Sokszor méltatlanul háttérbe kerülnek a többi évelő és örökzöld árnyékában, pedig a díszfüvek minden évszakban, változatos megjelenésükkel és menedéket adó sűrűjükkel teszik hozzá saját értékeiket kertünk mindennapjaihoz.
A tollborzfüvek díszes virágzata, a pampafüvek buja sűrűsége, a zebrafüvek izgalmas mintái és az árvalányhajak finom lágysága mind olyan elemei a kert ágyásainak, amelyeket kár lenne nélkülözni vagy figyelmen kívül hagyni. Formájuk, textúrájuk és egyedi mozgásuk különleges hangulatot ad a kerteknek, miközben csendes segítőink sokaságának kínálnak menedéket: a kerti gyíkoktól kezdve a kisebb énekesmadarakon át egészen a legapróbb rovarokig számtalan élőlény igényli a díszfüvek nyújtotta biztonságot és csendes megnyugvást.
A tél közeledtével azonban elérkezett az idő, hogy gondoskodjunk felkészítésükről, mert hosszútávon csak így őrizhetjük meg egészségüket, és csak így védhetjük meg őket a fagyok okozta károktól. A kerti díszfüvek ugyanis kifejezetten fagyérzékenyek: lágy szálaiknak esélye sincs egy nagyobb tömegű jeges csapadék érkezése esetén.
A legelterjedtebb felkészítési mód az, hogy viszonylag szorosan összekötjük a lombozatukat - úgy, hogy egy szélnek is ellenálló, erősebb testet kapjunk. Ehhez célszerű nagyobb díszfüveknél 3-4 helyen is megkötni, így biztosítva egész télre a belső részek védelmét is. Mert bizony, ha ősszel visszavágjuk, akkor nem lesz mi megvédje a tövet a fagytól, így az könnyedén kárt okozhat a növényben - azonban, ha összekötjük a lombozatot, az elszáradt levelek megvédik a tövet, emellett a kisebb madaraknak is védelmet nyújtanak.
Az érzékenyebb fajtákat - főleg a fagyosabb vidékeken - érdemes takarni is: mulccsal vagy levelekkel, hiszen ezzel a módszerrel nemcsak a fagykártól védjük meg növényeinket, hanem a kiszáradástól is. Bevett szokás, hogy az igazi tél megérkezése előtt egy alapos öntözéssel látjuk el díszfüveinket, így azok egy esetleges hosszabb, szárazabb téli időszakot is könnyebben átvészelnek. Mert ne felejtsük az aranyszabályt: télen a locsolás nemcsak hogy nem szükséges (megfelelő időjárási körülmények mellett), hanem kifejezetten ártalmas is tud lenni, hiszen ha fagyok előtt locsolunk, akkor azzal mi magunk is fagykárt okozhatunk.
Érdemes még azon is elgondolkodnunk, hogy a magasabb példányok mellé támasztékot helyezünk - főleg abban az esetben, ha lombját összekötöttük, és így bocsátottuk a tél elé. Egy nagyobb csapadékot kísérő fagy ugyanis könnyedén megdöntheti a még sokkal masszívabb növényeket is, de ha rásegítünk egy hármas támasztékkal, akkor egészen biztosan képesek lesznek ezzel az akadállyal is megküzdeni.
Miscanthus-ok közül a 'Morning Light', a 'Purpurascens', a 'Zebrinus' és a 'Flamingo' idehaza is előszeretettel ültetett fajták, ahogyan a látványosabb virágzatú 'Malepartus' és az arany árnyalatokban pompázó 'Gold Breeze' is. Ezeknek egy része akár mínusz húsz fokig is képes túlélni a telet, és a kertészek szerint egyik fő előnyük, hogy télre is megtartják szoborszerű formájukat.
A sásokat sem kell nélkülöznünk: a csíkos és a narancs változat mellett olyan kisebb habitusú fajtákat is elérhetünk, mint a kék, a tarka vagy a hamvaszöld levelű. Ugyancsak gazdag a választék a pampafüvek piacán: gyönyörű pink árnyalattal csábít a Cortaderia Selloana Pink Feathe, finomabb rózsaszín a Cortaderia Selloana Rosea, és szelíd krém színével hódít a Cortaderia Selloana Pumila.
Rézsűbe és szárazabb ágyásokba bátran ültethetők a csenkeszek, de a perjék között is van választék bőven. Sokak kedvence a vesszős köles (Panicum virgatum Squaw), aminek ezüstösen kékes fajtái a ’Heavy Metal’ és a ’Prairie Sky’- de az árvalányhajakról sem szabad megfeledkeznünk.
Összességében elmondhatjuk, hogy a díszfüvek a napos helyeket kedvelik, talajban pedig a jó vízelvezetésű, középkötött vagy lazább szerkezetű talajok az ideálisak számukra.
Ültetési távolságuk fajtától függően 50-80 cm között alakulhat, és a vásárlás során érdemes odafigyelni arra, hogy mindig erős gyökérzetű példányokat válasszunk! Több helyen már jelzik azt is, hogy az adott fajta télálló-e: ha a fajtaismertetőben az szerepel, hogy „winter form” vagy „hardy/télálló”, akkor biztosak lehetünk abban, hogy megfelelő gondozás mellett a választott fajta megbirkózik a fagyosabb időszakokkal is.
Védett növényeink
A tönkös kacskagomba, a gyökeres álpereszke és a lemezes pöfeteg
