A fehér sáfrány (Crocus albiflorus) a kora-tavasz gyönyörű, különleges színfoltja. 1982 óta élvez kiemelt figyelmet: Magyarországon védett növény, egyetlen tő leszakítása 50 000 forint büntetéssel jár. Virágzása most veszi kezdetét, így üde réteken járva esélyünk adódhat találkozni vele.
Világtörténelmünket és kulturális örökségünket behálózzák azok a leírások és művészeti alkotások, amelyek az emberiség korszakainak színpompás kertjeit elevenítik fel: a paradicsomi kezdetektől nagy királyok kertjein át egészen a bolgárkertészek remekműveiig számtalan csodában merülhetünk el. Érdemes is megtennünk, mert még ma is rengeteget tanulhatunk elődeink megoldásaiból. Első utazásunk 2500 évre repít vissza a az időben: Dareiosz király perszepoliszi kertjeivel ismerkedünk meg.
A napsugarak erősödésével egyre többször jut eszünkbe a bokorról csipegetett lédús málna íze, a szódával felengedett szörp felejthetetlen emléke, és a szedertől feketéllő gyermeki mosoly öröme. Érdemes időben gondoskodnunk a tövek beszerzéséről, mert a bogyósok egy kertből sem hiányozhatnak! De milyen fajtát válasszunk? Ebben igyekszünk segíteni.
A zöld küllő (Picus viridis) a harkályalakúak rendjének képviselője, 1901 óta védett madarunk: természetvédelmi értéke 50 000 forint. Szinte egész Európában elterjedt faj, amely bár kedveli a ligetes erdőket, fasorokat, városi parkokat, a temetőket és az ártéri erdőket, de egyre közelebb merészkedik az emberhez, és egyre gyakoribb látogatója a kerteknek is.
Kevésbé ismert hunyorfajtánk, ami halványzöld rokonától eltérően egészen különleges árnyalatával hívja fel magára az erdőben túrázók figyelmét. A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) ugyanis nem véletlenül kapta nevét: vöröses-ibolya színével igazi különlegesség az avar növénytakarójában. Virágzása közeledik: érdemes figyelő tekintetekkel keresnünk.
Hazánkban ritka fészkelő, átvonulásakor azonban nagy eséllyel találkozhatunk vele. Már nevéből is kikövetkeztethetjük, hogy az egyik legszemtelenebb ház körüli állat lelkes gyérítője: gondosan megválogatott leshelyéről vadászva kapja el áldozatait. Fiókái nagy mennyiségű hernyótól szabadítanak meg bennünket, ezért kifejezetten hasznos kerti madár hírében áll. Védett madarunk, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
2012-ben „az év vadvirága” volt. Mészkedvelő sztyepnövényünk, amely a száraz, napsütötte pusztafüves lejtőket és a zárt sziklagyepeket kedveli. Nem ritka azonban a lösz- és homoki gyepekben sem – szemfüles túrázók karsztbokorerdőkben, ligetes tölgyesekben, irtásréteken és legelőkön is találkozhatnak vele. Könnyen felismerhető virág, amely aranysárga színével mosolyt csal a tavaszelő kirándulóinak arcára.
A 3D-nyomtatásról már sokszor hallhattunk, azonban az elmúlt években még inkább tűnt high-tech álmodozásnak, mint reális jövőképnek. A kezdeti bizonytalanság azonban hamar szertefoszlott, és ma már egészen elképesztő eredményeket tud felmutatni a 3D-nyomtatás tudománya. Orvosi eszközök, protézisek, alkatrészek és játékok színesítik a repertoárt, és ami egészen hihetetlen: már az építészetben is egyre gyakoribbá váltak a nyomtatott otthonok. Úgy tűnik, küszöbön a 3D-nyomtatott otthonok kora.
A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens – syn.: Pulsatilla pratensis subsp. hungarica) a boglárkafélék családjának képviselője, 1982 óta védett növényünk. Jelenleg fokozott védelemre szorul, így egyetlen egyed természetvédelmi értéke 100 000 forint.
Párlófű, patikafű, Szent Pál füve, hattyúfű, körömfű, és még tucatnyi néven illethetnénk. Nem másról van szó, mint az apróbojtorjánról, ami a fitoterápia tanai szerint a gyulladások legfőbb doktora. Bokros helyek, tisztások, erdőszélek és rétek sárga fürtű lakója. Könnyen felismerhető jellegzetes szagáról, kesernyés ízéről. De mit tud az apróbojtorján, és miért érdemes fogyasztanunk?
A nyaktekercs (Jynx torquilla) a harkályalakúak rendjének képviselője – hazánkban 1901 óta védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 forint. És bár rokonságban áll fáink lelkes kopácsolójával, a nyaktekercs sokkal kevésbé kötődik a zárt erdőkhöz, inkább a nyílt, füves, szárazabb területeket kedveli, ahol megfelelő mennyiségű hangyát találhat. Mert bizony a nyaktekercs a hangyák rettegett ellensége – a kertészek nagy-nagy örömére. De vajon miről kapta a nevét?
Képzeljünk el egy olyan világot, amelyben lehetővé válik a műanyagok nélküli élelmiszer-tartósítás, nem kell műanyagba csomagolni a darált húst, nem töltjük meg fél nap alatt a hatvan literes szemetest, és amelyben a természetesség erejével vagyunk képesek áthidalni a globális ellátások okozta környezetterhelés kihívásait. Lehetetlen, ugye? Én is azt mondanám, de létezik egy innováció, mely rácáfol a szkeptikusok véleményére.
