Ha elénk teszik a fényképét, olyan érzésünk van, mintha egy modern szobrászművet látnánk, valahol egy messzi, gránitokkal övezett síkságon. Pedig ez az acéltest sokkal komolyabb, mint egy árván álló művészi alkotás, hiszen nem mást, mint életünk fekete dobozát rejti magában. Egy hatalmas adathalmazt, telis-tele jelenünk cselekedeteivel és döntéseivel: utódainknak szánt információ – vagy inkább figyelmeztetés. Ez Földünk fekete doboza, amely magyarázatot ad majd gyermekeinknek, unokáinknak arra vonatkozóan, hogy mi vezetett földi létünk hanyatlásához.

A viccesen integetőizomnak vagy erősebben fogalmazva integetőhájnak nevezett zsírpárna a nők egyik rémálma. A legtöbben nem, vagy csak nagyon kemény és kitartó munkával tudnak megszabadulni tőle. Kétség sem fér hozzá: a felkar az a testrész, amely szinte eltitkolhatatlanul árulkodik a testsúlyunk ingadozásáról, és az idő múlásáról. Nemsokára viszont itt a jó idő, a rövid ujjú felsők ideje, nekünk pedig valamit tennünk kellene ellene. És bár nem könnyű feladat, a denevérszárnyaktól igenis meg lehet szabadulni!

Kevesen ismerik, pedig országunk kilencedik legbővebb vizű felszíni vízfolyása. Ha kiterítjük a Kárpát-medence térképét, gyönyörűen kirajzolódik vonala: a Szlovákiában található Gömör–Szepesi-érchegységből elindulva egyre több mellékvízzel gazdagodva gyűrűzik felénk. Madártávlatból nézve is elképesztő látvány kígyózó vize, amely kristálytisztán folyik át a határon. Pontosabban folyt. Ugyanis nemrégiben valami egészen elképesztő dolog történt, amely nemcsak a Sajó szívébe döfött tőrt, hanem egész Európát mélyen megrendítette. A Sajó vize vörössé változott.

Használjuk, szeretjük, hasznos, mégis félünk tőle. De van ennek alapja? Valóban ártalmas a mikró?

1921-ben láthatta a nagyközönség azt a híressé vált színdarabot, amely először mutatott be addig ismeretlen felépítésű és működésű robotokat a színpadon. A cseh író, Karel Čapek szereplői nem acélból készült irányított gépezetek voltak, hanem önállóan cselekvő és gondolkodó hús-vér teremtmények. Čapek alkotása egy új korszakot nyitott meg, amely elmosta a határokat a mérnöki tudomány és a biotechnológia között, és hátborzongatóan valós jóslatokat tartalmazott a mai világunkkal kapcsolatban.

A legtöbb helyen az élet tudományának nevezik, és való igaz: egy több mint ötezer éves tudományos rendszert tudhat maga mögött. Őshazája India, ahol a ríszik vagyis a szent emberek hozták létre, és a természettudósokkal karöltve finomították évezredeken keresztül. De mitől olyan különleges az ájurvéda, és egyáltalán mit kell tudni róla? Kapcsoljanak ki mindent maguk körül, és utazzanak velünk a meditáció és a természet különleges világába, az Ájurvéda sikerének titkait keresve!

A nemzetközi nőnap sokkal többet jelent egy egyszerű ünnepnapnál: a történelmet alakító nők napja ez, ami azt a küzdelmet eleveníti fel, amelyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek.

Mindennapi cselekvéseink és döntéseink során a legtöbbször arra fókuszálunk, hogy mi az, amit teszünk, amit tennünk kell. Sosem (vagy csak nagyon ritkán) jut eszünkbe megfordítani, és úgy feltenni magunknak a kérdést, hogy mi az, amit nem kellene megtennünk? Alapvetően erről a fordított szemléletről szól a via negativa filozófiája, amely bár a teológia tudományából eredeztethető, mégis vallástól függetlenül határozhatja meg gondolkodásunkat.

A tudomány mai állása szerint alapvetően három folyamat felelős az öregedésért: a krónikus gyulladás, az önjavító folyamat csökkenése és a növekvő mértékben jelenlévő oxidatív stressz. Mindhárom fogalom ismerős, de vajon tudjuk-e pontosan, hogy mit jelentenek és hogyan hatnak testünkre, miként „öregítenek"? Elkerülhetjük-e, és egyáltalán el kell-e kerülnünk őket? Ezúttal az oxidatív stresszt helyezzük a középpontba, hogy kicsit rendbe tegyük a róla kialakult – sokszor fals – képet!

A legenda szerint a világhírű tudós, Albert Einstein 1922-ben egy tokiói szálloda két papírlapjára leírta a boldogság érzésével kapcsolatos gondolatait, amelyet – készpénz híján – borravaló gyanánt adott egy hordárnak, a következő szavak kíséretében: „Ha szerencsés lesz, egy nap még sokat fog érni ez az üzenet”. 95 évvel később csodával határos módon előkerült ez a két papírlap, fejlécükön az Imperial Hotel feliratával, és nem kevesebbért, mint másfél millió dollárért lelt új tulajdonosra. De vajon mi olyan értékes ezekben a gondolatokban, és mi köze van a boldogság kereséséhez? Ennek jártunk most utána.

A karácsonyi mákos bejgli, a pékségben illatozó mákos búrkifli, a porcukorral meghintett mákos tészta vagy az a csodálatos mákos nudli. Ízek és érzések, amelyeket gyakran szeretett nagyszüleinkhez, az ünnephez vagy éppen egy kellemes vasárnapi ebédhez társítunk, és amelyek minden nosztalgikus pillanatban melegséggel töltik el szívünket. Mák. A sokszínű, majd igazságtalanul feketelistára került növény, amelynek legnagyobb ereje nem gasztronómiai képességeiben lakozik, hanem csodálatos, gyógyító tulajdonságaiban. De mitől gyógynövény a mák, és hogyan hasznosíthatjuk kivételes erejét?

Ha szereted a teniszt, és megpróbálsz komoly meccset játszani egy négyéves ellen, hamar megunod, mert túl könnyű. Ezzel szemben, ha olyan profi teniszezővel játszol, mint például Serena Williams, gyorsan elveszíted a motivációd, mert túl nehéz, nincs sikerélményed. Aztán megjelenik Goldilocks, vagyis Aranyfürtöcske, aki az egyik legnépszerűbb angol gyerekmese, A három medve (The Story of the Three Bears) főszereplője. Mi történik ezután?