Üde citrom képével reklámozott közel sem környezetbarát mosogatószerek, egyéni, saját kritériumrendszer szerinti címkék, amiknek semmi köze sincs a valódi előírásokhoz – nagyjából ez a kesze-kuszaság uralja jelenleg az európai termékek piacát. De már nem sokáig. Nemrég ugyanis egy új törvényt fogadtak el, ami tiltani fogja a legkisebb megtévesztéseket is. Reméljük, meg is lesz a hatása...
Egyre többet hallunk arról, hogy mennyire fontos, hogyan kell védenünk, és miért kell békén hagynunk a talajt. De még mindig keveset tudunk arról, hogy mik azok a fő kapcsok, amik összefűznek vele, és miért is olyan nélkülözhetetlen egészségének megőrzése saját egészségünk megőrzése szempontjából. Ezt az űrt szeretnénk most betölteni, egy gondolatindító talajkörképpel.
Ahhoz, hogy növényeink egészségesen tudjanak fejlődni, virágot és termést tudjanak hozni, számos tápanyagra szükségük van: a talajból a víz segítségével szervetlen anyagokat vesznek fel, majd azokból fotoszintézis segítségével felépítik a számukra szükséges szerves anyagokat. Legalábbis ideális esetben. Mert ha a talaj nem olyan, amilyennek lennie kell, akkor bizony nekünk kell pótolnunk. De mit is?
Óriási tévedés és nagyfokú önámítás azt gondolni, hogy ami a tengerekben, óceánokban és azok környezetében történik, az nem a mi dolgunk, nem mi tesszük és nem ránk van hatással. Ha az egyik részt tartani is tudjuk – vagyis nem mi dobáljuk el műanyagok ezreit a partokon –, a másik része elől nem menekülhetünk: bármekkora távolságra is élünk a partoktól, az óceánokban és tengerekben zajló folyamatokat már mi is a bőrünkön érezzük!
Az egészséges, hosszútávon is fenntartható, kiegyensúlyozott kert az alapos tervezésnél kezdődik. Miképp nincs erős ház szilárd alap nélkül, úgy nincs élhető kert átgondolt struktúra nélkül. Ahhoz viszont, hogy rendszerben gondolkodva, a természetes folyamatokkal összhangban alakítsuk ki kertünket, nagy szükségünk van a megfelelő ökológiai ismeretekre, amelyek megszerzése időigényes folyamat. Ezért utunk során jól jön egy-egy olyan hasznos összefoglaló, amilyennel most igyekszünk szolgálni olvasóinknak.
A 19. században még talajkártevőként tartották számon őket, és hiába bizonyították be ezerszer azóta, hogy ez a világtörténelem egyik legnagyobb tévedése, még mindig nem nyerték el méltó megbecsülésüket a földigiliszták. Tény és való: kissé nyálkásak, kevésbé tetszetősek, de az esztétikumon kívül minden más szempontból csodálatosak, a kertben pedig egyenesen nélkülözhetetlenek.
A kertészetek és kertészeti árudák polcai kezdenek megtelni az első tavaszi hullám virágaival, miközben mi javában tervezgetjük a magvetéseket. Idén azonban érdemes egy kicsit kikacsintgatnunk a megszokott választék mögül, mert a kevésbé ismert, ám annál sokszínűbb vadvirágok között is értékes kincsekre bukkanhatunk. Íme a mi kedvenceink!
Bármennyire is igyekszünk előrelátóan tervezni, és annyit vásárolni vagy sütni, amennyi el is fogy, olykor-olykor előfordul, hogy hiba csúszik a számításba, és marad valamennyi kenyér, amiből hamarosan száraz kenyér lesz. Sajnos több helyen azt látom, hogy ilyenkor a szemetesben végzik a megmaradt darabok, és fáj a szívem, mert a száraz kenyér megmentése az egyik legegyszerűbb konyhai mutatvány. Ezért hoztam pár jól bevált ötletet.
Piper nigrum, a trópusi éghajlat erdőinek kúszónövénye. Az egyik legismertebb és legkeresettebb fűszer, ami nem hiányozhat szinte egy sós ételből sem. Kevesen tudják, de ez az alapanyag sokkal többet tud annál, semhogy csak ízesítsen. A fekete bors ugyanis egy kitűnő gyógynövény!
Bár a tavasz közeledtével a növénynevelés fókusza egyre inkább kifelé tolódik, sokan kénytelenek a lakásban megoldani a „kertészkedést”. És bár valóban nincs jobb a napfényben fürdőző terméseknél, a négy fal között is ki lehet hozni a maximumot a lehetőségekből. Hogyan? Mutatjuk!
Ha már a kezdetektől, vagyis a magok elvetésétől szeretnél gondoskodni arról, hogy a később asztalodra kerülő zöldségek valóban nagybetűs BIO-k legyenek, akkor már a palántanevelés során is érdemes odafigyelned. A bio palántanevelés ugyanis nem egyszerű: sok odafigyelést igényel – és némi kihívással is jár. A jó hírünk viszont az, hogy segítünk megbirkózni a feladattal!
A kelkáposzta jótékony hatásairól egy korábbi írásunkban már esett szó: legnagyobb értékét a benne található vas, a rostok, ásványi sók és B-vitaminok adják, ezenfelül kalciumtartalma jó hatással van a csontokra, továbbá A-, C- és E-vitaminhoz is hozzájuthatunk belőle. Most viszont azt nézzük meg, mi minden készülhet belőle.
