A negatív gondolatokat el is lehet nyomni – de hogyan?

Daniel Schacter, a Harvard Egyetem agyi tevékenységek kutatója szerint „elég bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy elhiggyük: a gondolataink elnyomásának hatása van ránk”. Ráadásul a legújabb tudományos eredmények szerint kifejezetten pozitív. Azok az egyének ugyanis, akik képesek elnyomni magukban rossz emlékeiket, sokkal kevésbé szenvednek depresszióban és kevésbé traumatizálódnak. A régi tézis tehát megdőlni látszik: talán mégsem olyan rossz, ha tudatosan megálljt parancsolunk emlékeinknek, sőt, jelen állás szerint

érdemes is átvenni az irányítást a nem kívánt gondolataink felett.

Könnyűnek hangzik, és valószínűleg a legtöbben szinte nap mint nap próbálkozunk vele. De a fehér medve csak nem nyugszik: ha valamire nem akarunk gondolni, csak annál inkább eszünkbe fog jutni. De akkor mégis hogyan tudjuk kicselezni ezt a folyamatot? A szakemberek szerint igen egyszerűen: egy olyan ingert kell találnunk, amire koncentráltan tudjuk irányítani figyelmünket, ami segít elterelni gondolatainkat a fejünkben lévő, nem kívánt képekről.

A téma szakértői számos módszert kifejlesztettek már a nem kívánt gondolatok távol tartására. Ilyen például a stop-technika is: amikor közeledik a távol tartani kívánt gondolat, vizualizáljunk magunk elé egy STOP táblát, és állítsuk meg. Ennél némiképp körülményesebb – főleg ha nem vagyunk egyedül – a hirtelen mozdulat-technika, ami gyakorlatilag ugyanezt a módszert alkalmazza, annyi különbséggel, hogy a gondolat érkezésekor egy hirtelen mozdulatot kell tennünk. Tapsoljunk vagy kurjantsunk, bármi jó, ami kizökkent. Védekezhetünk a környezet szemrevételezésével is: ez eltereli a figyelmünket és segít a jelenben maradni.

A színek, illatok és részletek fókusza segít bezárni a kaput a nem kívánt gondolatok előtt is.

Ha a fentiek túl távol állnak tőlünk, akkor kísérletezhetünk egy másik módszerrel is: halasszuk el a negatív gondolkodást! Ez annyit jelent, hogy kijelölünk magunknak egy rövid időszakot a napunkban, amikor lehetőséget adunk a negatív gondolatok érkezésének, azonban ezen az időszakon kívül nem foglalkozunk velük.

A tudományos kutatások nagy része szerint gondolataink legtöbbje gyakorlatilag semmit nem ér, ezért érdemes azokat az égen áthaladó felhőkként értelmezni. Ez a képalkotás is segíthet könnyebben kezelni és hamarabb tovább küldeni nem kívánt gondolatainkat. 

Gondolataink, érzelmeink és viselkedésünk egymással szorosan összefüggnek, így a negatív gondolataink befolyásolják a tetteinket és az érzéseinket is. Sajnos hajlamosabbak vagyunk utat engedni a negatív gondolatoknak, aminek oka sok mindenre visszavezethető, evolúciós gyökerei is vannak:

a negatív gondolatok biztosították őseink túlélését, hiszen aki sokkal inkább észben tartott valamilyen negatív következményt, az könnyebben elkerülte legközelebb.

Ezért emlékszünk jobban a negatív álmainkra is, mint a pozitívakra, a negatív gondolatok egyszerűen értékesebbek a túlélés szempontjából, és hozzájárultak a megküzdési stratégiák kialakulásához is. Tehát alapvetően semmi rossz nincs bennük, akkor van baj, ha túl sok van belőlük, illetve indokolatlanok – ez az állapot vezethet a szorongás, depresszió kialakulásához.

A kognitív viselkedésterápia (CBT) tudománya számos bevált stratégiát kínál a negatív gondolatok leküzdésére. Ez az irányzat ugyanis segít azonosítani a nem hasznos gondolkodásmódokat, és helyettesíteni a negatívakat hasznosabb és pozitívabb gondolatokkal. Magyarországon már számos programja elérhető, ha úgy érzed, túlságosan sokszor kopogtatnak be a negatív gondolatok, érdemes felkeresni egy témában jártas szakembert!