A befőzés hagyománya úgy forrt össze a cukor felhasználásával, hogy egy időre elképzelhetetlenné vált a kettő szétválasztása. Aztán jött az allergiák, bélszindrómák, cukorbetegségek és „mentes” verziók korszaka, amiben már nem volt helye a sok szempontból kérdésessé vált kristályos anyagnak.

A Kárpát-medence egyik legismertebb, legsokoldalúbb növénye. Az elmúlt évtizedekben kitűnően alkalmazkodott az emberi beavatkozások hatásaihoz, és szívós lakója lett az antropogén világ másodlagos élőhelyeinek is. Megtalálhatjuk a degradált területeken, az erdők és cserjések mentén, a parlagok és útszélek szegélyein is, és a városokban sem ritka, hogy találkozunk vele, ugyanis egyike azon fajoknak, amelyek a szennyezett levegőt is jól tűrik.

Több mint 45 évvel ezelőtt, 1978. október 30-án adták át a Túzokvédelmi Állomást Dévaványán. A magyarság történelmét végig kísérő túzok védelmét és megőrzését középpontba helyező munkaállomás nélkülözhetetlen központja a faj védelmének – nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is. Erről a kivételes szerepről, múltról és jelenről kérdeztük Czifrák Gábort, a Túzokvédelmi Állomás vezetőjét.

A kertben, utcán vagy erdőszélen járva sokszor el sem gondolkodunk azon, hogy mi minden éltető, tápláló finomság terül el a lábunk alatt. Pedig ha időt szánunk a felfedezésre, akkor pillanatok alatt rájöhetünk, hogy bizony szinte bármerre, ahova nézünk, táplálékok és gyógynövények egész sora áll rendelkezésünkre. Ezekből hoztunk most párat. 

Elődeink már több ezer évvel ezelőtt rájöttek arra, hogy a monokultúrás termesztés nagyon rövid időn belül megmutatja árnyoldalait, majd nem sokkal ezután terméscsökkenéssel, az állomány minőségének romlásával és fenntartásának nehézségével is jár. Nem véletlenül gondolkodtak tehát vegyes ágyásokban – ugyan mi okunk volna kétségbe vonni eleink bölcsességét?

A növényi sajtok világát akkor is érdemes felfedezni, ha azt konkrét egészségügyi probléma nem indokolja.

Sok olyan értékes munka és hivatás van körülöttünk, aminek képviselői csendben, sokszor láthatatlanul alkotnak valami nagyot, valami maradandót. Ilyennek képzelem el a növénynemesítők munkáját is, akik a folyamatosan változó környezet igényeihez igazodva igyekeznek olyan fajtákat létrehozni, amelyek képesek helytállni az egyre intenzívebben elénk gördülő akadályok világában. Munkájuk egyedi és megismételhetetlen- ez előtt is tisztelgünk mostani válogatásunkkal. 

A bokrokhoz közelítve egy pillanatra lelassítottam lépteimen. Sokáig kellett emelnem tekintetem horizontját, hogy a kék égbolt felé magasló ágak csúcsait is elérjem vele. Rég nem jártam erre. Csodálkozva néztem a napsugaraktól fénylő levelek sűrűjét, az egymás után sorakozó meleg színű termésfürtöket, amelyeknek súlya édes teherként húzta a büszke ágakat. Akácosok és évtizedes gyümölcsösök titkos sűrűjében vezetett utam, hogy megismerjem tíz év történetét. Hogy átélhessem egy nehéz, kitartást és türelmet igénylő munka egyedülálló értékeit, a történelem harcosainak csodanövényét, az eredeti, az igazi homoktövis krónikáit. Megérte.

Színek, illatok és élmények lengik körül az augusztusi kertet, ami rengeteg örömöt ad nekünk ebben a hónapban is. Ha eddig jól végeztük dolgunkat, akkor nem kell különösebb küzdelmekre számítanunk, de azért van pár olyan feladat, amit nem érdemes elhalasztanunk. Nézzük, mik a legfontosabb teendőink a nyár utolsó havában a kertben!

Az őszibarack közeli rokona, kedvező körülmények között csodálatos fává fejlődik. A kései fagyokat nem szereti, ezért hazánkban sok helyütt kétségessé vált termesztése, mégis egyedülálló erővel képes megküzdeni a száraz, sziklás lejtőkkel is. Nem egyszerű tehát megtalálni ideális helyét, de ha ezt a nehéz feladatot megoldjuk, akkor egy igen értékes növénnyel gazdagodhatunk. A mandula története következik.

Jeges vagy krémes, gyümölcsös vagy tejszínes, pálcikás vagy szeletelhető – szinte kimeríthetetlen azoknak a jeges finomságoknak a sora, amit odahaza magunk is elkészíthetünk. És nemcsak hogy elkészíthetünk, de érdemes is ezt megtennünk, ugyanis így egy bolti verzióknál sokkal egészségesebb nyári finomságot kaphatunk. Gyümölcsös jégkrémajánlónk következik. 

A kerti mák egy sokak körében megosztó élelmiszernövényünk, ami kedvenc menzai tésztánkként végig kísérte gyermekkorunkat, ám ugyanennyire intenzív nyomot hagyott a köztudatban egy sokkal negatívabb oldaláról is: az ópium készítésének alapanyagaként. Hogy ki merre foglal állást, az egyéni döntés kérdése, annyi bizonyos, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható, élelmezési célra előállított mákot biztonsággal fogyaszthatjuk, és nemcsak hogy fogyaszthatjuk, de fenséges finomságokat is készíthetünk belőle.