A szépségünk, és nem csak az bánja majd, hogy túl sok a kék fény körülöttünk

Azt már nagyanyáinktól megtanulhattuk, hogy a nyári nap sugarai igencsak próbára teszik bőrünket. De mindenhol villogó-csillogó napjainkban lassacskán már a nyári nap lesz a legkisebb fenyegetés, ugyanis egyre nagyobb gondot okoz a kék fény jelensége – ahogy arról már korábban is írtunk. 

Mi a kék fény?

„Kék fényről a 400 és 500 nanométer közötti hullámhossztartományba eső sugarak esetében beszélhetünk, ez a látható fényspektrumnak a legkisebb hullámhosszú, azaz egyben a legnagyobb energiájú sugárzása. Ennek a nagy energiájú fénynek köszönhető a mobiltelefonok és a monitorok erős, fényes képe. Éppen ennek a látványos képhatásnak az elérése céljából az LCD képernyők fénye lényegesen nagyobb arányban tartalmaz kék fényt, mint a természetes fény” – olvashatjuk a Szegedi Tudományegyetem oldalán. 

A kék fény önmagában nem feltétlenül káros, hiszen a napsugárzás részeként szinte mindenhol jelen van: alapvető tényező bioritmusunk szinkronizálásában, és kedélyjavító hatással is rendelkezik. A probléma a digitális eszközök folyamatos használata miatt bennünket érő kék fény mennyiségéből adódik, és abból, hogy gyakorlatilag már minden világítótest – autófények, közvilágítási elemek, díszégők stb. – ontja magából az ilyen hullámhosszú fényt.

Ez pedig nemcsak látásunkat teszi tönkre, hanem testünk legkülső védőrétegét, a bőrünket is. Nemrégiben bebizonyították, hogy a bőr mélyére hatolva hozzájárulhat a bőr korai öregedéséhez, sejtszintbeli elváltozásaihoz és a sejtmagban lévő DNS megváltozásához is. Alattomos egy dolog, mert mivel nem okoz olyan észlelhető tünetet, mint egy napégés, láthatatlanul vezethet sejtkárosodáshoz és felgyorsult bőröregedéshez.

Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a napfény UV-sugárzásához és a légszennyezéshez hasonlóan a kék fény is szabad gyökök képződését válthatja ki a bőrünkben, ami végül ráncok és pigmentfoltok kialakulásához vezethet. És bár több kritika is érte ezeket a vizsgálatokat, mondván sokkal több kék fényt bocsátottak ki a kutatás során használt lámpák, mint az általunk bámult monitorok és képernyők, ne hanyagoljuk el azt a szomorú tényt, hogy rohamos léptékben nő a monitorok előtt töltött óráink száma, akárcsak a zárt térben eltöltött időnk, ahol lépten-nyomon ömlik ránk a kék fény.

További rossz hír, hogy a legtöbb fényvédő vele szemben hatástalan, az UV-sugarakat kivédő filterek ugyanis nem alkalmasak arra, hogy blokkolják a kék fényt. A fizikai filterek közül a cink-oxid és a titánium-oxid, a kémiai szűrők közül pedig a Tinosorb M képes a kék fény egy kis részét visszaverni ill. elnyelni, és az alapozókban és púderekben található vas-oxid az, ami még blokkolni tudja a kék fény mindösszesen egy kis hányadát. Tehát érdemes ilyen krémeket, kozmetikumokat keresnünk.

A bőrgyógyászok és reklámhegyek mára már ezerféle hatóanyagot ajánlanak a kékfény okozta bőrkárosodások ellen. A teljesség igénye nélkül a leggyakrabban ezeket:

• szabad gyökök elleni antioxidánsokat, beleértve a C-, E- és B-vitamin komplexet
• luteint
• fitoplanktonokat
• kékspirulina-kivonatot
• hialuronsavat.

Biztos, de mégsem?

• Érdekes kettősség és ellentmondások övezik ezt a témát. Egy 2018-as kutatás szerint a kék fény nem okoz olyan látható öregedési jeleket a bőrön, mint az UV, és többen igyekeznek pozitív élettani hatásait is kiemelni.
• A legújabb kutatások szerint a kijelzők kékfény-szűrője nem is annyira hatásos, mint gondolták.
• azzal is komolyan foglalkoznak a szakemberek, hogy az újszülöttek kék fénnyel történő kezelése növelheti a felnőttkori melanoma kockázatát.
• Amit talán a legtöbben megérzünk: az alvás minőségének romlása. Az esti nagymértékű kékfény-kibocsátás  következtében ugyanis a tobozmirigy kevesebb melatonint választ ki, így komolyan megzavarja alvásciklusainkat. A kék fény ugyanis a csukott szemhéjon át is behatol a homloküregben található melanopszin nevű fotopigmentekig, így a hipotalamusz vezérlésével átírja a rendszerünket. És kiknek világít a legtöbbször fény éjszaka? A gyerekeinknek…

A legtöbb ellentmondás és egymásnak feszülés a legegyszerűbb tényezővel feloldható lenne: és ez a MÉRTÉK. Senki nem állítja, hogy pár szelfitől vagy az esti családi filmnézésektől idő előtt extrán ráncosak lennénk, de nem beszélhetünk a kék fény jótékony hatásairól sem, amikor valamiből a természetesnél sokszorozottan több ér bennünket. Nem természetes az éjszakába világosságot erőltetni, és nem természetes egy megállás nélküli impulzív felületet bámulni még fél óráig sem, nemhogy órákig – ahogy azt a ma embere teszi.

Úgyhogy legyen hideg vagy meleg, munkanap vagy hétvége, amennyit csak lehet, menjünk ki a szabadba!