Népies nevein gilice, koszta, gagó, eszterág vagy cakó. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület négy év során is az év madarává választotta, legutoljára 1999-ben. Nem tudjuk, mi teszi olyan különlegessé számunkra, a kedves gyermekdalok és versek emlékei vagy a nemzeti ünnepeinkhez kötődő vándorlása (augusztus 20-a körül indul el az országból), mindenesetre az tény, hogy védelmük kiemelt fontosságú, és most az is megmutatjuk, miért.
Egyiptomban már időszámításunk előtt 5000-ben használták a vízpárologtatásos hűtési módszereket, az ókori Rómában pedig a vízhálózat és a csatornarendszer adta lehetőségeket használták ki az épületek hűtésére. A nyári meleg könnyebb átvészelésének igénye tehát már évezredekkel ezelőtt is része volt az emberek mindennapjainak, ám az igazán könnyen működtethető megoldások csak a technológiai fejlődés csúcsidőszakában vették birtokba otthonainkat. Lássuk, hogyan!
A „hungarikum” a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely a magyarságra jellemző tulajdonságot, egyediséget, különlegességet és minőséget jelző értékek kiemeléséért jött létre. Ezen kiválóságokból gyűjtöttünk össze most párat, lássuk ismered-e őket!
Rekordmeleg napokat élünk, és ahogyan az előrejelzéseket nézem, ez nem is lesz sokkal másként július teljes hónapjában. Az ilyen száraz, forró napokon kiemelten fontos a megfelelő folyadékfogyasztás, ám az erre legalkalmasabb tiszta víz mellett olyan frissítő italokkal is változatossá tehetjük napjainkat, amelyek nemcsak finomak, hanem egészségesek is. Ezúttal házi jegestea receptekkel igyekszünk feldobni a nyarat – érdemes kipróbálni őket.
Sülve és főve is szeretjük – de azt például ki gondolta volna, hogy még ablaktisztítónak is kiváló?
Első olvasatra talán meglepő, a 19. századi mentőkészletekben is megtalálható volt: az amerikai hadsereg orvosi egységei sebesülések kezelésére alkalmazták. Az 1918-as spanyolnátha járvány idején kivonataival kitartóan kísérleteztek a betegek gyógyításáért. A bíbor kasvirágról van szó, amelynek gyors és intenzív felemelkedését egy pár évig tartó csend követte, és aminek reneszánszát ma testközelből élhetjük át.
Talán olvasóink között is akad olyan, aki gyermekkorában a saját bőrén tapasztalta meg a mirabolán nagyobb mennyiségű fogyasztásának mellékhatásait: nem véletlenül nevezték el fosókának a vidéki táj útszéleit szegélyező, nagy mennyiségben rendelkezésünkre álló gyümölcsét.
Zümmög, csíp és viszket – zavaró tényezők és kellemetlen érzések, amelyek a főképp nyáron elhatalmasodó szúnyog- és légypopulációkra jellemző. Két állat, amiről talán mindenkinek az azonnali megsemmisítés jut eszébe, és amiről elsőre talán egyikünk sem tudna mondani semmi pozitívat. Pedig a kétszárnyúak világában sem minden fekete-fehér, és bizony a legyeknek és szúnyogoknak is sok mindent köszönhetünk. Igen, köszönhetünk!
Az applikációk világában már szinte nincs is olyan terület, amit ne fednének le a legkülönfélébb interaktív tartalmak. A fejlesztők sokszor különös elképzelései olyan természetkapcsolódásokat tesznek lehetővé, amelyek teljesen új szemszögből mutatják be a körülöttünk élő világot, és amelyek egyszerre képesek tanítani és cselekvésre bírni. Közülük válogattunk most, és igyekeztünk a legkülönfélébb lehetőségeket elhozni, mert ki-ki máshogy képes eggyé válni a környezetével.
Amikor először hallottam róla, akkor semmi más, csak maga a kifejezés fogott meg: virágvíz. Már önmagában a szó is olyan friss, üde, kellemes. Aztán elkezdtem használni, és mára már otthonom és fürdőszobám nélkülözhetetlen és állandó lakója lett. Azóta sokat tanultam róla, sokfélét kipróbáltam, és bátran állíthatom: kevés testi-lelki frissítőt ismerek, ami annyira megérintő, mint a virágvizek titkos világa.
Egymás után nyílnak kertünk virágai – a nyár ontja színeit, illatait. Azoknak igyekszünk most segíteni, akik színek szerint – vagy éppen azok hiányában – esztétikai szempontokat figyelembe véve egészítenék ki üresen marad helyeiket a kertben, méghozzá egy különleges, rózsaszín árnyalatokkal teli válogatással.
A tejoltó galaj (Galium verum) száraz rétek, útszélek, mezők és legelők évelő növénye, amellyel Európa-szerte találkozhatunk. Próbálták már sok mindenre: sajtokat festettek vele, oltóenzimként alkalmazták, pajzsmirigy betegségeket gyógyítottak vele, de olyan is volt, hogy tiltólistás fajként kerülték a vele történő érintkezést. Hogy miért ez a kettősség, és mit kell tudnunk a tejoltó galajról, annak igyekszünk most részletesen utánajárni.