
A portugálok kincse: a Coimbrai Egyetem Botanikus Kertje a világ egyik legértékesebb növénygyűjteménye
A történelem híres kertjeiA kert létrehozását hivatalosan 1772-re datálják: ekkor jegyezték be az egyetemi szabályzatba, mint az új egyetemi modell létfontosságú részét. Első tere – a központi tér – is erre az időszakra emlékeztet: egyszerre tükrözi a változásokat és emlékeztet az újjáéledés képességére.
A feljegyzések szerint az első növények 1774-ben érkeztek meg a lisszaboni Ajuda Királyi Botanikus Kertből.
A munkálatokat João Luiz Rodrigues Villar felügyelte, aki az akkoriban még „Horto Botânico”-nak nevezett kert első kertésze is lett.

Az első növényszállítmányok ültetésének szervezési feladataiban Domenico Vandelli igazgató is nagy szerepet töltött be, ugyanis őt nevezte ki Pombal márki a Coimbrai Egyetem természettudományi és kémia professzorává, emellett a bencések által felajánlott földterületek ügyeinek igazgatásával is megbízta. Ezekre a területekre telepítették az első lisszaboni növényeket, és ezzel kezdetét vette a Pombal márkinak tett ígéret teljesítése, aminek központi célja volt egy olyan kert kialakítása, ahol „mindenféle növényt lehet termeszteni”.
A kert két különálló részre oszlik: a klasszikus kertre és az erdőre. A hat teraszra kiterjedő klasszikus kert neoklasszicista stílusban épült ki: kőfalakkal és kovácsoltvas kapukkal, tavakkal és szobrokkal, valamint a virágágyások geometrikus elrendezésével. Az erdő pedig egy csaknem nyolc hektáron elterülő természeti Paradicsomot teremt.

Néhány az itt megcsodálható fajok közül: tulipánfa (Liriodendron tulipifera), óriásbambusz (Phyllostachys reticulata), japánciprus (Cryptomeria japonica), cikász (Cycas revoluta), citromillatú eukaliptusz (Corymbia citriodora), tarajos korallfa (Erythrina crista-galli) vagy éppen az Araucaria bidwillii, közismert nevén a bunya-bunya fenyő.

A felső teraszon találhatjuk a kert legkülönlegesebb fáit: a tűlevelűek gyűjteményében számos araukária, ciprus és lenyűgöző mamutfenyők láthatók.

Több eukaliptuszfa is található itt, és ezek közül némelyik már egy évszázadnyi történetet is el tudna mesélni, de legalább ennyire érdekesek az újabb fajok is, mint például a szivárvány eukaliptusz (Eucalyptus deglupta), amelyet 2017-ben ültettek el a területen.

A Botanikus Kert északi bejárata Júlio Henriques teraszként is ismert – ez többnyire lombhullató fáknak ad otthont. Figyelemre méltó az Afrocarpus falcatus, ami sokat küzd az időjárási viszonyokkal, és sajnos a Leslie-vihar is nagy károkat okozott állományában, ezért jelenleg egy új faültetési projekt zajlik a területen.

Kiemelkedő figyelmet szentelnek a kertben az orvostudomány és a botanika kapcsolódásainak is: gyógynövények tucatjait vonultatja fel a gazdag gyűjtemény. A látogatók elől elzárt területeken ma is komoly tudományos munkák zajlanak, hiszen újabb és újabb gyógyulási- és terápiás lehetőségeket sikerül feltárni a növényvilág gazdagságának köszönhetően.
2013-ban a Coimbrai Egyetemez az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították,
ezután pedig belekezdtek az üvegház felújítási munkálataiba is, így az 2018 tavaszán újra megnyílhatott.

Összesen három teremből áll, mindegyikben más-más környezettel és a növények különböző gyűjteményeivel. Orchideák, húsevő növények, páfrányok és trópusi fák is találhatók itt, a nyugati terem őshonos növénygyűjteménye pedig állítólag páratlan Európában.
A Trópusi Üvegház alsó szintjén, a pálmafák ölelésében csodálhatjuk meg azt az impozáns Ficus macrophylla Pers.-t, amit 1887 körül ültettek, és mára már 20 méter magas, törzsének kerülete pedig nem kevesebb, mint 18 méter.

A botanikus kert sokszínűsége valóban lenyűgöző, tematikus gyűjteményei önmagukban is figyelemreméltóak. De talán leginkább mégis a kaméliagyűjtemény emelkedik ki a sorból, amely a legkülönfélébb változatokat mutatja be: a fehértől a rózsaszínen át, egészen a pirosig. Vele talán csak az az öt cédrusfajta veheti fel a versenyt, amit a Vandelli terasznál találhatunk: a jelenlegi példányok közül hármat maga Luis Carrisso ültetett el 1921-ben.
Látnivalóban egészen biztosan nincs hiány Portugália csodálatos botanikus kertjében, amely több hétre való élménnyel és felfedezéssel várja az érdeklődőket.
Nyitókép: Wikipedia / Sergei Gusev és Wikipedia / Gerd Eichmann
