Csak Budapest területéről évente 100 millió köbméter csapadékvíz tűnik el – a Zöld Civil Találkozó és tanulságai

Aktív

Csak Budapest területéről évente 100 millió köbméter csapadékvíz tűnik el – a Zöld Civil Találkozó és tanulságai

Nemrég rendezték meg a XXXIII. Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozóját Nagykovácsiban. A rendezvénynek a festői környezetben elhelyezkedő Teleki–Tisza-kastély adott otthont. Egy fantasztikus hétvégét tölthettünk el a hazai környezet- és természetvédelem képviselőivel, az élhetőbb jövőért és igazságosabb társadalomért dolgozó civil szervezetekkel és a legkülönfélébb szakterületekről érkező fenntarthatósági szakemberekkel.

A rendezvény fókuszában a szakmai diskurzus, a Zöld Civil Együttműködés  fejlesztése és hálózatépítés állt, de –  ahogyan azt a rendezvény oldalán is olvashatjuk – idén kiemelt cél volt a vállalati és civil együttműködésekről való közös gondolkozás is. A találkozón kapacitásfejlesztő és élményközpontú workshopok színes skálájából válogathattunk, és számos közösségi program állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy ne csak a fenntarthatósághoz, hanem egymáshoz is kapcsolódhassunk.

A háromnapos rendezvényt Kiszelné Mohos Katalin, Nagykovácsi polgármestere; Merza Péter, a főszervező Humusz Szövetség alelnöke és Pólya Viktor, a Magyar Cserkészszövetség szövetségi igazgatója nyitotta meg. Bár más-más perspektívából közelítették meg az idei találkozó célkitűzéseit, abban mindannyian egyetértettek, hogy bár sokan azt hisszük, hogy csak egy csepp vagyunk a tengerben, de végső soron a sok kis csepp az, ami létrehozza a tengert. Merza Péter szavait idézve: „Az az álmunk, hogy az idei OT az együttműködésekről és a kapcsolatokról szóljon”.

Fotó: zoldcivil.hu

A pénteki szakmai program első szekcióját Lajtmann Csaba, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke moderálta, hiszen középpontban az Égigérő települési zöldfelületek és a fenntartható városi megoldások álltak. Az Éghajlatvédelmi Szövetség az EU Climate Pact programjának magyar koordinátoraként elkötelezett a települési zöldfelületek támogatása mellett, és igyekszik a lehető legváltozatosabb formákban segíteni a zöld megoldások népszerűsítését.

Ezeknek a jó gyakorlatoknak elismeréseként a 2024-es év KlímaSztárjait is a Zöld OT-n mutatták be 

azok a KlímaSztár települések és közösségek, illetve vezetőik és képviselőik, akiknek égig érő zöldfelületeik mintát és inspirációt adhatnak mindannyiunknak. Idén hetedik alkalommal hirdették meg a magyarországi KlímaSztár díjat, és olyan települési jó példákat kerestek, ahol közterületen klímaadaptív gyepgazdálkodás folyik, vagy biodiverz évelőágyások kialakításával beporzóbarát zöldterületek, zöldfelületek jöttek létre. 

Fotó: Unsplash / Iuliia Dutchak

Az idei díjazottak:

  • Barnag, Mocsoja liget – Barnag Község Önkormányzata, RÉT – Regeneratív Élőhely Tervezői közösség
  • Debrecen, Kondorosi-ér menti vadvirágos területek – Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Future of Debrecen
  • Kecskeméti esőkertek – Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, Zöld Küldetés Egyesület
  • Vadvirágos Újpest – Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata
  • Vác, Kálvária-domb – Vác Város Önkormányzata, Váci Egyházmegye, Bagolybükk Környezet- és Természetvédelmi Egyesület

A szekcióban egy igen szemléletes és elgondolkodtató prezentációt hallgathattunk meg Botos Barbara klímaügyekért és klímaadaptációért felelős utazó nagykövet előadásában, aki bemutatta a résztvevőknek az EU alkalmazkodási jelentésének legfontosabb részeit. Az egyik legmeghatározóbb mondat, ami még a laikus fejébe is szöget üt, az volt, hogy

nem azok szenvednek az éghajlatváltozás hatásaitól, akik okozták azt, és nem több, mint öt évünk van arra, hogy meghatározzuk a Föld és benne az emberi világ következő ezer évét.

