Fáj az ember szíve, mikor egy-egy átalakítás során/után rájön: hoztunk rossz döntéseket, az eredmény nem éppen olyan, amilyennek szeretnénk. És vannak dolgok, amiket nem is lehet egyszerűen megváltoztatni. Így jártunk mi a térkővel és a kaviccsal az udvarunkon: mikor leraktuk, jó ötletnek tűnt, ma már kevésbé... De rájöttünk arra is, hogy sem a térkő, sem a kavics, de még a beton sem áthatolhatatlan akadály. Íme utólagos zöldítő ötleteink túlbuzgó térburkolóknak.
Az Egyesült Királyság negyedik legnagyobb szupermarketlánca, a Morrisons egy egészen elképesztő ötlettel került újra a figyelem középpontjába: „bolygóbarát” tojásokkal töltötték fel polcaikat, így ők lettek a világ első karbonsemleges tojás-előállítói és -forgalmazói.
Az elmúlt évek egyre szélsőségesebb és szárazabb nyarai arra ösztönöznek bennünket, hogy sokkal tudatosabban és felelősségteljesebben bánjunk vízkészleteinkkel, és becsüljük meg őket jobban. Kertünk nemcsak otthonunk része, hanem belőlünk is egy darab, növényeink sorsát szívünkön viseljük: ezért fontos tudnunk, hogy a számukra is éltető vizet hogyan osszuk be, mikor használjuk, és miképp adjuk át nekik. Ehhez hoztunk most néhány jó tanácsot.
Az előírások, szabályok és egyre csak szigorodó követelményrendszerek világában egy egészen meglepő módszerrel próbálnak fellépni a világszerte komoly problémákat okozó élelmiszerpazarlás ellen: eltűntetnék a csomagoláson előírt lejárati dátum feltűntetését. Gyakorlatilag a vásárlóra bíznák a döntést arról, jó-e még egy termék, így a nagyanyáink idejét idéző „szagláspróba” válhatna a döntőbíróvá. Lehetséges ez?
Az állatos programok nemcsak a gyerekeknek nyújtanak felejthetetlen élményt, hanem mi, felnőttek is egy kicsit újra gyermeklelkűek lehetünk. Az állatok közelsége, érintésük, a velük való kommunikáció gyógyító hatással van a lelkünkre, amire valljuk be: egyre inkább nagy szükségünk van. Összeszedtem, hova járunk legszívesebben töltekezni! Következzenek Magyarország legállatibb helyei!
Legszebb, legjobb, legdrágább: ezek talán a legtöbbet „leg”-ekkel illetett szavak. Vannak azonban ezeknél sokkal izgalmasabb és érdekesebb legjeink is, utánuk jártuk körbe Magyarországot. Kvízünkben olyan hazai településeket ismerhettek meg, amelyek valamilyen okból kiemelkednek a többi közül. Hogy miben és miért? Lássuk, és teszteljük együtt tudásunkat!
Irodalmi alkotások százaiban méltatják őket, gyermekkori élményeink tucatjai kötődnek vizeinkhez. Már puszta létezésükkel is a legtöbbet adják: az életet. És mégis egyre kevesebb van belőlük. Mi okozza az idei év tömeges kiszáradását, miért olyan pusztító az aszály, és mi a szerepünk ebben az egész folyamatban?
Tejoltófű, kásafű, Szent István seprűje vagy Szent Antal virága. Megannyi névvel illetik. A legismertebb mind közül a tejoltó galaj, tudományos nevén Galium verum, ami a tárnicsvirágúak rendjébe, a buzérfélék családjába tartozó növényfajunk. Megítélése kettős: egyrészt egészségvédő tulajdonságokai vannak, másrészt tiltólistára helyezik. De vajon hol lehet az igazság?
Nyári zöldségleveshez hasonló ízvilágot télen vásárolt alapanyagokból lehetetlenség előállítani. Ma már több alternatíva közül választhatunk annak érdekében, hogy a leghidegebb napokon is napfényt csempészhessünk asztalunkra. Mutatjuk, hogyan!
Krúdy Gyula szerint nyáron paprikát és paradicsomot, télen azonban lecsót kell enni. És milyen igaza van! De miért is ezerarcú a lecsó, és hogyan kell jól csinálni?
A világon szinte mindenhol gőzerővel dolgoznak azon, hogy kiszűrjék a tengerekből és az óceánokból a mikroműanyagokat, hogy esélyünk legyen visszafordítani azt a folyamatot, ami a – talán nem is olyan távoli – jövőben végső csapást mérhet az életet jelentő vizeinkre. A legújabb innovációnak az úgynevezett bionikus robothalak számítanak.
Egyre többet olvasni, hallani a selyemkóróról: mindamellett, hogy invazív faj és mérgező növény, az utóbbi években a hazai természetvédelem egyik fő problémájává is vált. Mit kell tudnunk róla?
