Egy az élet - ezt kell jól csinálni Egy.hu logó
Friss
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka kertészmérnök és szociológus

Gyermekkoromban óceánkutató akartam lenni: bölcsész lett belőlem, szociológus. Habár imádtam a társadalomtudományok világát, az élet mégiscsak úgy hozta, hogy a természetben leljem meg hivatásomat. Közel egy évtizednyi munkával építettem fel vegyszermentes gazdaságomat, ahol a vadvilág védelmével, a biodiverzitás megőrzésével és az ökoszisztéma helyreállításával foglalkozom. Hiszem, hogy az igazi tudás a gyakorlat és tudomány egymásba fonódásával szerezhető meg, ezért mindennapjaimban ugyanolyan fontos szerepet tölt be a gumicsizma, mint a tagsági igazolvány. Célom, hogy írásaimmal közelebb hozzam az olvasót egy olyan világhoz, ami megszámlálhatatlanul sok élményt és értéket tartogat számára, és ami mindannyiunk számára nélkülözhetetlen.

Báránynyelv, ökörnyelv, tetűvirág, pirítófű; csak pár ismert elnevezése kertünk egyik magról vetett egynyári csodájának, a kerti borágónak. Sajnos kevesen ismerik, és még kevesebben értékelik a benne rejlő kincseket, pedig igencsak sokoldalú konyhakerti-, fűszer- és gyógynövényről van szó. Nem állítom, hogy a legkönnyebben felfedezhető növények között van, de ha szánunk időt a megismerésére, és elkészítésének apró fortélyaira, akkor egészen biztos, hogy nem fogunk csalódni.

A dió egyike azoknak a fantasztikus növényeknek, amelyeknek szinte minden részét hasznosíthatjuk: fája sokrétűen szolgálja az embereket, termése tápanyagokban gazdag élelmet ad, levele pedig kiváló gyógyhatásokkal rendelkezik.

Cukorborsó-főzelék, rizibizi, borsóleves. Mindenki által ismert, és sokak által kedvelt ételek, amelyek receptjei nagyanyáink füzeteiben az elsők között szerepeltek. Tápláló fogások, gazdag vitaminforrások – de vajon tudjuk-e, hogy valójában mivel és miben segítik immunrendszerünket?   

Június 17-én egy igencsak feszült vita zajlott az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsában, ami végül egy valódi történelmi sikert eredményezett: elfogadták a természet helyreállításáról szóló törvényt (Nature Restoration Law – NRL), ami hatalmas győzelemnek számít Európa természeti környezete, az éghajlatvédelem és az élhető jövő szempontjából is.

Pár évtizeddel ezelőtt sokat vártak tőle a hazai szakemberek, és – bár a termelés szempontjából az átütő siker elmaradt – a kopaszbarack vagy más néven nektarin egészséges, fogyasztásra kifejezetten ajánlott gyümölcsként vált be idehaza is. Sokrétűen felhasználható, a benne lévő vitaminok és tápanyagok feltöltik szervezetünket, és segítenek egészségünk megőrzésében is. Legyen szó desszertről, sült kacsáról vagy egy hűsítő jeges teáról: a nektarinra bármikor számíthatunk. 

Minden év június 25-én ünneplik a Barlangok Napját. E csodálatos természeti képződmények forró nyári napokon igazi felüdülést kínálnak a látogatóknak, ezen a napon pedig országszerte számos izgalmas programon fedezhetjük fel a föld alatti üregek rejtett kincsit és történetit – már csak az a kérdés, hogy merre induljunk el!

A nagyszüleinknél töltött nyarak csatos üvegjeinek két olyan elmaradhatatlan nedűje is volt, amely végigkísérte gyermekkorunkat: egyik a napsütötte bodzavirágból készült frissítő, másik az öreg meggyfák adta sötétlila meggyszörp, ami szódával felöntve raktározta el bennünk a nosztalgia szívmelengető érzéseit.

2020-ban a Természetvédelmi Világszövetség a kihalással fenyegetett fajok vörös listájára tette a hazánkban is élő mezei hörcsögöt. A kialakult helyzethez a rossz szaporodási mutatók vezettek, aminek legfőbb okozói az állatok élőhelyeit érintő mezőgazdasági és ipari fejlesztések, a fényszennyezés és a globális felmelegedés.

Amikor több évtized után újra hallottam azt a szót, hogy „cserkész”, azonnal elfogott a nosztalgia. Emlékszem: gyermekkoromban még én is ismertem a vállkendős, terepruhás fiatalokat, azonban azt, hogy kik is ők, és mivel is foglalkozik egy cserkész, már akkor sem tudtam. Pedig a hazai cserkészmozgalom egy igen népes követőtábort tud maga mögött, akiknek munkáját és fejlődését komoly elvekre és értékekre alapozott célok határozzák meg. Ezekről kérdeztük Dr. Kovács Adorján cserkésztisztet, a Magyar Cserkészszövetség elnökét.

2024 június 19.

Kincsünk, a facélia

A facélia (mézontófű) termesztését az 1930-as években kezdték meg Magyarországon – eredetileg korai zöldtakarmány előállítása céljából. Ma azonban már egyre többet hallani róla a biokertek, méhlegelők és ökológiai gyakorlatok területén, hiszen termesztése már ezek kiszolgálására irányul. Nem véletlenül: a facéliáról ugyanis kiderült, hogy a természeti egyensúly helyreállítása, a biodiverzitás támogatása és az ökoszisztéma egészsége szempontjából is fontos szerephez juthat a jövőben, érdemes tehát jobban megismernünk.

Maradt még egy hely a világon, ahol nem kell elnézést kérned, ha tíz másodpercnél többet állsz egy pultnál, ahol a pénztáros nem dobálja utánad őrültek módjára az ételt, amit vettél, ahol nem tolnak le hátulról egy sietős bevásárlókocsival. Ahol körülvesznek az illatok, ahol válogathatsz és kimérve is vásárolhatsz, ahol a nem evő gyerekeknek is megjön az étvágya, ahol ismer az eladó és rögtön leülhetsz egy padra megenni a málnát, ahol gyakorlatilag nemcsak vásárolsz, hanem jól is érzed magad. Bizony: piacolni nemcsak hasznos, de élvezetes is. Készültünk pár jó tanáccsal, hogy igazi élmény legyen!

Képzeljünk el egy olyan világot, amiben nemcsak hogy magunk készítjük el ruháinkat, hanem egészen az első magvetésektől mi termeljük meg annak alapanyagait is. Ha azt gondolnánk, hogy ez nem lehetséges, akkor most eloszlatunk minden kételyt, és bemutatjuk azt a példaértékű munkát, amit Somogyvámoson végeznek. 

Ugrás az oldal tetejére
Menü