Sokan be sem akarják engedni őket, pedig tragédiákat előznek meg

Otthon

Sokan be sem akarják engedni őket, pedig tragédiákat előznek meg

Egy feledésbe merülő – ám annál szellemesebb latin mondás szerint három dolog keseríti meg a ház életét: a beázás, a házsártos feleség és a füst. Az első kettőt mindenki komolyan veszi. De mi a helyzet a harmadikkal? És vajon mekkora szerepe van ebben a történetben a minden újév hajnalán egy-egy napra reflektorfénybe kerülő, kormos arcú uraknak?

A kérdés aktuálisabb, mint valaha: az energiaválságok, technológiai forradalmak, a folytonos fejlődés és változás korszakában mindannyiunknak tisztában kell lennie azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek szükségesek mindennapjaink biztonságos működtetéséhez. Hiszen a meleg otthon biztosítása nemcsak a kazán bekapcsolásából, a radiátor feltekeréséből vagy a fa tűzre rakásából áll. Ennél sokkal több tudás bújik meg a háttérben. Hogy pontosan mi, azt a szakembertől, Leikauf Tibortól kérdeztük meg, aki negyvenkét éve kéményseprő.

Leikauf Tibor kéményseprő és tüzeléstechnikai karbantartó mester, épületgépész üzemmérnök, környezetvédelmi szakmérnök, a Baranyai Kéményseprő-ipari szolgáltató Kft. ügyvezetője. Több hazai szakmai- és érdekképviseleti szervezet, például a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetség elnöke, továbbá elnökségi tagja az E. ON Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. területén működő Gázközösségnek, és számos elismert szakmai közösség munkájában is részt vesz, tagja a Magyar Mérnöki Kamarának, Országos Tűzmegelőzési Bizottságnak.

 Fotó: Leikauf Tibor

„Hogy miért szeretem ezt a szakmát? Egyrészt, mert nagyon változatos, sok-sok emberrel találkozunk a munkánk során, észrevétlenül életeket, értékeket mentünk meg, tragédiákat előzünk meg. Sok teendő volt, van és remélem lesz is a szakterületünkön. Egy kéményseprő munkáját csak akkor ítélik meg, ha valamilyen tragédia történik, például tűzeset, szén-monoxid-mérgezés, haláleset, kémények okozta káresemények. Ha minden szépen zajlik, nem nagyon beszélnek a kéményseprőkről.

Tulajdonképpen akkor végezzük jól a munkánkat, ha nem vagyunk rivaldafényben. Mint egy jó labdarúgó-bíró: ha nem róla szól a meccs, akkor jól vezeti a mérkőzést”

– magyarázza Tibor. Persze ahogy beszélgetünk, hamar kiderül, a kéményseprők dolga nem egyszerű. Nap mint nap meg kell küzdeniük a meg nem értéssel, a lenéző viselkedéssel. Sajnos a legtöbben nem tudják, nem értik munkájuk lényegét és fontosságát. És egyre kevesebb a hivatást űzők száma is: az alacsony bérezés, a szakma háttérbe szorítása, a negatív társadalmi attitűd az utánpótlás stagnálásához vezetett. 

Mit csinál egy kéményseprő?

„Ma már elsősorban ellenőriz. Ellenőrzi, hogy a kémény üzemeltetése mennyire biztonságos tűz-, élet- és vagyonvédelmi szempontból az energiatakarékosság és a környezetvédelem alapelveinek szem előtt tartása mellett. Természetesen a kéményseprés, azaz a tisztítás is mindennapi tevékenységünk. Továbbá lényegesek a műszaki vizsgálatok az új kémények, tüzelőberendezések használatbavétele előtt” – vezet be a részletekbe Tibor.

A jogszabály által előírt feladatok mellett a kéményseprő szakma része többek között a tüzelőberendezések tisztítása, tüzeléstechnikai vizsgálata, légtechnikai rendszerek ellenőrzése, tisztítása is. Mégis gyakori panasz, hogy az emberek nem engedik be a kéményseprőt, vagy ha mégis, hát csak nagy duzzogva. Tibor percek alatt felvázolt rémtörténetei után én ezt a hibát biztosan nem követem el, és egy-egy sztori talán másokat is meggyőz: „A legtöbb tüzelőberendezés ma még a lakóhelyiségből veszi az égéshez szükséges levegőt, így azt a külső légtérből kell pótolni ablakréseken, légbeeresztő berendezéseken, szellőzőnyílásokon, légcsatornákon keresztül. Ehhez az energiát a kéményben kialakuló huzat biztosítja.

Ha ebbe a folyamatba belenyúlunk, például ablakot cserélünk vagy konyhai szagelszívót helyezünk üzembe, közvetlen életveszélyes helyzetet teremthetünk”.

Tehát ha a lakásban mesterséges elszívó berendezéseinket egy időben üzemeltetjük (páraelszívó, szellőző ventilátor, központi porszívó, ruhaszárító, mobil klíma stb.) a nyitott égésterű tüzelőberendezéseinkkel, feltétlenül konzultáljunk a beüzemelés előtt szakemberekkel! 

