Amióta világ a világ, a nappal és éjszaka változása az egyik legalapvetőbb természeti jelenség az ember életében. Ahogy a tudósok mondanák: a DNS-ünkbe van kódolva. Mi, emberek viszont – ahogyan az lenni szokott – jócskán belenyúltunk ebbe a ritmikus váltakozásba, amikor úgy döntöttünk, hogy bevilágítjuk az éjszakát. Ráadásul iszonyatos pénzekért, nem kis mértékben feleslegesen.

Bár a legtöbben a vízpótlást a forró, nyári napokhoz kötik, télen legalább annyira fontos kertünk lakóinak tiszta ivóvízzel történő segítése. Az avar alatt megbúvó túlélők, az etetőkre járó szárnyas barátok és a körülöttünk élő apró kisemlősök sokszor emberfeletti küzdelmeket kénytelenek vívni azért a pár csepp vízért, amit mi csak egy mozdulattal kiengedünk a csapból. Ezért ahogyan mindig, most is arra biztatjuk olvasóinkat, hogy egy kis odafigyeléssel és időráfordítással segítsék a kertjükben otthonra lelő élőlények túlélését.

Nincs olyan szeglete hazánknak, ami ne rejtene valamilyen értéket, felfedeznivalót vagy megismerésre méltó színfoltot. Ha másból nem, hát az ezeket bemutató természetfilmekből ez egyértelműen kiderül. Még az ember által súlyosan megsebzett tájakon is utat tör magának a természet, és képes még a legnehezebb körülmények között is kincseket teremteni. És ahogyan a mesében is elhangzik: aki nem hiszi, járjon utána – ezúttal az általunk ajánlott hazai természetfilmek segítségével. 

Alig arasznyi magas illatos virágú évelő fajunk, amit 1982-ben nyilvánítottak védetté, és természetvédelmi értéke nem kevesebb, mint 100 000 forint. Júliustól egészen szeptember végéig virágzik, de megfelelő idő esetén még októberben is gyönyörködhetünk virágaiban.

A karácsonyi mákos bejgli, a pékségben illatozó mákos búrkifli, a porcukorral meghintett mákos tészta vagy az a csodálatos mákos nudli. Ízek és érzések, amelyeket gyakran szeretett nagyszüleinkhez, az ünnephez vagy éppen egy kellemes vasárnapi ebédhez társítunk, és amelyek minden nosztalgikus pillanatban melegséggel töltik el szívünket. Mák. A sokszínű, majd igazságtalanul feketelistára került növény, amelynek legnagyobb ereje nem gasztronómiai képességeiben lakozik, hanem csodálatos, gyógyító tulajdonságaiban. De mitől gyógynövény a mák, és hogyan hasznosíthatjuk kivételes erejét?

Bár a legtöbbször arról beszélünk, hogy a hatodik kihalási hullám éveit éljük, a másik oldalon vannak még örömteli események is. Ilyenek például azok a felfedezések, amelyek évről évre újabb és újabb fajokkal ismertetnek meg bennünket, megmutatva a világnak, hogy milyen lenyűgöző csoda rejlik a természet minden apró részletében.

Elsőre csak annyi tűnik fel, hogy szinte aranyárban mérik: egy kilogrammja akár százezer forint is lehet, és még így sem a legdrágább helyeken keresgéltünk. Egykor nem volt értékesebb egy csokor növénynél, ám amikor gyógyerejének legendái szárnyra kaptak, hirtelen luxuscikk vált belőle. Minek köszönheti megbecsültségét, és valóban tud-e annyit, amennyiért kínálják? A manukaméz varázserejéről….

Egy ökológiai szemléletet bemutató előadáson hallottam először, hogy mikor a fák lombja ősszel lehull, akkor nem máshol van a helye, mint az alma mater körül, hogy meghálálja a fának azt a sok energiát, amibe került felnevelése és a koronán tartása. Szép gondolat, és nemcsak bölcseleti oldalról: valóban az az igazi körforgás, ha a lehullott lomb a helyén maradva, a bomlás során visszapótolja a földbe azt a sok tápanyagot, amit kivett akkor, mikor növekedni kezdett.

Hamarosan nyithatjuk az első ablakot az adventi naptáron. Való igaz, hogy a legkönnyebb egy előre gyártott verziót választani, tökéletes grafikával, a gyerekeket ámulatba ejtő csillagfelhős háttérrel, hogy aztán a reggeli kinyitásoknál egy apró darab csokit kivéve úgy múljon el a pillanat varázsa, ahogy érkezett: könnyen és villámgyorsan. De mi lenne, ha idén lemondanánk a csillagfelhőről, és a külcsín helyett a belbecsre összpontosítanánk: ha nem adnánk mást a gyermekeinknek, mint egy apró darabot magunkból? Egy kis időt, pár örök emléket és a „jelen lenni” felbecsülhetetlen értékét…

Gyakori tévhit, hogy a fűszernövények kizárólag ételeink ízesítésére/fűszerezésére alkalmasak. Pedig ez távolról sem igaz. Legnagyobb részük tökéletesen megállja a helyét egy-egy fogás fő elemeként, különleges gasztronómiai termékként, fizikai és mentális egészséget támogató alapanyagként. Például így.

Gyertyános-tölgyesek lakója az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartozó pofók árvacsalán, a Lamium orvala. Kifejezetten dekoratív, magas termetű évelő, amelynek magassága extrém esetben akár az egy métert is elérheti. 1982 óta élvez védettséget hazánkban: természetvédelmi értéke 50 000 forint.

Ha némiképp lassan is, de csak beköszöntött a hideg, és ezzel együtt megannyi szuper lehetőség. Minden évszaknak megvannak a maga különlegességei, amik miatt szeretni lehet őket. És hogy az együtt töltött időt egy kicsit meg is fűszerezzük, készültünk pár különleges recepttel a forró italok világából.