Fotó: Unsplash / Felice Wolke

Barbara szembesítette a hallgatóságot azzal a nehezen felfogható ténnyel, hogy a katasztrófák 90-95%-át mára már a klímaváltozás okozza, és minden tizednyi hőmérséklet emelkedés fokozza a veszélyeket.

Ha pedig a felmelegedés eléri a másfél fokot, akkor visszafordíthatatlan változások elé nézünk, amelyeknek nagy valószínűséggel a tömeges erdőpusztulások, a hőség, a vízhiány és a súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatok lesznek a középpontjában.

Az Európai Unió kockázatértékelési felmérése szerint a 36 kockázati tényezőből 21 esetében szembesülünk már most kihívásokkal, és ezekre sem nemzeti sem uniós szinten nem vagyunk felkészülve. Ráadásul ezek a rizikófaktorok összekapcsolódnak, így olyan rendszerszintű hatásokat fejtenek ki, amelyeket még el sem tudunk képzelni, meg sem tudunk jósolni. A nagykövet arra is felhívta a figyelmet, hogy

a problémák egyik legnagyobbika a nem megfelelő vízkezelési stratégia és az esővízelvezetés rendkívül káros gyakorlata.

Az általa is ismertetett felmérések szerint csak Budapest területéről évente 100 millió köbméter csapadékvíz tűnik el, aminek beláthatatlan időn belül az elsivatagosodás lesz a következménye. És mivel a helyi vízciklusok nincsenek egyensúlyban a globális vízciklusokkal, a probléma még összetettebb, így egy teljesen új vízkultúrára van szükség, aminek a vízmegtartásara kell fókuszálnia.

Fotó: Unsplash / Camara Negra

A kockázatelemzések után Katona Attila beszélt a városi természetalapú megoldások sokszínűségéről, és elmondta, hogy egyre több alulról építkező, pozitív megoldás születik. Utána a civil és vállalati együttműködések erősödéséé volt a főszerep, majd egy kerekasztal beszélgetést hallgathattak meg a résztvevők, amiben az ESG szabályozások hatásáról volt szó a vállalati és civil együttműködésekkel összefüggésben.

A szombati napot már nagyon vártam, mert számos izgalmasabbnál izgalmasabb program közül lehetett választani – szinte fájt az ember szíve, hogy nem lehet ott mindegyiken. Elsőként az „Élő táj – a tájfunkciók gazdagítása különböző léptékben” előadást választottam, amelyben a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány és a Fehér Holló Természetvédelmi Egyesület képviselői beszéltek munkájukról, a természetvédelem illetve az ember és környezetének egyensúlyáról.

Dr. Klein Ákos (Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány) szomorú példákat mutatott be arról, hogy miként hatnak épített környezetünk elemei az élő tájra, és milyen problémákat okoznak úthálózataink a körülöttünk elterülő élő szövetben. Döbbenetes volt szembesülni azzal a ténnyel, hogy a rendszerváltás óta egymillió hektárnyi területet vettek ki az élő tájból Magyarországon- ami nem kevesebb, mint két megyényi terület. Mindezt az ipar, az infrastruktúra és az urbanizáció miatt…

A 2024. évi KlímaSztárjai díj – Fotó: Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség 

AZ élő táj után szerettem volna megismerni az élelmiszerellátási láncokkal kapcsolatos elképzeléseket, ezért részt vettem a „Glokalizáljuk az Élelmiszerláncokat! – Globális és lokális élelmiszer rendszerek kihívásai” programon. A kötetlen beszélgetés során a CEEweb a Biológiai Sokféleségért, a Kislépték Egyesület, a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Kárpát-Medencei Gyümölcsész Hálózat, illetve a Felelős Gasztrohős képviselői beszéltek munkájukról, kihívásokról és olyan megoldásokról, amelyek valóban fenntarthatóvá tehetik az élelmiszerellátás sokat vitatott rendszereit.

