Egy az élet - ezt kell jól csinálni Egy.hu logó
Friss
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka
Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka kertészmérnök és szociológus

Gyermekkoromban óceánkutató akartam lenni: bölcsész lett belőlem, szociológus. Habár imádtam a társadalomtudományok világát, az élet mégiscsak úgy hozta, hogy a természetben leljem meg hivatásomat. Közel egy évtizednyi munkával építettem fel vegyszermentes gazdaságomat, ahol a vadvilág védelmével, a biodiverzitás megőrzésével és az ökoszisztéma helyreállításával foglalkozom. Hiszem, hogy az igazi tudás a gyakorlat és tudomány egymásba fonódásával szerezhető meg, ezért mindennapjaimban ugyanolyan fontos szerepet tölt be a gumicsizma, mint a tagsági igazolvány. Célom, hogy írásaimmal közelebb hozzam az olvasót egy olyan világhoz, ami megszámlálhatatlanul sok élményt és értéket tartogat számára, és ami mindannyiunk számára nélkülözhetetlen.

Meghonosította a francia levendulát, létrehozta a világhírű tihanyi levendulást, de legfőképp felismerte, milyen értékek rejlenek a növényekben a gyógyászat számára. Rendkívüli ember volt, kivételes hittel és hatalmas küzdőszellemmel, aki nem félt szembe úszni az árral, és aki szorgalmának köszönhetően egy életre szóló örökséget adott az emberiségnek, több területen is.

A hontalan állatokról 1992 óta emlékezünk meg. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az utcára kitett állatok problémájára, a kedvtelésből tartott állatok túlnépesedésére, a menhelyek zsúfoltságára, valamint az állatvédők munkájának fontosságára. Sajnos nem véletlenül: csak Magyarországon több tízezerre tehető az utcákon kóborló kutyák száma. A macskák helyzete pedig még ennél is rosszabb...

A legtöbben tipikusan olasz édességként gondolnak a fagyira, pedig a világ másik feléről, Kínából származik! Kalandos úton került Európába, de népszerűsége azóta is töretlen, sőt az extrém ízeknek köszönhetően most virágkorát éli. Mutatjuk az öt legjobb receptünket és minden érdekességet a fagyiról.

Az egyik legkedveltebb hazai zöldségnövényünk, aminek számos felhasználási módját ismerjük és alkalmazzuk. De vajon ismerjük-e az összes lehetőséget és a termesztés buktatóit? S tudjátok-e, miért volt mérgező kétszáz évig a paradicsom Európában, illetve miért lett a neve a pomo d’oro, vagyis aranyalma Olaszországban? A legjobb receptjeinket is összegyűjtöttük a befőzéséhez.

Ha egy külföldi turistát megkérdeznénk, melyik magyar ételt ismeri, egészen biztos, hogy benne lenne az első háromban. Nemzeti gasztronómiánk hagyományos, kelt tésztából sült lepénye, ami nem hiányozhat a nyári strandolások klasszikus életérzéséből. S habár ezerféleképpen el lehet készíteni, mégiscsak az az igazi, piacos-féle lángos a legjobb mind közül.

Gyermekkorunkban határozott elképzeléseink vannak arról, mivé is szeretnénk válni. Aztán az évek előrehaladtával az élet kiszámíthatatlan fordulatai egyengetik utunkat, és a legtöbben nagyon távolra sodródunk eredeti terveinktől. De azt, amit a sors az egyik kezével elvesz, a másikkal visszaadja – és valahol, valamilyen formában mégiscsak valóra válthatjuk álmainkat… Vér Andrea esetében is így volt ez, aki végül faldekorációk készítésébe fogott és létrehozta az Andiamo Design kézműves műhelyt.

Ezernyi ok húzódhat annak hátterében, miért vagyunk folyamatosan éhesek. Ugyanakkor a legtöbbeket az alábbi hat pontban felsorolt indokok valamelyike érinti.

Az okostelefon-alkalmazások piaca telis-tele van jó lehetőségekkel – már ha tudjuk, mit érdemes letölteni és mit nem. Kipróbáltunk pár appot a legkülönfélébb területekről, hogy nektek már csak a java maradjon!

Bozóthús. A koronavírus járvány előtt nemigen hallottunk róla, aztán egyszer csak divatos médiafogalom lett. Egymás után kerültek elő a legkülönfélébb járványok emlékei és lehetséges jövőbeli megjelenései, amelyeknek középpontjában főludasként vitte a prímet. A távoli vidékek mindennapi árucikke a csendes messziségből egyszersmind az európai ember nagy gondja is lett.  

Júliusban nemcsak a lekvároké a főszerep: megannyi áldásos hatással rendelkező gyógynövényünk is szüretelésre vár, hogy helyet kaphasson a családi házipatika polcain. Közülük válogattunk.

Nemrég egy nyaralásszervező fórumon döbbentem meg teljesen az érzéketlen kommenteken. Olyan családok kértek segítséget, amelyek életükben először célozták meg a tengerpartot, azt szerették volna megtudni, mi mennyibe kerül, és hogyan tudnának spórolni a költségeken. A válaszadók sajnos igen nagy része magából kikelve osztotta az észt, hogy aki ilyeneken akar spórolni, az maradjon otthon, ne menjen a tengerre. Hogy tessék?

Kettős érzések kavarognak bennem, miközben belemélyülök a hangulatjelek univerzumába. Egyrészről mosolykeltőnek és adott esetben hasznos kiegészítőnek érzem az emojikat, másrészről látom a face-to-face emberi kommunikációra mért pusztító csapásait és a térnyerésükben megrejlő ezernyi veszélyt. Nem is igen tudok állást foglalni egyik vagy másik oldalon. De mit tudnak ezek a sárga, arcot kapó festékhalmazok, miért rajong értük a fél világ – és miért fél tőlük a másik fele?

Ugrás az oldal tetejére
Menü