Nem egy új sci-fi, hanem a valóság: szaporodni képes robotok a láthatáron
1921-ben láthatta a nagyközönség azt a híressé vált színdarabot, amely először mutatott be addig ismeretlen felépítésű és működésű robotokat a színpadon. A cseh író, Karel Čapek szereplői nem acélból készült irányított gépezetek voltak, hanem önállóan cselekvő és gondolkodó hús-vér teremtmények. Čapek alkotása egy új korszakot nyitott meg, amely elmosta a határokat a mérnöki tudomány és a biotechnológia között, és hátborzongatóan valós jóslatokat tartalmazott a mai világunkkal kapcsolatban.
Ájurvédikus táplálkozás: az élet tudománya
A legtöbb helyen az élet tudományának nevezik, és való igaz: egy több mint ötezer éves tudományos rendszert tudhat maga mögött. Őshazája India, ahol a ríszik vagyis a szent emberek hozták létre, és a természettudósokkal karöltve finomították évezredeken keresztül. De mitől olyan különleges az ájurvéda, és egyáltalán mit kell tudni róla? Kapcsoljanak ki mindent maguk körül, és utazzanak velünk a meditáció és a természet különleges világába, az Ájurvéda sikerének titkait keresve!
A harcos nők, a mimózák és a derékméret ünnepe – nemzetközi nőnap kicsit másképp
A nemzetközi nőnap sokkal többet jelent egy egyszerű ünnepnapnál: a történelmet alakító nők napja ez, ami azt a küzdelmet eleveníti fel, amelyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek.
„Ne bánj másokkal úgy, ahogy nem szeretnéd, hogy bánjanak veled!” A via negativa filozófiája
Mindennapi cselekvéseink és döntéseink során a legtöbbször arra fókuszálunk, hogy mi az, amit teszünk, amit tennünk kell. Sosem (vagy csak nagyon ritkán) jut eszünkbe megfordítani, és úgy feltenni magunknak a kérdést, hogy mi az, amit nem kellene megtennünk? Alapvetően erről a fordított szemléletről szól a via negativa filozófiája, amely bár a teológia tudományából eredeztethető, mégis vallástól függetlenül határozhatja meg gondolkodásunkat.
Oxidatív stressz, amitől öregszel, de mégsem: most megértheted, mi történik benned!
A tudomány mai állása szerint alapvetően három folyamat felelős az öregedésért: a krónikus gyulladás, az önjavító folyamat csökkenése és a növekvő mértékben jelenlévő oxidatív stressz. Mindhárom fogalom ismerős, de vajon tudjuk-e pontosan, hogy mit jelentenek és hogyan hatnak testünkre, miként „öregítenek"? Elkerülhetjük-e, és egyáltalán el kell-e kerülnünk őket? Ezúttal az oxidatív stresszt helyezzük a középpontba, hogy kicsit rendbe tegyük a róla kialakult – sokszor fals – képet!
Einstein így gondolkodott a boldogságról – a másfél millió dolláros cetlik története
A legenda szerint a világhírű tudós, Albert Einstein 1922-ben egy tokiói szálloda két papírlapjára leírta a boldogság érzésével kapcsolatos gondolatait, amelyet – készpénz híján – borravaló gyanánt adott egy hordárnak, a következő szavak kíséretében: „Ha szerencsés lesz, egy nap még sokat fog érni ez az üzenet”. 95 évvel később csodával határos módon előkerült ez a két papírlap, fejlécükön az Imperial Hotel feliratával, és nem kevesebbért, mint másfél millió dollárért lelt új tulajdonosra. De vajon mi olyan értékes ezekben a gondolatokban, és mi köze van a boldogság kereséséhez? Ennek jártunk most utána.
A népgyógyászat egyik csodafegyvere: a kétes hírű mák sok gondon segíthet
A karácsonyi mákos bejgli, a pékségben illatozó mákos búrkifli, a porcukorral meghintett mákos tészta vagy az a csodálatos mákos nudli. Ízek és érzések, amelyeket gyakran szeretett nagyszüleinkhez, az ünnephez vagy éppen egy kellemes vasárnapi ebédhez társítunk, és amelyek minden nosztalgikus pillanatban melegséggel töltik el szívünket. Mák. A sokszínű, majd igazságtalanul feketelistára került növény, amelynek legnagyobb ereje nem gasztronómiai képességeiben lakozik, hanem csodálatos, gyógyító tulajdonságaiban. De mitől gyógynövény a mák, és hogyan hasznosíthatjuk kivételes erejét?
A pánikzónán innen, a komfortzónán túl – Hozd ki magadból a maximumot a Goldilocks-elvvel!
Ha szereted a teniszt, és megpróbálsz komoly meccset játszani egy négyéves ellen, hamar megunod, mert túl könnyű. Ezzel szemben, ha olyan profi teniszezővel játszol, mint például Serena Williams, gyorsan elveszíted a motivációd, mert túl nehéz, nincs sikerélményed. Aztán megjelenik Goldilocks, vagyis Aranyfürtöcske, aki az egyik legnépszerűbb angol gyerekmese, A három medve (The Story of the Three Bears) főszereplője. Mi történik ezután?
Joghurttenyészetet „pumpált Amerika végbelébe”, majd feltalálta a müzlit – John Harvey Kellogg portréja
Pontosan 170 évvel ezelőtt, 1852. február 26-án született Michiganben egy híres orvos, aki nem tudományos felfedezéseivel került be a köztudatba, hanem egy egészen elképesztő alkotásával, amiről akkor még senki sem gondolta volna, hogy kiállja az idő próbáját. Ő volt John Harvey Kellogg, egy creeki seprűgyáros fia, a kukoricapehely feltalálója.
Felmelegítve még jobb: ételek, amiket megéri érlelni
Felmelegítve csak a káposzta jó – tartja a mondás, de talán ideje ezt megcáfolnunk. Akad ugyanis bőven olyan étel a hazai konyhában, amely másnap nemcsak, hogy ugyanolyan finom, de adott esetben még finomabb is, mint frissen fogyasztva. Hogy melyek ezek a fogások, és melyiknél mire kell figyelnünk? Már mutatjuk is!
A szív nélküli ügyészek és bírák világának küszöbén – a kor, amiben egy számítógép dönt a sorsod felett
„Bíró úr, de hát legyen szíve!” – hangzik az ismerősen csengő mondat. És valóban: az igazságszolgáltatás bármennyire is a tények és objektív tényezők terepe, elengedhetetlen része az emberi faktor is, hiszen minden ügy, minden történés és minden egyes körülmény egyedi a maga nemében. Minden tett egy emberi történet, minden ítélet egy sors első lépcsőfoka, egy jó vagy szörnyen rossz felvonás, ahol a mi világunk játssza a főszerepet, akármilyen világ is az. Születtek már rossz, igazságtalan és elfogadhatatlan ítéletek, nem is kevés. Megoldásra pedig szükség van, ehhez kétség sem fér. De vajon valóban ott kell keresnünk a megváltást, ahol a lényeg vész el, az ember önmaga?
