Előre le kell szögeznem, hogy a tél közeledtével, a természet nyugovóra térésével igen nagy különbségek vannak a tekintetben, hogy az ország mely részein milyen termések gyűjthetőek még. És mivel a mostani írásom nem a gasztronómiai, hanem a kreatív felhasználásokról szól, ezért olyan terméseket is megtalálhat benne a kedves olvasó, aminek szezonja már nincs, de az avar alatt még meg-megbújhat belőlük pár gyűjthető darab…
Háziasszonyok és dolgos férfiak, kézzel készített meglepetések és szűkös keretek. A múlt század ünnepi készülődésének jellegzetes vonásai. Ám mielőtt bárki leírná ezeket az időket, merüljünk el egy kicsit a korabeli magazinok és hírmondók hasábjain, és ismerjük meg, milyen elképzelések és iránymutatások közepette teltek az egykori decemberek!
A római katolikus egyház dekrétuma szerint „a pudingot a Szentháromság ünnepe utáni 25. vasárnap kell készíteni, tizenhárom összetevőből kell állnia, amelyek Krisztust és a tizenkét apostolt jelképezik, és minden családtagnak meg kell kevernie keletről nyugat felé a napkeleti bölcsek utazásának tiszteletére”. Hagyományos angol karácsonyi desszertként ismerjük, de igen finom és tartalmas sütemény, az elkészítése pedig családi program is lehet: érdemes egyszer kipróbálni!
Arról, hogy mi is az a fermentálás, és miért érdemes odahaza is kísérleteznünk vele, egy korábbi cikkünkben már írtunk. Most egy ízig-vérig ünnepi kiadással készültünk, amiben nemcsak fantasztikus karácsonyi recepteket, hanem beszerzési kisokost is hoztunk a házi savanyúságok és a fermentálás világából. Vigyázat: extrán egészséges tartalom!
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a Föld soha ki nem merülő vízkészlettel rendelkezik, amit mi kényünkre-kedvünkre használhatunk. Nem számít, hogy feleslegesen folyik a háromnegyed része, az sem gond, hogy pár perc élvezetért fejünket a homokba dugva pazaroljuk erőforrásainkat, és gyanítom, az sem lenne elegendő hátráltató tényező, ha háromszor ennyibe kerülne köbmétere.
Krumplipüré lesz a köret, és a főzőlevet csak úgy kiöntenénk? Ne tegyük! Konyhánk telis-tele van olyan melléktermékekkel, kidobásra ítélt alapanyagokkal, amelyekből elkészíthetjük saját home-made növényi tápoldatainkat: így egyszerre leszünk hulladékmentesek és boldog növénytulajdonosok.
Bár a média fősodrában nem kapott helyet, a tudományos publikumot megdöbbentette az a nemrégiben bizonyítást nyert megállapítás, miszerint egy széleskörben használt édesítőszerünk komoly veszélyt jelent az emberi egészségre. Szakkifejezéssel élve: genotoxikus. Nézzük, mit is jelent ez pontosan, és miért érdemes komolyan vennünk?
A könyveid mélyén megbújó kenyérbogarat ismered-e? Eszedbe jut, kit hívj segítségül, ha nem találod az utat a sötét erdőben, vagy ki enyhíthet a fájdalmadon, ha kínoznak a reumás ártalmak? Ha nem tudod a válaszokat, tarts velünk, és ismerd meg mindennapjaink legfurcsább résztvevőit!
Arnold Krisztián egy ifjú, frissen végzett kertészmérnök hallgató, aki egyben egy nemzetközileg is elismert leandergyűjtő, továbbá díszbaromfi-tenyésztő. Éppen a növényorvosi mesterképzés felvételi értesítőjére vár, és hosszú útja vezetett idáig az állatorvosi pályától. Egy hétköznapi történet következik, nem hétköznapi buktatókkal és megoldásokkal tűzdelve, ami példát és erőt adhat mindannyiunknak ahhoz, hogy higgyünk az álmainkban, és legyen erőnk valóra váltani azokat.
Állok az erdőben, sötét éjszaka vesz körül. Hogy még kevesebbet lássak, becsukom a szemem, és igyekeztem minden apró neszre koncentrálni, miközben fejem felett a repülők, minden más irányból pedig a város és a közelben elhaladó autók zaja hallik. Mélységesen szomorú vagyok.
Kínosan ügyelünk ültetéskor a megfelelő gödörre, az iszapolásra, a föld tömörítésére, majd a munka végeztével a karózás sokszor várat magára, vagy szép csendben el is marad. Pedig növényeink biztos támasza elengedhetetlen a fejlődéshez és életben maradáshoz! Minden fontos tudnivaló a karózásról és a megfelelő kötözőanyagokról.
A városok koszosok, zsúfoltak, szmogosak. És a városok kényelmesek, izgalmasak és otthont adnak több milliárd embernek. Már amíg bírja ezt a bolygó. Az elmúlt években egyértelművé vált, hogy változásokra van szükség, és egyre többet hallani a fenntartható városok fogalmáról, amiről kiderült, hogy szoros kapcsolatban áll a vidékkel. Hogyan is fog kinézni az a szép, zöld jövő, amire vágyunk – vidéken és a városban?
