Mitől csendes a Csendes-óceán?
A véletlennek köszönhető felfedezések, triviálisnak tűnő elnevezések és apróságnak látszó dolgok világrengető hatásait ma is érezzük. Ezek közül az egyik a Föld legnagyobb kiterjedésű vizes élőhelyéhez, a Csendes Óceánhoz kapcsolódik. 
Mérgező dísztökök és ehető rokonaik – rendet rakunk a tök nagy káoszban
Téli vagy nyári, ehető vagy mérgező, hatalmas vagy apró- szinte átláthatatlan az ősz sztárjának népes kínálata. Rengetegükben történő eligazodásunk azonban igenis fontos, mert nagyon nem mindegy, hogy melyiket tesszük az asztalra, és melyikkel díszítjük otthonunkat. Meglepően kevesen tudják például, hogy a Halloween körül fénypontját élő dísztökök már kis mennyiségben is mérgezőek. Egy kis eligazítással szolgálunk a tökdzsungelhez.
Védett növényeink: Szársomlyó ritkasága, a rozsdás gyűszűvirág
1979-ben nyilvánították védetté a rozsdás gyűszűvirágot (Digitalis ferruginea): természetvédelmi értéke 100.000 forint. A tátogatófélék családjába tartozó növény fokozottan védett fajként szerepel a védelmi listán, és vészesen zsugorodik állománya. Nemcsak különleges szépsége és ritkasága, hanem indikátor jellege is értékessé teszi, így érdemes tisztában lennünk azzal, hogy mit tehetünk és mit nem, ha találkozunk vele!
Energiaitalok helyett – így pörgessük fel magunkat ősszel
Talán nincs is olyan egészségügyi és életmódbeli kérdés, ami annyira foglalkoztatná az embereket, mint a teljesítőképesség növelése. Évezredek óta törekszünk arra, hogy kihozzuk szervezetünkből a maximumot, csökkentsük a fáradtságot, és fellendítsük szellemi és fizikai lehetőségeinket. A meddig és hogyan kérdése viszont kulcsfontosságú.
Magadat fűtsd, ne a lakást: melegítő megoldások
Hamarosan hidegebb arcát is megmutatja az ősz, tehát érdemes elgondolkodnunk pár kiegészítő beszerzésén, így alacsonyabb hőmérséklet mellett sem kell dideregve forgolódnunk éjszakánként. Egy tucatnyi apróságot szedtünk össze, amelyek segíthetnek. Különösen akkor érdemes magunkat melegíteni a lakás helyett, ha nagy térben lakunk.
„Ha az ember ügyesen tudja használni a kezeit, az origami közben béke honol a lelkében!” – az origami művészete
A legtöbben már óvodáskorban megismerkedünk vele, és életünk több területén is alkalmazhatjuk alapjait – az origami, a hajtogatás művészete évszázadok óta végig kíséri életünket, és az elmúlt évtizedekben a művészetből tudománnyá, majd mozgalommá fejlődött. Ezt a csodálatosan komplex és tartalmas világot ünnepeljük ma, amelynek története önmagában is magával ragadó.
Így vigyáznak a növények az intim szférádra
Most, hogy megérkezett az igazi ősz, és hullásnak indultak a levelek, láthatóvá válnak otthonunk és kertünk azon részei, ahol bármennyire is szeretnénk nincs lehetőségünk privát szférát teremteni. A kopaszodó orgonabokrok egyenes utat nyitnak a határos telkek teraszához, és bizony olyan helyzet is akad, hogy a teraszon tüsszentünk egyet, és szembenéz velünk az éppen szőlőket kötöző szomszédunk: „Egészségedre!”
Kedvenc permakultúrás alapelveim
Képzeljünk el egy olyan tervezési rendszert, ami valóban képes megteremteni a fenntartható emberi környezetet, méghozzá úgy, hogy megvalósítja a természettel történő harmonikus együttélést is. Egy olyan szemléleten alapuló gyakorlatot, amelynek etikai alapelve a Föld és az emberek védelme és a javak igazságos elosztása: ez a permakultúra jövőképe, amelyből most kedvenc gondolatainkat idézzük.
A lítiumbányászat környezeti hatásai
Modern világunkban az egyik leggyakrabban használt fém a lítium – legalábbis az új energetikai alkalmazások tekintetében biztosan. Kettős megítélése abban rejlik, hogy bár a tisztának nevezett energia fővédnökeként hirdetik, bányászati és kitermelési folyamata igencsak környezetszennyező. Lássuk, merre billen a mérleg nyelve: jó-e nekünk a lítium egyeduralma?
Védett növényeink: a fekete galagonya
„Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája…” – szólnak Weöres Sándor versének első sorai. És valóban: most izzik a galagonya termése az erdőszéleken, azonban nemcsak a versben leírt faj szépségében gyönyörködhetünk. Számos más galagonya színesíti a tájat, köztük egy igen méltóságteljes, védett növényünk.
Így ejtenek rabul a gyógynövényes fűszervajak
Gyógynövényeink konyhai felhasználásának világába tett utazásom egyik első állomása a fűszervajak felfedezése volt. Mondanom sem kell, hogy azonnal rabul ejtett. Főleg egy olyan kenyérimádó családban, mint a mienk. Nincs is jobb egy frissen sült házi kovászos kenyérnél, illatozó fűszervajjal megkenve, vagy egy szelet pirított bagettnél, ami új életre kel az irdalások közé csurgatott krémes gyógynövényvajtól. Garantálom, hogy a következő variációk valamelyikében mindenki rálel a saját kedvencére.
Védett növényeink: a levéltelen bajuszvirág
A levéltelen bajuszvirág (Epipogium aphyllum) a zárvatermők törzsébe, a kosborfélék családjába tartozó növényfajunk, ami 1982 óta élvez védettséget: természetvédelmi értéke 100.000 forint. Igen alacsony termetű, de annál izgalmasabb kinézetű növény: maximum harminc centiméteres magasságú, ujjakra vagy apró kezekre emlékeztető szára pár percre biztosan megállítja az arra járót.