Ha ismersz olyan helyet, ahol a növények az „égig érnek”, és úgy gondolod, hogy ez a városi környezetben magasodó üde színfolt érdemes az elismerésre, akkor ne habozz: jelöld KlímaSztárnak! Az elismeréssel nemcsak egy díjat adhatsz, hanem segíthetsz abban is, hogy a települések az éghajlat védelmét célzó mintaértékű tevékenységeiket bemutathassák szerte az országban – ezzel példát állítva egymásnak, és inspirálva a további cselekvésekre.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) 2022. december 14-én hivatalosan is elismerte a zero waste (nulla hulladék) erőfeszítéseinek fontosságát, és ezt jelezve március 30-át Nemzetközi Hulladékmegelőzési Világnappá nyilvánította. 2023-tól tehát minden évben, egy világnap keretein belül is hangot adunk annak, hogy a hulladékkezelési szokásainkon, fogyasztói magatartásunkon sürgősen és drasztikusan változtatnunk kell.
Az őskorban az ember a sós források vízét, a hamut és pár aromás növényt használt fűszerezésre, édesítőnek pedig a vadméhek mézét és a jávorfa nedvét fogyasztotta. Az ókorban már virágzott a fűszerkereskedelem: ismerős volt akkoriban a szezám, a kömény, az ánizs, a kapor, a koriander, a menta, a zsálya, a majoránna, a ruta, a bors. Mátyás király idejében kedvelt fűszerek voltak az olaszdió, a sáfrány, a fahéj, a gyömbér és a kapor is, a húsételeket erősen fűszeres mártásokban tálalták fel. Aztán valamikor a 18. század vége felé lassan elkezdett kikopni az egykor volt gazdag ízvilág, és ma már a hagyományos ízeink töredékét sem ismerjük. Változtassunk ezen!
Míg idehaza általában csak a kertészeti árudák színes, „gyerekeknek első ideális növény” kaktuszaival találkozhatunk, addig a kaktuszfélék családja ennél jóval összetettebb képet mutat. A közel 2000 fajt magába foglaló Kaktuszfélék (Cactaceae) mind változatosságban, mind hozzáadott értékben sokkal többet tudnak annál, amit eddig láttunk belőlük – mindezt Európa legnagyobb kaktuszgyűjteményében tudhattuk meg.
Talán a napfény, talán a melegedő idő teszi, de a tavasz beköszöntével valahogy sokkal több figyelem és energia jut azokra a pillanatokra, amikor meglepjük szeretteinket. Apró figyelmességek vagy éppen nagy családi ünnepek- vannak olyan ajándékok, amikkel nem nyúlhatunk mellé. Legalábbis ha kertbarátról van szó, biztosan nem…
Fantasztikus érzés volt végigsétálni a szombati termelői piacon, azzal szembesülve, hogy egyre nagyobb tömegeket mozgat meg az egészséges, helyi élelmiszer. Örömmel néztem a sok vásárlót, ahogy társas kapcsolatokat kialakítva, megbízható beszerzési forrásokat felkutatva, tudatosan válogatják össze a lábosba valót, egyben a helyi termelők megélhetését is segítve ezzel. Minden okuk meg is van rá, hogy ekként cselekedjenek, hiszen a termelői piacok és közösségek ma már minden olyasmit biztosítani tudnak számunkra, amire szükségünk van családunk kiegyensúlyozott és egészséges táplálásához.
Amikor a vágyott testalkatot célozzuk meg, hajlamosak vagyunk elkövetni a legnagyobb hibát: a esztétikumot, és csak az esztétikumot keressük. Miközben egy annál sokkal fontosabbal kellene törődnünk: egészségünk és kiegyensúlyozott bioritmusunk hosszútávú megőrzésével. És itt a hangsúly a hosszútávon van!
Belegondoltál már valaha, hogy mekkora munkát végeznek a körülöttünk halkan döngicsélő rovarok? Hogy miből és kiknek köszönhetően lesz termés a növényen? Hogy mi lenne, ha ez a folyamat valahol törést szenvedne, vagy egyáltalán mi történne, ha beporzóink munkájának egyszer csak vége szakadna?
Az egyik legfélreértettebb cserje, amire egyszer hibásan ráakasztottak egy nevet, és azóta sem sikerült lemosnia magáról. Pedig az elnevezés nagyon nem mindegy: adott esetben kellemetlen meglepetéseket okozhat. Tegyük hát rendbe a tavasz első viráglepleit hozó kedvelt kerti cserjénk ügyét: nevezzük nevén az aranycserjét!
Szalai János, a debreceni Komlófarm tulajdonosa termelésvezetőként dolgozik egy fémipari vállalatnál. Egy házi sörfőzéssel foglalkozó Gasztroangyal epizód gyökeresen megváltoztatta a mindennapjait. Mindez több, mint tíz éve történt – János pedig azóta Magyarország legfajgazdagabb komlóültetvényét vezetheti.
Bár most kezdik el újra felfedezni a bioszenet, ez a talajtápláló anyag már nagyon régóta velünk van. Csodaszerként emlegetett segítség, amely lehetővé teszi a talaj termékenységének növelését, szerkezetének és vízmegtartó képességének javítását. Bár már évszázadok óta segíti a növények boldogulását, újjáéledő népszerűségét a fenntartható élelmiszertermelés egyre nagyobb térnyerésének köszönheti.
Az Európai Bizottság 2023 júliusában egy új EU-s vetőmagrendeleti javaslatot tett közzé, ami alaposan felkavarta a vetőmagok piacának állóvizét. Nem véletlenül: az új javaslat komoly fenyegetést jelent a termesztett növények sokszínűségének megőrzésére és a vetőmagok szabad cseréjére is – nem beszélve arról, hogy a törvényjavaslat figyelmen kívül hagyja a gazdák nemzetközileg meghatározott jogát saját vetőmagjaik betakarítására, felhasználására, cseréjére és értékesítésére is, ami teljes mértékben elfogadhatatlan. Fehér Judit biológussal beszélgettünk, aki önkéntesként segíti a Magház Egyesület munkáját.
