Nyomtatott, újrahasznosítható otthonok – megoldás a jövő lakhatási problémáira?

Egymás után mutatkoznak be világszerte azok a mérnöki mesterművek, amelyek teljes egészében természetes anyagokból és 3D-nyomtatással készült otthonokat kínálnak a lakáskeresők számára. Egy egészen különleges világba csöppenünk, ha benyitunk a nyomtatott házak ajtaján: olyan már-már luxuskategóriás házak sorakoznak előttünk, amelyek életciklusuk végén újrahasznosíthatók. 

Pár évvel ezelőtt debütáltak építészeti remekművükkel a Maine Egyetem kutatói, akik egy 600 négyzetláb területű (55,7 négyzetméternek megfelelő) otthont valósítottak meg farostokból és fűrészüzemi hulladékból származó biogyantából. A BioHome3D-t az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Hub and Spoke programja támogatta, annak érdekében, hogy létrejöhessen a világ első, 100%-ban bio alapanyagú otthona.

A prototípus 3D-nyomtatott padlót, falakat és tetőt tartalmaz farostból és biogyantából, a ház szigetelése kiváló, az építési hulladék a nyomtatási folyamat pontosságának köszönhetően minimálisra csökkentett, továbbá a ház teljesen újrahasznosítható.

De még mielőtt bárki azt hinné, hogy puszta úri huncutságról vagy unatkozó technológia-őrültek szenvedélyéről van szó: a 3D-házak térnyerése kifejezetten komoly társadalmi- és gazdasági problémákra vezethető vissza.

A technológia tökéletesítésének és alkalmazásának célja ugyanis a munkaerőhiány és az ellátási lánc problémáinak megoldása, továbbá a megfizethető lakáskínálat megteremtése.

Fotó: 123RF 

Az automatizált és helyszínen kívüli gyártásnak köszönhetően kevesebb időre van szükség egy adott ház helyszíni felépítéséhez és felszereléséhez, emellett a bőséges, megújuló és helyi forrásból származó fa-alapanyag felhasználásával történő nyomtatás csökkenti a korlátozott ellátási lánctól való függőséget is. A felhasznált alapanyagok támogatják a helyi erdészeti termékekkel foglalkozó iparágak újjáélesztését, és képesek kiküszöbölni a globális ellátási lánctól való függőség problémáit is. 

A BioHome3D különlegessége az is, hogy míg az eddigi 3D-házakat betonalapra nyomtatták, és a tetőszerkezetet is külön emelték rájuk, a BioHome3D minden része nyomtatott. Négy modulban nyomtatták a prototípust, majd a helyszínre szállították, ahol alig fél nap alatt állították össze, és az áram két órán belül bekötésre került.

Figyelemreméltó az Azure Printed Homes tevékenysége is, akik műanyaghulladékból készítenek 3D-nyomtatott otthonokat.

A cég két problémára kínál fenntartható megoldást: a műanyaghulladékra és a lakáshiányra.

A cég szerint a hagyományos lakásépítési módszerekhez képest 70%-kal gyorsabban és 30%-kal olcsóbban tudnak otthont építeni- és a gyártás során 120 négyzetlábnyi (körülbelül 11 négyzetméter) épülethez 100 000 műanyag palackot hasznosítanak újra. A náluk gyártott házak 99%-ban készek, amikor elhagyják a gyárat- a helyszínen már csak a modulok összeszerelése marad hátra.

Egészen elképesztő, hogy a nyomtatási folyamat a háztervezés véglegesítése után mindösszesen egy napot vesz igénybe, és a házak online is megtervezhetők. Házaik ráadásul további környezetbarát lehetőségeket is kínálnak, például napelemeket és hőszivattyúkat, a legolcsóbb otthon ára 26 900 dollár, bár ez inkább nevezhető egy erősen minimalista épületnek.

Elnézve az építészet ezen új irányvonalait, az biztos, hogy a sokkal kisebb belső tereké és a környezetet kevésbé terhelő anyagoké a jövő. A következő évszázad otthonaiban aligha számíthatunk nagy csarnokokra vagy hatalmas konyhákra, és

a komfort mellett legalább akkora hangsúllyal megjelennek a fenntarthatósági szempontok is.

Azonban azt, hogy mi az élettartama ezeknek a nyomtatott házaknak, és mennyire válnak be a mindennapokban, még aligha tudhatjuk – valószínűleg gyermekeink generációi tapasztalják majd meg a 3D-nyomtatás építőipari térnyerését.

Nyitókép: 123RF