A konténerház smafu – furcsábbnál furcsább helyeken élnek már emberek

Valószínűleg mindannyiunknak más az otthona, ahogy a vele szemben támasztott elvárásaink is igen szerteágazóak. És talán pont ezért jöhetett el az a kor, amikor a legelképzelhetetlenebb lakásmegoldások a rendelkezésünkre állnak. A kor, amiben a nyomorúságból luxus lesz, a nyomasztó falakból minimalista trend. Nézzünk hát körbe a világban: melyek a legfurcsább életterek?

A minimalizmus minimalizmusa: fürdőszoba nélkül

Számunkra talán hihetetlennek tűnhet, de vannak országok, ahol kifejezett népszerűségnek örvendenek. A japán fiatalok életstílusának egyre fontosabb elemeit képezik a társas interakciók, amelyek az élet egyetlen területét sem kerülik el. Így hát hódítani kezdett az az igen furcsa trend, miszerint a fiatalok olyan apartmanokat bérelnek, amelyekben nincs fürdőszoba. Minek saját fürdő, minek felesleges plusz költség, ha a tisztálkodást közösségi fürdőkben is meg lehet oldani?

A fiatalok szerint a közösségi fürdők nemcsak a munka utáni átváltásban segítenek, hanem kiváló terei a közösségi pillanatoknak is. A húszas, harmincas éveikben járó fiatalok mindennapjaiban hangsúlyos szerephez jut a hulladékmentességre való törekvés, és az a felfogás, hogy nem szívesen szánnak időt felesleges tevékenységekre – jelen esetben például a fürdőszoba takarítására.

Yuichi Kato, egy fürdő nélküli lakóingatlanokat fejlesztő cég elnöke szerint a fürdő nélküli ingatlan vonzereje abban rejlik, hogy a benne élők az egész várost egyetlen háznak tekintik, vagyis az életük kiterjedhet az egész városra, és kapcsolatba kerülhetnek a helyi közösséggel. 

Boroshordóból otthon

Amikor először olvastam róla, nem akartam elhinni. Aztán egymás után bukkantam rá a legkülönfélébb ajánlatokra, amelyek egytől egyig boroshordó-lakások kiadását, építését kínálják. Egyedi igényekre szabott méretek, teraszos megoldások, választható ágytípusok és biztonsági zárak – nem is gondolnánk, mennyi mindent tudhat egy boroshordó-lakás. 

De a hordólakások forradalma közel sem a luxusból indult. A legszegényebb vidékeken a hagyományos építőanyagokhoz való hozzáférés hiányában az elszegényedett területeken élők kénytelenek voltak beérni azzal, amit találtak. Így lett a konténerekből és óriás hordókból menedék, sokak számára otthon. A legszegényebbek kényszermegoldásából hamar divathullám lett, és a hordólakások pár év alatt többszintes otthonokká, nappalis, kényelmi kuckókká váltak.  

A turizmussal foglalkozó szakemberek is hamar meglátták a lehetőséget az eredetileg szegényebb munkások számára kialakított hordó-megoldásokban, és a legnevesebb borvidékeken hordólakások tucatjait kínálják a luxusra vágyó utazóknak. A Douro-völgyben például huszonöt négyzetméteres álomhordókban pihenhetnek meg az utazók, amelyek franciaággyal, fürdővel és klímával is felszereltek.

A konténerházak évszázada

Felmenőink valószínűleg nagyot nevettek volna azon, ha valaki azt mondja nekik: emberek tízezrei vágynak arra, hogy hajókonténerekben élhessenek. Most ennek a korát éljük. A környezetbarát és pénztárcakímélő megoldás szlogenjeivel hirdetett konténerlakások világkörüli hódító útra indultak, és alapjaiban változtatták meg emberek millióinak gondolkodását az otthon fogalmáról.

Aztán jött Adam Kalkin, és új szintre emelte a konténerházak építészetét. Csapatával többszintes, fényűző otthonokat építenek konténerekből, hogy bebizonyítsák: átgondolt büdzsével, környezettudatos megközelítésben is elérhető a vágyott luxus. De közel sem ez a jéghegy csúcsa. A konténerházak által kínált élményben gyakorlatilag nem létezik felső határ: ezer négyzetméteres luxusotthonokra, hatalmas üvegfelületekre és az erdő közepére épített béke szigeteire is van példa.

Egy biztos: a konténerház-építés technológiája bebizonyította, hogy minden elérhető benne, ami más, megszokott otthonokban a rendelkezésünkre áll, és eltekintve a kiugró tervektől, sokkal költséghatékonyabban is megvalósíthatóak az építkezések, mint a hagyományos módszerek esetében. Sőt, mi több, számos helyen annak sem kell lemondania a konténerlakás által kínált előnyökről, aki nem vágyik önálló házra, ugyanis az egymásra helyezett konténerekből épített hatalmas lakóépületekben már konténerlakások bérlésére, vásárlására is lehetőség van.

Üvegházak – nem csak növényeknek

Számomra az egyik legfelfoghatatlanabb megoldás: otthonok üvegből, méghozzá a városban. Falak helyett hatalmas felületek, amiken át minden és mindenki láthatóvá válik. A magánszféra, a privát tér teljes megszűnése, ami ennek ellenére a luxus és kiválóság üzenetét közvetíti. Egy városi életstílust képviselő divatirányzat, ami egyre nagyobb erővel hódítja meg az új generációkat.

Lakói rajonganak azért, hogy a város a lábuk előtt hever, és széles kilátás nyílik minden apró részletre – és cseppet sem zavarja őket, hogy mindennapjaikat szinte nyitott könyvvé teszik. Ahogy valószínűleg az a közel sem mellékes tény sem foglalkoztatja a tervezőket vagy a vásárlókat, hogy a kiváltságos luxus komoly veszély elé állítja a természet egyensúlyában fontos szerepet betöltő vándorló madarakat. Az ilyen hatalmas üvegfelületek ugyanis visszatükröződnek, összezavarják a repülő szárnyasok tájékozódását, ezzel világszinten több száz millió madár halálát okozva. Nem beszélve az olyan apró részletekről, mint a takarítás kivitelezhetőségének kérdése, a kíváncsi szemek elől történő elbújás lehetőségei vagy az üveg és acél tömegéből felépülő épületek ridegsége, ami egy adott életszakaszban bizony igencsak negatív hatással lehet a közérzetünkre.

Bár ahogy a nemzetközi trendeket elnézem: sem a környezettudatosság, sem a privát szféra és intimitás igénye nem nyom sokat a latban, ha lakásmegoldásról van szó – a szinte csak üvegfalakból álló otthonok rohamos gyorsasággal terjednek Európa-szerte.

Gyöngyszemek Magyarországról

Nem szükséges külföldre utaznunk ahhoz, hogy extrém otthonokban hajthassuk álomra fejünket: idehaza is akad inspiráció bőven. A legkülönfélébb luxusmegoldások mellett a minimalizmus minimalizmusa hódít: teljes otthonok alig pár négyzetméteren. Budapest legkisebb lakása például alig 3,5 négyzetméteres, és elhinni is alig akarom: van benne minden, ami egy alapvető otthonhoz kell – konyha, zuhanyzó, hálószoba. A miniatűr lakás korábban fürdőszobaként funkcionált, de a tulajdonosa – meglátva a benne lévő lehetőséget – átalakította. És ami talán még ennél is hihetetlenebb, a lakásnak bérlője is akad. Az utolsó ismert lakója nem kevesebbet, mint hetvenezer forintot fizetett érte havonta. 

A fővárosban évente két-három minilakás kerül eladósorba, amiket zömmel azért keresnek, mert alig több, mint tízmillió forintért megvásárolhatóak. Az ingatlanpiac szakemberei szerint a nagy belmagasságú minilakások egyik előnye, hogy galériázhatóak, így akár 15 négyzetméterig is bővíthető a hasznos tér. Pedig ez gyakorlatilag egy szoba mérete.

A lakásmegoldások feltérképezésekor egyértelműen kirajzolódik, hogy mint az élet minden más területén, itt is tág határok között mozognak a lehetőségek. Ha a nemzetközi trendek szerint haladunk, idehaza is a „kis helyen minél több” elv fog elterjedni, és a filmekből, emlékekből, családi fotóalbumokból fel-feltűnő otthonok pár tíz év múlva már a „nem is hiszem el, hogy ilyen is volt” homályába vesznek.

És hogy ez jó vagy rossz irány, azt döntse el mindenki maga.