Otthon

Nézd meg a matricákat a gyümölcsökön – fontos információkat tartalmaznak!

Ti meg szoktátok nézni a banánokon, almákon, citromokon gyakran fellelhető apró matricákat és azok kisbetűs tartalmát? Elgondolkodtatok már azon, mit jelenthet az a sok szám, és miért kell emiatt teleragasztani velük az élelmiszert? Utánajártunk, mit takarnak, és jelentjük: van hasznuk!

A PLU-kód

A különböző matricák sokszor márkát jelölnek vagy a bio minősítés emblémáját tartalmazzák, de az import áruk címkéjén gyakran szerepel egy általában 4-5 számjegyből álló számsor: ez a termék úgynevezett PLU-kódja. Az eredeti nevükön Price Look Up kódok (szabad fordításban „Lássuk az árát!” kódok) célja a tömeges termékek egyedi azonosítása, elsősorban a kereskedők számára. Ezt a Nemzetközi Termelési Szabványok Szövetsége (International Federation for Produce Standards, IFPS) kezeli, de a szabványhoz csatlakozni nem kötelező, hanem önkéntes, tehát nem fogjuk tudni megtalálni minden zöldségen vagy gyümölcsön.

Mindesetre ezek a számok elmesélnek mindenfélét az adott termékről, ami fontos lehet, a fajtáját, származását, méretét, illetve többek között azt is, hogy használtak-e a termesztése során növényvédő szereket vagy ökológiai gazdaságból származik.

Ennek kapcsán sokáig terjedt az a tévhit, hogy a 8-as kezdőszám azt jelenti, genetikailag módosított termékről van szó. Egy időben ugyanis a 8-as előtagú számokat valóban a GMO-termékek számára tartották fenn, de végül általános használatra nyitották meg őket, miután a termesztők nem szerették volna ilyen egyértelműen jelezni a génmódosítás tényét.

Akkor mit tudhatunk meg a címkékről biztosan?

Nagyon sokféle számsor van, többféle információval, de nekünk, fogyasztóként az lehet fontos, hogy ha egy ötös számsor elején 9-es szám van, ami tulajdonképpen előtag, az az organikusan előállított, teljes mértékben bio termékeket jelöli, ezek termesztése során nem használnak növényvédő szereket és más vegyi anyagokat sem. Azokat a termékeket, amelyeken hármassal vagy négyessel kezdődő négyjegyű kódot találunk, leginkább hagyományosan termesztették, vagyis használtak a termesztéséhez vegyi anyagokat, illetve növényvédő szereket. Erről itt szerepelnek információk az IFPS oldalán.

Ezenfelül a kódokra magukra is rá tudunk keresni az IFPS adatbázisában. Ide beüthetjük az adott számot, és megkapjuk, milyen információk tartoznak hozzá. Mi is leteszteltük, de azért igazán nagy áttörésekre nem lehet számítani információk tekintetében, leginkább olyasmit tudtunk meg, hogy konkrétan melyik fajta alma vagy mango akadt a kezünkbe. A 4051-es mangóról azt sikerült még kideríteni, hogy méretét tekintve kicsi, de arról az adatlap semmilyen információt nem ad, honnan származik, hol termesztették és mik a termesztés körülményei. A 4130-as alma esetében hasonlót tapasztaltunk, annyi információval lettünk gazdagabbak, hogy egy átlagos Pink Lady alma 205 gramm. 

 

Mindent összevetve a PLU kódokat arra tudjuk használni, hogy különbséget tehessünk a biotermesztésű (kilenccel kezdődő, ötjegyű számsor) és a hagyományosan termesztett, import élelmiszerek között (hárommal vagy néggyel kezdődő négyjegyszű számsor).   

A QR-kód viszont hasznos

A korábbi évektől eltérően ugyanakkor ma már sokkal kevesebb a PLU kóddal címkézett gyümölcsök száma, viszont üdítő újdonságra bukkantuk: vonalkódos matricákra. Amikor ezt leolvastuk a telefonunkkal,

egy olyan weboldalra navigált a rendszer, ahol részletes információkat találtunk az adott gyümölcs termesztési körülményeiről.

Még magukról az ültetvényekről is olvashattunk, megismerhettük a cég fenntarthatósági törekvéseit, az elvégzett ellenőrzéseket, és még számos más, sokatmondó információt. Öröm volt szembesülni vele, hogy volt olyan ananász, amit családi gazdaságokban termelnek, és olyan ültetvényt is megismerhettünk a vásárolni szándékozott gyümölcsök mögött, amely egymaga 150 ezer négyzetméter esőerdőt helyeztetett önként védelem alá a saját területén. 

Látva a közel sem egységes jelölési rendszert, és a sokszor igen nehezen beazonosítható vagy épp jól eldugott információkat, azt kell mondanunk, hogy a QR-kódos megoldás tűnik a legszimpatikusabbnak. Egyre több fogyasztót érdekel az, mit is eszik valójában, ezért

egy ilyen nyílt, tiszta, korrekt bemutatkozás bizalmat építhet, miközben tájékoztat, ismereteket és értékeket közvetít.

A felelősségteljes döntés meghozatalára pedig talán nagyobb szükségünk van, mint valaha. Egészségünk nagy kincs, amit nem éri meg elherdálni, ezért vásárlás előtt mindenképpen szánjunk időt a zöldségek és gyümölcsök tájékoztató címkéinek, matricáinak elolvasására, akármennyi információt is sikerül kivenni belőle, azt mégiscsak nekünk szánták, és a tudatos fogyasztásunkat teszi lehetővé. Csak pár perc odafigyelés, egészségünkre nézve viszont rendkívül fontos lépés.

Ajánljuk még: