Sokszor jutnak eszembe az első sétánk lépései saját kertünkben, de a legélesebben az erőteljes hangra emlékszem, ami életem párjából tört elő akkor: „Na azt már nem!” Néztem őt, próbáltam beférkőzni a gondolataiba, miközben azt kérdeztem magamtól, meddig mehetek még el? Mást akartunk. Bennem továbbra is dolgozott az önállósult dac, ő pedig nem tűrt ellentmondást. Így maradtak meg a diófák.
Sokak szerint a nádi énekesmadarak közül a legszebb tollazattal rendelkező faj, ráadásul éneke is igen változatos, mivel más fajok jellegzetes dalait is beleszövi saját énekébe. Az ornitológusok az egyik legintelligensebb madárnak tartják: hamar megtanulja a különbséget idegen és ismerős között, és játszi könnyedséggel ismeri fel a veszélyt.
Az egyik legtöbb névvel ismert növényünk: nem kevesebb, mint 15 elnevezését gyűjtötték össze az évszázadok alatt. Gyökeréből kávét helyettesítő ital készülhet, halványított levele kiváló saláta, virágzata teák alkotója, szára pedig a gyermekek kedvenc játéka. A pitypangról van szó. Ezúttal újabb érdekességeket kutattunk fel róla.
Szikes puszták és legelők növénye, ami kétes híre ellenére 1988 óta szerepel hazánk védett fajainak listáján. Egyetlen egyedének természetvédelmi értéke 10 000 forint, amit adott esetben, egy rossz döntés következtében hamar százezres bírsággá lehet duzzasztani. Ismerjük meg a szerencsét hozó lóhere egy távoli rokonát, a földbentermő herét.
Sokszor és sokféleképpen találkozhattunk már vele: az egyszerű tisztító tea receptektől kezdve a főzeléken át a természetes permetlevekig. Ha van olyan növény, aminek felhasználási ötletei kimeríthetetlenek, akkor a csalán biztosan az. Visszautaztunk kicsit az időben, és összegyűjtöttük, hogy mire is használták a nem is olyan régmúlt korok emberei.
Két évszázaddal ezelőtt még cigány csaláncsúcs volt a hivatalos neve, és ez nagy port kavart a 19-20. századi ornitológusok körében. Hogy lett a csaláncsúcsból cigánycsuk, és miért érdemes megismerkednünk vele? Mutatjuk!
Március végén kezdi virágzását a füles fűz (Salix aurita), hazánk egy kis termetű, erősen elágazó védett fűzféléje. Láprétek, nedves talajú erdők és gyertyános-tölgyesek növénye, amely 1982 óta áll oltalom alatt: egyetlen példányának természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Nem állítom, hogy nincs meg a maga varázsa az egyre kreatívabb és egyre fényűzőbb vágottvirág-csokrok éppen aktuális divatjának, de vajon megéri-e pár nap extráért olyan döntéseket hozni, amelyek nemcsak pénztárcánkra rónak – nem is kicsi –terheket?
A veréb és a balkáni gerle mellett – talán a szajkóról rendelkezünk a legkevesebb tudással, ezért is vagyunk hajlamosak félreérteni. Olyannyira nem ismerjük áldásos ökológiai szolgáltatásait, hogy még a védett fajok között sem szerepel, sőt: vadászata is megengedett. Pedig a szajkó jóval több, mint hangutánzó fiókarabló: az egyik legserényebb magterjesztőnk, akinek segítségével akár teljes erdőrészek is visszatelepíthetők. Tegyünk hát igazságot a szajkó háza táján, és nézzük meg, mi mindennel segítheti mindennapjainkat!
Szinte hihetetlen, de pár évtizeddel ezelőtt még szabadon vadászták, ma pedig már csak a legszerencsésebbek találkozhatnak vele. A császármadár az utolsó, hazánkban előforduló költő fajdféle, amelynek története sok tanulságot rejt magában.
Ha szeretnénk egy évelő fajokból álló vadvirágos rét látványával gazdagítani kertünket, akkor lassan itt az ideje a magok elvetésének. És bár sok helyen kínálnak erre alkalmas magkeverékeket, érdemes összegyűjtenünk azokat a fajokat, amelyeknek helye van egy ilyen életközösségben. Lássuk, mikben gondolkodhatunk?
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a napokban fontos felhívást tett közzé, amelyben közös cselekvésre szólítja fel a lakosságot. A gyors és közös reagálást az ázsiai lódarázs hazai megjelenése és elterjedése teszi szükségessé, ugyanis komoly veszélyt jelent a hazai méhcsaládokra: az ázsiai lódarázs tömegesen vadászik a házi méhekre és a természetes beporzókra is.
