Műveinek feltárása egy teljesen új világ képével nyűgözte le a történészeket, amiben a vallásújítás éppúgy szerephez jutott, mint a politika, a hit, az árulás vagy éppen a legbelsőbb lelki őrlődések.
Enhéduanna főpapnő az ég ékköveként vonult be a történelembe, és költészetével lenyűgözte nemcsak kora, de az utókor irodalomkedvelőit is. Sokan emlegetik a legkorábbi, név szerint is ismert költőként, és himnuszai a világirodalom legrégebbről fennmaradt emlékei közé tartoznak.
A történészek szerint Enhéduannának nagy szerepe volt abban is, hogy az akkád Istár és a sumér Inanna alakja egybeolvadt a teológiai gondolkodásban, és ezen keresztül a költőnő hatást gyakorolt a sumér vallásra is. Legnagyobb érdemei között tartják számon, hogy összegyűjtötte és sorozattá rendezte a sumér templomhimnuszokat, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy ma is mélyebb betekintést nyerhessünk az akkori idők mindennapjaiba.
Az első, nevét is tartalmazó lelet egy alabástromkorong volt, amelyen Sarukkín lányának nevezik (Sarukkín volt az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója). 1927-ben Sir Leonard Woolley brit régész és csapata találták meg az Urnál folytatott feltárásuk során. Hogy Enhéduanna valóban az uralkodó lánya volt-e, vagy csak átvitt értelemben kell értelmeznünk, azt a mai napig nem sikerült kideríteni, mindenesetre az Enhéduannáról fennmaradt források szerint élete során nagy befolyásra sikerült szert tennie, még annak ellenére is, hogy sokan nem tudták elfogadni.
Himnuszaiban nyomon követhetjük Inannához, az ég úrnőjéhez fűződő személyes kapcsolatát - gyakorlatilag belső lelki világát követhetjük nyomon a világ első, egyesszám első személyben írt költeményeiben. Legismertebb alkotása az a szöveg, ami egyben a legnagyobb épségben és legnagyobb terjedelemben fennmaradó költeménye: a „Minden erő úrnője” (Nin-me-sar-ra). A ránk maradt fordítások szerint ennek első 65 sora nem tesz mást, mint az istennő jelzőit sorolja fel, akit Anhoz, a főistenhez hasonlít. A 66. sortól arról olvashatunk, hogyan üldözték el Ur és Uruk városából, majd Nanna holdisten közbenjárását kéri a sorok között, végül Inanna isteni tulajdonságainak felsorolásával zárja művét.
„Enhéduanna eltérő érzéki tapasztalatokat von össze: a fény édes, az öröm árad, mint a víz, a szépség kitört belülről. Ezek klasszikus költői képek, segítségükkel mindenki el tudja képzelni az öröm és a szépség mértékét, amit a versben megidézett Inanna istennő érez. Ez a költészet lényege. Az érzelmek tapasztalattá sűrítése és a nyelv általi átadása. Akár sok száz generáción keresztül”- olvashatjuk műveinek elemzésében.
A költemény érdekessége, hogy szent írásként tisztelték már korában is, és 500 évvel Enhéduanna halála után az edubbai írnoki iskolában az írnokképzésben is felhasználták egyfajta példaszövegként. Művei egy részének fordítója, Annette Zgoll nem kevesebb, mint 100 agyagtáblán fennmaradó töredékek alapján állította össze fordítását, ami egyben azt is mutatja, hogy már korában is kiemelt népszerűségnek örvendtek alkotásai.
Enhéduanna verseiben gyakorta azonosította Inannát akkád megfelelőjével, Istárral, a szerelem és a háború istennőjével. Himnuszaiban Inanna egyszerre mutatkozik meg a heves és kegyetlen, illetve a szerető és kedves istennő képében, gazdagon fűszerezve a költőnő saját élettörténeteivel.
További érdekesség vele kapcsolatban, hogy az ő műveiben jelenik meg a szerzői folyamat szüléssel történő összehasonlítása, melynek metaforája a mai napig fennmaradt.
A történelmi források szerint Enhéduanna Sarrukín fia, Naramszin uralkodása alatt is jelentős vallási és politikai befolyással bírt, így képes volt erősíteni a központi hatalmat, miközben fontos szereplője volt a vallási rituáléknak, szertartásoknak és a kor csillagászati tevékenységeiből is aktívan kivette részét. Története nemcsak az irodalom szempontjából fontos, hanem egyben annak élő bizonyítéka is, hogy a nők már az ókori Mezopotámiában is jelentős vallási, politikai és kulturális hatalommal rendelkezhettek.
„Részben a sumér nyelv távolsága és sokrétűsége, részben pedig az elmúlt négyezer esztendő mélysége, úgy tűnik, megközelíthetetlenné teszi Enheduannát, pedig élete, története igazán érdekes lehet mindenkinek, akit kicsit is foglalkoztat, hogy mit is nevezünk kultúrának, vallásnak, hatalomnak, hogy miből is alakult ki az irodalom. Enheduanna ugyanis megmutatja, hogy mekkora erő van az írástudók kezében, mennyire fontos a filológia, a költészet, a hit”- írja róla Weiner Sennyey Tibor Elfelejtett irodalom- Az első költő nő volt című írásában.
Borítóképek:
Lubinski from Iraq/Flickr/wikimedia
A jegyrendszer és a tálbafőtt
Időutazás Erdélybe
