Szalai János, a debreceni Komlófarm tulajdonosa termelésvezetőként dolgozik egy fémipari vállalatnál. Egy házi sörfőzéssel foglalkozó Gasztroangyal epizód gyökeresen megváltoztatta a mindennapjait. Mindez több, mint tíz éve történt – János pedig azóta Magyarország legfajgazdagabb komlóültetvényét vezetheti.
Bár most kezdik el újra felfedezni a bioszenet, ez a talajtápláló anyag már nagyon régóta velünk van. Csodaszerként emlegetett segítség, amely lehetővé teszi a talaj termékenységének növelését, szerkezetének és vízmegtartó képességének javítását. Bár már évszázadok óta segíti a növények boldogulását, újjáéledő népszerűségét a fenntartható élelmiszertermelés egyre nagyobb térnyerésének köszönheti.
Az Európai Bizottság 2023 júliusában egy új EU-s vetőmagrendeleti javaslatot tett közzé, ami alaposan felkavarta a vetőmagok piacának állóvizét. Nem véletlenül: az új javaslat komoly fenyegetést jelent a termesztett növények sokszínűségének megőrzésére és a vetőmagok szabad cseréjére is – nem beszélve arról, hogy a törvényjavaslat figyelmen kívül hagyja a gazdák nemzetközileg meghatározott jogát saját vetőmagjaik betakarítására, felhasználására, cseréjére és értékesítésére is, ami teljes mértékben elfogadhatatlan. Fehér Judit biológussal beszélgettünk, aki önkéntesként segíti a Magház Egyesület munkáját.
2024. január elsejétől szinte minden fogyasztásra kész vagy koncentrátum alapú italtermék, aminek műanyag, fém vagy üveg alapanyagú a csomagolása és 0,1-3 literig terjedő űrtartalommal bír, kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősül. Jó hír, de de vajon milyen hatással lesz ez ránk?
Lestyán, kakukkfű, zsázsa, turbolya és citromfű: a tavaszi ültetési rajt első fűszernövényei. Egyiküket ültetni érdemes, a másik inkább magvetéssel tud kiteljesedni, de közös bennük, hogy a tavaszkezdet első, életet adó és reményt hozó növényeiként hoznak fényt és boldogságot lelkünkbe. Nézzük, hogyan telepítsük őket kertünkbe, és mire figyeljünk!
Az európai beporzó rovarfajok többsége a méhek, ezen belül a magányosan élő méhek közül kerül ki, munkájuk nélkülözhetetlen. Helyzetük viszont kétségbeejtő. Egy 2017 októberében megjelent tanulmány szerint például Németország védett területein több mint 75 százalékkal csökkent a repülő rovarok száma. A helyzet javulására nem sok remény ígérkezik, de fontos megtennünk, amit lehet.
A 19. század végén született kertészlegenda ezzel a szemlélettel és 35 évnyi tapasztalattal vált a 20. századi környezettudatos kertművelők „influenszerévé”. Ruth Stout szállóigeként emlegetett mondásával – saját korát fényévekkel megelőzve – elindította a természetközpontú konyhakerti megoldások reneszánszát.
Fogyasztásorientált világunkban nem jó felé haladunk: ezt már régóta tudjuk, ahogyan azt is, hogy sürgős változásokra van szükség. Arról viszont már kevesebbet szól a fáma, hogy a hétköznapok szintjén magánemberként mit tehetünk a holnapért, és miken kell változtatnunk, hogy elkerülhessük a legrosszabb forgatókönyveket.
Aki már nevelt palántákat odahaza, az pontosan tudja, hogy azért ez nem is olyan egyszerű feladat. Számos nem várt, kellemetlen helyzet adódhat az apró magokból szárbaszökkenő palánta felnevelése közben, ezért nem árt felkészülnünk rá, hogy milyen akadályokat kell leküzdenünk. Mutatjuk a leggyakoribb problémákat és megoldásaikat!
Üde citrom képével reklámozott közel sem környezetbarát mosogatószerek, egyéni, saját kritériumrendszer szerinti címkék, amiknek semmi köze sincs a valódi előírásokhoz – nagyjából ez a kesze-kuszaság uralja jelenleg az európai termékek piacát. De már nem sokáig. Nemrég ugyanis egy új törvényt fogadtak el, ami tiltani fogja a legkisebb megtévesztéseket is. Reméljük, meg is lesz a hatása...
Egyre többet hallunk arról, hogy mennyire fontos, hogyan kell védenünk, és miért kell békén hagynunk a talajt. De még mindig keveset tudunk arról, hogy mik azok a fő kapcsok, amik összefűznek vele, és miért is olyan nélkülözhetetlen egészségének megőrzése saját egészségünk megőrzése szempontjából. Ezt az űrt szeretnénk most betölteni, egy gondolatindító talajkörképpel.
Ahhoz, hogy növényeink egészségesen tudjanak fejlődni, virágot és termést tudjanak hozni, számos tápanyagra szükségük van: a talajból a víz segítségével szervetlen anyagokat vesznek fel, majd azokból fotoszintézis segítségével felépítik a számukra szükséges szerves anyagokat. Legalábbis ideális esetben. Mert ha a talaj nem olyan, amilyennek lennie kell, akkor bizony nekünk kell pótolnunk. De mit is?
