Az új év egyik első kertészeti teendője a gondos tervezés. Érdemes már január első heteiben tollat és papírt ragadni, és alaposan megtervezni a tavasszal kialakított konyhakert minden apró részletét. Elvetni kívánt zöldségek, védőnövények, társítások és jól behatárolt mennyiségek – számos szempont akad, ami mentén elindulhatunk. A jó hír viszont az, hogy ha ezzel megvagyunk, a vetőmagrendelés már csak a jól megérdemelt jutalom lesz.
Beszélő állatokkal álmodunk, ha sajtot eszünk? Egyes kutatások szerint igen. A kérdés csak az, hiszünk-e ezeknek a vizsgálatoknak. A döntés az egyénen áll: mi pro és kontra is épp elég érvet tudunk felsorakoztatni!
Egy feledésbe merülő – ám annál szellemesebb latin mondás szerint három dolog keseríti meg a ház életét: a beázás, a házsártos feleség és a füst. Az első kettőt mindenki komolyan veszi. De mi a helyzet a harmadikkal? És vajon mekkora szerepe van ebben a történetben a minden újév hajnalán egy-egy napra reflektorfénybe kerülő, kormos arcú uraknak?
Fehér, barna, félbarna. Búza, tönköly, rozs, graham. Kenyér-, sütemény- és pizzaliszt. A legismertebb fajták. Ennél azonban sokkalta színesebb a repertoár, amiből most a legmagasabb beltartalmi értékű fajtákat mutatjuk be.
Az egész valamikor a nyolcvanas évek közepén kezdődött, amikor az a híres-nevezetes fehér medvés kísérlet bebizonyította: az elfojtott emlékek megmaradnak a tudatalattinkban, ahol tovább kísérthetnek bennünket. A kísérlet után általános vélekedéssé vált, hogy a gondolatok elnyomása egy kifejezetten káros folyamat, és a klinikai szakpszichológia is erre építette téziseit. Egészen nem sokkal ezelőttig, amikor is azt találták mondani, hogy a gondolatok elnyomása nemcsak lehetséges, hanem adaptív is, és nagy valószínűséggel még a szorongástól és a depressziótól is megvédi az embereket.
Amióta kiléptünk a természet jól működő rendjéből, és megváltoztattunk gyakorlatilag mindent, amit csak lehetett, egy utánfutónyi plusz munkát adtunk magunknak: jó darabig láthatatlanul. Aztán a tudomány elkezdett kopogtatni a sötétség ajtaján, és bennünk is szép lassan felgyúltak a fények.
Amióta a cégek ráültek a zöldhullámok hajójára, egyre nagyobb kétkedéssel fogadjuk az újabb és újabb szlogenekkel tarkított ígéreteket. És erre minden okunk megvan, hiszen a zöldre festések abszolút virágkorát éljük. A sokakat megosztó fenntarthatóság egyik legújabb trendje a komposztálható ruházat, mi pedig nem voltunk restek utánajárni, mennyit hihetünk el az ígéretekből.
Kétséget kizáróan izgalmas év volt a 2022-es esztendő. Hol így, hol úgy. Egy azonban biztos: a háttérben, csendben, szinte észrevétlenül olyan világmegváltó ötletek és felfedezések születtek, amelyek alapjaiban befolyásolni fogják a jövőbeli életünket. Ezekből szemezgettünk.
A komposztálás gyakorlata az elmúlt években reneszánszát éli, mindannyiunk legnagyobb szerencséjére. Azonban a közösségi oldalak csoportbejegyzéseit, hozzászólásait olvasva sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy mit is lehet vagy épp nem lehet a komposztba tenni, és hogyan tudunk valódi jó komposzthoz jutni. Most az alapokon túl néhány extra tippet is adunk.
Vízkereszt napjához számos hagyományunk kapcsolódik, többek között ezen a napon kerülnek le a díszek a karácsonyfákról – nem kis dilemmát okozva a büszke tulajdonosoknak. Van, aki kihasználva a plusz szállítási napot, elviteti a többi háztartási hulladékkal, de a kerttulajdonosok előszeretettel aprítják fel mulcsnak is. Egyik sem rossz megoldás, de mi az utóbbi években egy harmadik mellett döntöttünk: új életet adtunk neki madárkarácsonyfaként!
Környezetbarát, vegán, és fantasztikusan szépíti a bőrt – számomra ezek a konjac szivacsra legjellemzőbb tulajdonságok. Ha még nem ismered, elmondom, miért érdemes mégiscsak egészen közelről megismerkedned vele!
Eddig sem volt túl egyszerű megoldani a téliszünetet azoknak, akik kötött munkaidőben, nem túl nagy rugalmasság mellett dolgoznak. Idén is rátettünk erre egy lapáttal: plusz egy hetet kell valahogy megoldani, ráadásul lehetőleg úgy, hogy a szünetről ne a fejfájás és a viták emlékképe maradjon meg bennünk.
