Gyermekkoromban óceánkutató akartam lenni: bölcsész lett belőlem, szociológus. Habár imádtam a társadalomtudományok világát, az élet mégiscsak úgy hozta, hogy a természetben leljem meg hivatásomat. Közel egy évtizednyi munkával építettem fel vegyszermentes gazdaságomat, ahol a vadvilág védelmével, a biodiverzitás megőrzésével és az ökoszisztéma helyreállításával foglalkozom. Hiszem, hogy az igazi tudás a gyakorlat és tudomány egymásba fonódásával szerezhető meg, ezért mindennapjaimban ugyanolyan fontos szerepet tölt be a gumicsizma, mint a tagsági igazolvány. Célom, hogy írásaimmal közelebb hozzam az olvasót egy olyan világhoz, ami megszámlálhatatlanul sok élményt és értéket tartogat számára, és ami mindannyiunk számára nélkülözhetetlen.
A természet oly sok titkot rejt, oly sok felfedezésre váró apró kis szeglete van a világnak – érdemes minél többet bejárni. Ez a gondolat vezérelt akkor is, amikor az első pitypangszörpömet megfőztem. Nem vártam meghatározó ízélményt, de ahogy az lenni szokott: kellemesen csalódtam.
A mezei katáng minden egészséges konyha alapvető alapanyaga kellene, hogy legyen!