A 2022-es év és az azzal járó globális változások egy új veszélyforrást is hozzáadtak otthonaink melegen tartásához: a fatüzelés problematikáját. „Gyakori probléma a fatüzelés újbóli térhódítása. A házi megoldásokat sajnos mindenféle tudás és sok esetben szakember nélkül készítik el, ennek eredményeként kéménytüzek vagy olyan állagromlások alakulnak ki a kéményeknél, amelyek életveszélyt is jelenthetnek, javításuk pedig százezres nagyságrendben zajlik.”

Milyen gyakran fogadjunk kéményseprőt? 

„A jogszabály általi javaslat az egy lakásos lakóépületekre vonatkozik, ahová nincs bejelentve gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye, fióktelephelye. Fontos ezt tudni, mivel ezekre az ingatlanokra nem vonatkozik a kötelezés, már nem kell, hogy kötelezően menjenek a kéményseprők, mint 2018 előtt. Hívni kell őket a magunk és szeretteink, értékeink biztonsága érdekében, ráadásul a szolgáltatás ingyenes. Azért is érdemes elvégezni az éves ellenőrzést, mert ha káresemény következik be az elmulasztott ellenőrzés, tisztítás miatt, a kártérítési igény teljesítése a biztosítók részéről kétséges, nem beszélve az esetleges hatósági eljárásokról. A gazdálkodó szervezetek, társasházak esetén viszont még él a kötelezés a szolgáltatás igénybevételére, ennek elmulasztása jogszabályba ütközik.

Szakmai véleményem, hogy a szilárd- és olajtüzelés esetén legalább évente kétszer (szükség esetén többször is), nyitott rendszerű gáztüzelőberendezések és tartalékkémények esetén legalább évente egyszer javasolt az ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás. Érdemes betartani!” – mondja Tibor.

kemenysepro

 Fotó: Fortepan/ Bojár Sándor

Nem csak téli buli!

Az otthonunk melegítését szolgáló berendezésekkel nem csak szezonban kell foglalkozni. A szakember szerint „ha csak a fűtési szezonban foglalkoznánk a kéményekkel, akkor az megoldhatatlan logisztikai problémát jelentene. Javasolt a fűtési szezon utáni ellenőriztetés, tisztíttatás különösen a szilárdtüzelések esetén a következő szezonig, nem szabad várni az utolsó pillanatig, mivel ez olyan dömping munkát jelentene, ami kivitelezhetetlen a szakembereknek”.

Mint Tibortól megtudom, ugyancsak egész évben folyamatosan zajlik a gázüzemű rendszerek égéstermék-elvezetőinek ellenőrzése is. Ellenőrizni kell a kémény korróziós folyamatainak állapotát, tömörségét, a kémények, tüzelőberendezések környezetében esetleg megtörtént változtatásokat, amelyek kihathatnak a biztonságos működésre, az égéstermék maradéktalan elvezetésének üzem közbeni ellenőrzése is lényeges szempont a többi mellett. Fontos ez, hiszen ebben az összetett, egymásra ható működési folyamatokkal átszőtt rendszerben számos hibalehetőség rejlik – ami adott esetben akár az életünkbe is kerülhet.

Egy 1899-ben kiadott, kéményseprőt ábrázoló képeslapon olvasható:

„Aminek látszol, azt mindenki ismeri, de hogy mi vagy, azt kevesen ismerik föl”.

Valahogy így van ez a kéményseprők esetében. Él bennünk egy kép feketeruhás, kormosarcú emberekről, akiknek munkájáról gyakorlatilag semmit sem tudunk, és akiket sokszor csendben kikerülünk, hogy az ellenőrzéseket egy-egy évvel elodázzuk. Mindezt úgy, hogy valójában senki nem tudja, mi zajlik a kéményünkben – egészen addig, amíg valami baj nem történik.

Ha máskor nem, hát most: az új fűtési irányvonalak berobbanásakor, az energiafelhasználásunk gyökeres átalakulásának sűrűjében vegyünk egy új irányt, és szánjunk egy fél órát az évünkből az alapos vizsgálatra, hiszen az egészségünk, az életünk a tét.

Végezetül álljanak itt az 1935-ös Kéményseprők újévi köszöntő naptárának jótanácsai:

  1. Ne feledd, hogy a kéményseprő házad és vagyonod őre.
  2. Dacára kormos ruhájának, a kéményseprő is érző ember.
  3. A kéményseprőt munkája végzésében támogasd.
  4. Kéményseprő által tisztított kályháid és tűzhelyeid fűtőanyag-fogyasztását ellenőrizd.
  5. A kéményseprő bejelentése vagy figyelmeztetése a Te javadat szolgálja.
  6. A házilag vagy kontár által végzett kályha és tűzhely tisztítás – az anyagi kár mellett – tűz- és életveszélyes is lehet.
  7. A becsülettel végzett munka ellenértéket érdemel.
  8. Hanyagul végzett munkát el ne fogadj.
  9. Sérelmeidről először a kéményseprőmestert értesítsd.
  10. Soha ne feledd, hogy mindannyian egymástól élünk.

Forrás: Kéményseprők újévi köszöntő naptára, 1935. vitéz Dévényi Sámuel nyíregyházi kéményseprő mester OSZK, 11.479/1935
Nyitókép: Fortepan / Bojár Sándor

Ajánljuk még:

 

Már követem az oldalt

X