eső után a növények megtelnek élettel, tartásuk és színük is megváltozik. A testük feszesebb, a zöldjük élénkebb lesz. Ez a változás ihletett meg, és az éltető zöld lehetőségeit kihasználva olyan különleges recepteket gyűjtöttem össze, amelyeket mindenkinek érdemes kipróbálnia.

2024 augusztus 24.

Gesztenyefáink védelme

A mai napig egy gyorsan növekedő, fagytűrő, sokáig életerős és bő termést hozó faként tekintenek rá, pedig a gesztenyének egyre több problémával kell megküzdenie Európa-szerte. Több száz éves állományok kerülnek veszélybe, miközben a legtapasztaltabb szakemberek is kétségek közt őrlődnek, keresve azt a környezetkímélő megoldást, amely megbízhatóan és hosszú távon képes garantálni méltóságteljes fáink épségét.

Ugrás az oldal tetejére
Menü