Április az utolsó olyan hónap, amikor még van lehetőségünk közelebbről is megismerni a téli fülőke (Flammulina velutipes) izgalmas termőtesteit, egy sokak által alig ismert, ám jóízű, ehető gomba utolsó, nyári pihenő előtti példányait. A téli fülőke a tartós fagytól mentes időben nő korhadt fák felületén, és április végén vonul nyári csendes pihenőre, a következő hideg évszak kezdetéig. Legfőképpen bársonyos tönkjéről, ragadós kalapjáról és élénk, okkersárga színéről ismerhető fel, ám szaga is jellegzetes: sokak szerint a heringére hasonlít.
Kalapja fiatalon domború, később ellaposodik, idősebb korában pedig már hullámos peremű lesz – így könnyedén kikövetkeztethetjük, milyen idős példányokat találtunk. Mivel a téli fülőke csoportosan nő, nem ritka, hogy a kalapja a szomszédos termőtestek nyomása és közelsége miatt eldeformálódik.
A téli fülőke a hideg évszakok jellemző faja: ősztől tavaszig gyűjthetjük példányait az erdőkben, különböző lombos fák törzsén, tövén, korhadó fatuskón vagy akár az ehhez hasonló termőhelyeket megteremtő magánkertekben is. Bár kevesen ismerik, kifejezetten gyakori fajnak számít: érdemes vele közelebbről is megismerkedni!
Kedvenc gazdanövényei a füzek, a nyárfák, a kőrisek, az akácok, a diók és a bodza: ezeken élősködik. Az erdőt járó és élelmet kereső emberek már évszázadok óta előszeretettel használják fel a konyhában, manapság pedig a japán gasztronómia egyik legkedveltebb gombafajtájaként tartjuk számon.
A téli fülőke nem csak finom: pozitív élettani hatásait klinikai kutatások bizonyítják.
Fogyasztása pozitív hatással van a rákos sejtek lassítására, vírusellenes hatása is ismert, remek antioxidáns, és B-vitaminban kifejezetten gazdag. Régebben ekcémás tünetek esetén és reumás eredetű szívbetegségek gyógyítására alkalmazták, de nem volt ritka az sem, hogy koleszterincsökkentő vagy trombózismegelőző hatást tulajdonítottak neki.
Mivel a téli fülőke kifejezetten a hideg hónapok jellemző faja, nemigen akad olyan gomba a közelében, amivel összetéveszthetnénk. Sötétbarna, bársonyos tönkje ráadásul igen jellemző fajbélyeg, és nemzetségének más fajai nemcsak, hogy télen nem fordulnak elő, hanem még megjelenésük is nagyban eltér a téli fülőkétől. Így biztonsággal gyűjthetjük, ha ismerjük jellegzetességeit.
Nyitókép: Wikipedia / Raphaël Blo