Szó volt élelmiszerbiztonságról, élelmiszer-önrendelkezésről, agroökológiáról és fenntartható mezőgazdaságról, illetve megismerhettük a jelen lévő szervezetek projektjeit és ezzel kapcsolatos tapasztalatait.

Jó érzés volt hallani a Tudatos Vásárlók Egyesületének közösségi mezőgazdálkodás programjáról, megismerni a Felelős Gasztrohős szemléletformáló programkínálatát, és kifejezetten érdekes volt a Kislépték Egyesület élményméhészetekkel kapcsolatos munkájának felfedezése is. A beszélgetés helyszínén egy értékekben bővelkedő kiállítás vett körbe minket, ami bemutatta az alkalmazkodó gyümölcsészet hihetetlenül gazdag értéktárát – mindazt, ahogyan újraértelmezhetjük ember és természet viszonyát.  

Egy valóban értékekben és tartalomban gazdag hétvégét tölthettünk el Nagykovácsiban, ahol olyan területeket is érintettünk, mint a klímakommunikáció, az ökoreziliencia, a szervezeti önreflexió, az alkalmazott ökopszichológia, az önkéntesség, a kiégés és még tucatnyi más, izgalmas kérdéseket felvető téma.

Fotó: Unsplash / Vlad Hilitanu

Na és persze az sem maradt lehetőségek nélkül, aki lazábbra vette volna az itt töltött időt, mert a kastély parkjában helyet kapó Zöld Forgatag rengeteg játékkal és ismerkedési lehetőséggel várta a látogatókat. A forgatag célja az volt, hogy a hazai zöld szervezetek bemutathassák magukat, programjaikat, szemléletformáló játékaikat és eszközeiket. Olyan szuper dolgokat és teremtőiket ismerhettük meg, mint a Menő-jövő csomagolásmentes bolt, a Budakeszi Vadaspark, a WWF Panda Sátor, a PET Kupa – MÜMÜ, a Maradéknélkül, a DINPI – Pilisi Len Látogatóközpont, a Kertkaland társasjáték, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány, a Vizi Vándortanösvény, az Illaberek – Mesi műhely, a Magyar Cserkésszövetség vagy a TUTI Egyesület.

Volt óriás társasjáték a természetközeli gyümölcsösökről, megdöbbentő tényeket kibontó beszélgetés az akkumulátorgyárakról, IllaBerek Műhely foglalkozás a természet-játék-élmény és mesepedagógia ötvözésével, Balatoni Zöld Minimum, Élő könyvtár, Klíma Freskó játék, Kertséta és kertfestés és még számtalan színes program. Érdemes felkeresni a találkozó weboldalát, mert aki lemaradt az eseményről, az itt megtalálhatja az őt érdeklő programokat, szervezőket, közösségeket és lehetőségeket.

A találkozó a Zöld Civil Díjátadó ünnepséggel zárult.

A Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Együttműködése minden évben Zöld Civil Díjjal tünteti ki azokat a személyeket, akik kiemelkedő tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a Zöld Civil Együttműködés fejlődéséhez és a környezet ügyének előmozdításához.

A díjat Újszászi Györgyi, Ilosvay György, Varga Gábor (emlékdíj) és Sipka Júlia (emlékdíj) vehették át.

 A rendezvény kitűnően felvonultatta a hazai zöld-értéktár képviselőit, a maguk rendkívüli sokszínűségével, és megmutatta, hogy sokkal de sokkal több fronton tehetünk jövőnkért, mint azt a mindennapok során gondolnánk. Öröm volt látni azt a több száz embert, akik életüket áldozzák egy élhetőbb holnapért, és megnyugtató volt látni, hogy közösségként, egyazon célért dolgoznak mindannyiunkért. 

Ajánljuk még:

Közösség nélkül nincs jövőnk – és a Földnek sincs: ez az idei Öko Odüsszeia fő üzenete

Egy rendkívül gazdag programot felvonultató konferencia, ami inkább lenne mondható egy életmód-napnak, és ami képes volt egyesíteni két külön kezelt, de közel sem különválasztandó területet: a társadalomtudományok és a természettudományok sokszínű világát. Somogyvámoson jártunk az Öko Odüsszeia konferenciáján, ahonnan gondolatokkal, tervekkel és reményekkel tértünk haza.