2024. január elsejétől szinte minden fogyasztásra kész vagy koncentrátum alapú italtermék, aminek műanyag, fém vagy üveg alapanyagú a csomagolása és 0,1-3 literig terjedő űrtartalommal bír, kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősül. Jó hír, de de vajon milyen hatással lesz ez ránk?
Lestyán, kakukkfű, zsázsa, turbolya és citromfű: a tavaszi ültetési rajt első fűszernövényei. Egyiküket ültetni érdemes, a másik inkább magvetéssel tud kiteljesedni, de közös bennük, hogy a tavaszkezdet első, életet adó és reményt hozó növényeiként hoznak fényt és boldogságot lelkünkbe. Nézzük, hogyan telepítsük őket kertünkbe, és mire figyeljünk!
Az európai beporzó rovarfajok többsége a méhek, ezen belül a magányosan élő méhek közül kerül ki, munkájuk nélkülözhetetlen. Helyzetük viszont kétségbeejtő. Egy 2017 októberében megjelent tanulmány szerint például Németország védett területein több mint 75 százalékkal csökkent a repülő rovarok száma. A helyzet javulására nem sok remény ígérkezik, de fontos megtennünk, amit lehet.
A 19. század végén született kertészlegenda ezzel a szemlélettel és 35 évnyi tapasztalattal vált a 20. századi környezettudatos kertművelők „influenszerévé”. Ruth Stout szállóigeként emlegetett mondásával – saját korát fényévekkel megelőzve – elindította a természetközpontú konyhakerti megoldások reneszánszát.
Fogyasztásorientált világunkban nem jó felé haladunk: ezt már régóta tudjuk, ahogyan azt is, hogy sürgős változásokra van szükség. Arról viszont már kevesebbet szól a fáma, hogy a hétköznapok szintjén magánemberként mit tehetünk a holnapért, és miken kell változtatnunk, hogy elkerülhessük a legrosszabb forgatókönyveket.
Aki már nevelt palántákat odahaza, az pontosan tudja, hogy azért ez nem is olyan egyszerű feladat. Számos nem várt, kellemetlen helyzet adódhat az apró magokból szárbaszökkenő palánta felnevelése közben, ezért nem árt felkészülnünk rá, hogy milyen akadályokat kell leküzdenünk. Mutatjuk a leggyakoribb problémákat és megoldásaikat!
Üde citrom képével reklámozott közel sem környezetbarát mosogatószerek, egyéni, saját kritériumrendszer szerinti címkék, amiknek semmi köze sincs a valódi előírásokhoz – nagyjából ez a kesze-kuszaság uralja jelenleg az európai termékek piacát. De már nem sokáig. Nemrég ugyanis egy új törvényt fogadtak el, ami tiltani fogja a legkisebb megtévesztéseket is. Reméljük, meg is lesz a hatása...
Egyre többet hallunk arról, hogy mennyire fontos, hogyan kell védenünk, és miért kell békén hagynunk a talajt. De még mindig keveset tudunk arról, hogy mik azok a fő kapcsok, amik összefűznek vele, és miért is olyan nélkülözhetetlen egészségének megőrzése saját egészségünk megőrzése szempontjából. Ezt az űrt szeretnénk most betölteni, egy gondolatindító talajkörképpel.
Ahhoz, hogy növényeink egészségesen tudjanak fejlődni, virágot és termést tudjanak hozni, számos tápanyagra szükségük van: a talajból a víz segítségével szervetlen anyagokat vesznek fel, majd azokból fotoszintézis segítségével felépítik a számukra szükséges szerves anyagokat. Legalábbis ideális esetben. Mert ha a talaj nem olyan, amilyennek lennie kell, akkor bizony nekünk kell pótolnunk. De mit is?
Óriási tévedés és nagyfokú önámítás azt gondolni, hogy ami a tengerekben, óceánokban és azok környezetében történik, az nem a mi dolgunk, nem mi tesszük és nem ránk van hatással. Ha az egyik részt tartani is tudjuk – vagyis nem mi dobáljuk el műanyagok ezreit a partokon –, a másik része elől nem menekülhetünk: bármekkora távolságra is élünk a partoktól, az óceánokban és tengerekben zajló folyamatokat már mi is a bőrünkön érezzük!
Az egészséges, hosszútávon is fenntartható, kiegyensúlyozott kert az alapos tervezésnél kezdődik. Miképp nincs erős ház szilárd alap nélkül, úgy nincs élhető kert átgondolt struktúra nélkül. Ahhoz viszont, hogy rendszerben gondolkodva, a természetes folyamatokkal összhangban alakítsuk ki kertünket, nagy szükségünk van a megfelelő ökológiai ismeretekre, amelyek megszerzése időigényes folyamat. Ezért utunk során jól jön egy-egy olyan hasznos összefoglaló, amilyennel most igyekszünk szolgálni olvasóinknak.
A 19. században még talajkártevőként tartották számon őket, és hiába bizonyították be ezerszer azóta, hogy ez a világtörténelem egyik legnagyobb tévedése, még mindig nem nyerték el méltó megbecsülésüket a földigiliszták. Tény és való: kissé nyálkásak, kevésbé tetszetősek, de az esztétikumon kívül minden más szempontból csodálatosak, a kertben pedig egyenesen nélkülözhetetlenek.
