A fekete retek (Raphanus sativus L. var. niger) a káposztafélék családjába tartozik. Évszázadok óta ismert emésztésjavító, illetve féreghajtó növény. Találhatunk benne glükozinolátokat, izotiocianátokat, mikroelemeket, enzimeket, B- és C-vitamint, flavonoidokat és illóolajakat is. Emellett rafanin tartalma miatt baktérium- és gombaölő hatásával is számolhatunk. Íze hasonlít a többi retekhez, de annál sokkal markánsabb és enyhén csípős is.

A történészek szerint már az ókorban is ismerték: az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is fogyasztották.

A feljegyzések szerint már időszámításunk előtt 2000 évvel a piramist építő rabszolgákat is fekete retekkel etették annak érdekében, hogy jobban bírják a fizikai munkát.

Európába a 16. században jutott el, és Angliából indult hódító útjára. A népgyógyászatban is hamar felfedezték: általánosan használt gyógynövénnyé vált. Levét húgyúti problémák esetén itták, de hajtottak vele epe- és vesekövet is. A kínai gyógyászat a haspuffadás enyhítésére ajánlotta, de gazdag kalcium-, vas-, kálium-, magnézium- és foszfortartalma miatt tápláléknövényként is fogyasztották.  

A későbbi vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a fekete retek stimulálja a gyomornedvek elválasztását is, ami elengedhetetlen a megfelelő emésztéshez, a jó anyagcseréhez és a szervezet minél hatékonyabb méregtelenítéséhez. Továbbá segít elpusztítani az emésztőrendszerben elszaporodó kórokozókat, és a legtöbb parazita kihajtására is sikerrel alkalmazható. Vírusellenes hatása miatt influenza esetén sem ritka alkalmazása: mézben egy kevés citrommal, gyömbérrel és szegfűszeggel elkeverve igazi immunbombaként alkalmazható. Közepét kivájva mézet vagy cukrot töltenek bele, amely köhögéscsillapítóként szamárköhögés, asztma és torokgyulladás kezelésében ismert. Külsőleg pedig reumatikus panaszok enyhítésére használják: ilyenkor reszelve borogatást készítenek belőle. 

Felhasználásának lehetőségeit ma már kevésbé ismerjük, pedig megannyi ízletes és egészséges finomság készíthető belőle a vacsoraasztalra is. Ezekből hoztuk el legkedvesebb receptjeinket:

A sült fekete retek az egyik legizgalmasabb finomság- főleg ha egy kevés fűszerrel és reszelt sajttal is megszórjuk. A vékonyra szeletelt (és meghámozott) retkeket egy tojásos masszába forgatjuk, és így sütjük meg. A masszához két tojást két nagy kanál tejföllel felverünk, hozzáadunk két deciliter tejet, tíz deka reszelt sajtot, és ízlés szerint fűszerezzük. kerülhet bele fokhagyma, bors, só, de akár szerecsendió is.  A tojásos masszában megforgatott retek szeleteket egy kivajazott tepsibe terítjük, megszórjuk egy kevés reszelt sajttal, és megközelítőleg egy órát sütjük. Minden sütő más és más, ezért ha nagyon elkezdene pirulni, takarjuk le!

Fekete retek csipsz

Elképesztően gazdag ízek, csupa természetesség, minden ízfokozó nélkül – ezt kínálják a zöldségcsipszek. Az egyre hosszabb őszi estéken olykor muszáj valamit ropogtatni, ezért szívesen készítek mindenféle gyökérzöldségből ízletes ropogtatni valót. Most a zamatos fekete retek került sorra, ez a recept a többi gyökérzöldségre is alkalmazható. A fűszerezését pedig a szánk íze szerint variálhatjuk.

Kissé bizarrnak tűnhet, de meglepően finom a retekkompót is. Ehhez négy darab közepes fekete retket meghámozunk, kockákra vágjuk, és egy lábasba tesszük. Felöntjük egy kevés vízzel, beleteszünk egy kevés citromlevet vagy két karika citromot, ízlés szerint édesítjük, és kedvünk szerint fűszerezzük- fahéjjal, szegfűszeggel, szerecsendióval, gyömbérrel vagy vaníliával. Amikor puhára főtt, tálaljuk- de későbbre félretéve, hidegen is kiváló.

A rettenthetetlen fekete retek

Nem túl szép, tapintása durva, illata erős, és nem mondható kellemesnek. Mégis érdemes megbarátkozni vele, mert a téli konyha egyik vitaminbombája, és rendkívül egészséges. A retkek közül számunkra a fekete retek a legértékesebb. A népi gyógyászatból igazán hatékony és gazdaságos ötleteket meríthetünk, hogyan használjuk a fekete retket egyes betegségek megelőzésére és tüneteinek enyhítésére.

Egyes vidékeken nagy hagyománya van a fekete retkes gulyáslevesnek. Ennek elkészítéséhez ugyanúgy járunk el, mint a hagyományos gulyásleves esetében, mindösszesen annyi a különbség, hogy nem a megszokott zöldségekkel gazdagítjuk levesünket, hanem kockákra vágott, hámozott fekete retek darabokkal. Az eredeti retkes gulyáshoz egy kanálnyi ecetet is adnak- kipróbálhatjuk így is, úgy is: friss kovászos kenyérrel kiváló.

Ha a fekete retkes apró lyukú reszelőn lereszeljük, majd besózzuk, és kicsit pihentetjük, akkor különlegesen finom szendvicskrém készíthető belőle. Ehhez a nagyon apróra reszelt, sózott retkeket túróval és egy kevés tejföllel összekeverjük, majd ízlés szerint fűszerezzük. Felhasználhatjuk szendvicsekhez, de akár pirítóshoz is- és még vendégváró falatokat is készíthetünk belőle.

A húsvéti időszak kedvelt növénye, a torma is kiválóan összehangolható a fekete retekkel, például egy tormás reteksaláta formájában. Ehhez fél kilogramm fekete retket és egy nagy sárgarépát meghámozunk, majd lereszelünk. Hozzáadunk öt dekagrammnyi reszelt tormát, egy evőkanál mézet, egy csipetnyi friss metélőhagymát a kertből, és két citrom levét, illetve kikanalazott húsát. Őrölt köménnyel, borssal és sóval fűszerezzük, alaposan összekeverjük, majd a hűtőben állni hagyjuk. Izgalmas és erőt próbáló sonkakísérő lehet belőle.

Nyitókép: 123RF