Az időseknél lapulnak az igazi kincsek, amiket csak az szerezhet meg, aki oda tud rájuk figyelni. A kultúra, a hagyományok és a lélek különös találkozása lehet ez – amit egyszer az életben mindenkinek át kell élnie. Túl a Dunán, egy erdőkkel övezett kis településen, Geresdlakon, az összetartás és vendégszeretet hazájában az élő hagyományőrzésről és a gőzgombócokról beszélgettünk.
Egy mesés utazás az élő borok világába.
Gaz. Utáljuk, átkozzuk, kitépjük. Írtjuk, üldözzük, messze kívánjuk. Pedig csak meg kellene ismernünk, mert temérdek méltatlanul mellőzött növény él körülöttünk, amiknek csak annyi a bűnük, hogy szerintünk rossz helyen kezdték meg életük napjait. Váltsunk hát nézőpontot, és fedezzük fel a kerti és vadon termő gyomok különleges ízvilágát!
A zsebedben meglapuló zsebkendő saját élete!
Sokszor jutnak eszembe az első sétánk lépései saját kertünkben, de a legélesebben az erőteljes hangra emlékszem, ami életem párjából tört elő akkor: „Na azt már nem!” Néztem őt, próbáltam beférkőzni a gondolataiba, miközben azt kérdeztem magamtól, meddig mehetek még el? Mást akartunk. Bennem továbbra is dolgozott az önállósult dac, ő pedig nem tűrt ellentmondást. Így maradtak meg a diófák.
A természet oly sok titkot rejt, oly sok felfedezésre váró apró kis szeglete van a világnak – érdemes minél többet bejárni. Ez a gondolat vezérelt akkor is, amikor az első pitypangszörpömet megfőztem. Nem vártam meghatározó ízélményt, de ahogy az lenni szokott: kellemesen csalódtam.
A mezei katáng minden egészséges konyha alapvető alapanyaga kellene, hogy legyen!
