Harmadik alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei Nagy Diák Agrárteszt 3. – mezőgazdálkodj okosan vetélkedőt, amin a mezőgazdaság modern arca került a fókuszba. A versenyt a DUE Médiahálózat hirdette meg, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE) karöltve, céljuk pedig nem kevesebb volt, mint felhívni a figyelmet a modern magyar agrárium kínálta tanulási és munkalehetőségekre a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében. A háromfordulós nyereményjátékba 14 és 20 év közötti fiatalok nevezhettek, akik az első, online fordulót követően a legjobb 1000 főt megmérettető középdöntőbe juthattak, majd innen az első tíz helyezett közötti rangsort felállító döntőbe.
Idén első alkalommal csatlakozhattak határon túli játékosok is a versenyhez, így összesen több mint 18 000 diák indult ezen a formabontó megmérettetésen, ahol a piros traktortól és a puttonyos szőlőszedéstől elbúcsúzva az agrárium innovatív irányai kerültek a középpontba. Közülük közel 1200 diák érkezett az országhatárokon túlról: a legjobb eredményt a hármaspataki Toth Mathias érte el: a legrövidebb idő alatt teljesítette a maximális 18 pontot a verseny első fordulójában.
De a nagy agrárteszt nemcsak egy verseny, hanem egyben egy izgalmas tanulási folyamat is: a verseny feladatainak segítségével a hallgatók megismerhették az agráriumban rejlő sokszínűséget, a fenntartható mezőgazdaság lehetőségeit, és a legújabb technológiákat, trendeket is. Lehetőségük adódott a gyakorlásra, a különböző témák alapos körül járására és a változatos forrásokból merítkező felkészülésre, ami nemcsak az ismereteiket bővítette, hanem egyben az agráriumi munka világát, a tovább haladás lehetőségeit is eléjük tárta.
Ezen a megmérettetésen ért el kiemelkedő eredményt Petrányi Olivér, a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium és Technikum közgazdasági szakának tanulója, aki szabadidejében a természetjárás, a biciklizés és az utazás szerelmese, és bármennyire is meglepő: nem kifejezetten agrárjövővel álmodó fiatal.
„Bár gondolkodtam már rajta, hogy a mezőgazdaság irányában folytassam tanulmányaimat, de sosem vált elsődleges célommá. Egy barátommal folyamatosan figyeljük a versenyeket: így találtuk meg a harmadik Kárpát-medencei Nagy Diák Agrártesztet is. És mivel a legtöbb versenyen, amit találunk igyekszünk részt venni és eredményesen szerepelni, ezért elindultunk ezen is” – vallotta be őszintén Olivér, akinél jobban talán senki sem lepődött meg az eredményeken.
„A szüleimnek van egy kis tanyája, ott zöldséget, gyümölcsöt termesztünk, hogy ne a boltban kelljen megvennünk – ráadásul jó érzés a saját magunk által megtermelt termést leszüretelni és elfogyasztani.
Alapvetően viszont nem ezzel szeretnék foglalkozni. Nagyon szeretem a fákat metszeni, és a szüleimtől sok jó trükköt, módszert tanulok, de inkább a közgazdaságtan áll közel a szívemhez” – mesélte.
Olivér azt is elmondta, hogy a felkészülés során igyekeztek a modern mezőgazdaság területein ismereteket szerezni, de nem állt rendelkezésükre konkrét gyakorlósor, típusfeladatok vagy bármilyen más iránymutatás: „Sokat olvastunk mezőgazdasági témákról, de erre a megmérettetésre különösebben nem tudtunk készülni – célirányosan legalábbis nem. A modern agráriummal kapcsolatos kérdésekre kellett tudni a helyes választ, mint például:
le lehet-e égni erős napsütésben egy fóliasátorban vagy egy üvegházban, vagy hogy éppen mi a magyarázata a csokoládé kiszürkülésének, de kérdeztek a precíziós mezőgazdaságról is, és a vegetáriánus étrend is szerepelt a kérdések között.”
Olivér végül 6 perc 19 másodperc alatt töltötte ki a Nagy Diák Agrárteszt végső kérdéssorát, amivel elérte a maximális 18 pontot. Hogy az alapos felkészülésnek, a szerencsének vagy mindkettőnek köszönhető-e, azt nem tudjuk meg, de a végső sorrendet csak 1-1 pontnyi különbséggel, vagy a puszta kitöltésre szánt idővel meghatározva végül Olivér állhatott a dobogó legfelsőbb fokára, így 18 000 diák közül ő nyerhette meg a nagy agrárteszt fődíját, amit az Educatio Kiállítás nagyszínpadán vehetett át Dr. Gyuricza Csabától, a MATE rektorától és Dr. Szayly Józseftől, a DUE alelnökétől.
„A verseny alapvetően vegyes volt: könnyebb és kevésbé könnyű kérdésekkel, de az biztos, hogy sok esetben elgondolkoztató volt. A modern mezőgazdaság szempontjából engem leginkább a drónhasználat kérdésköre fogott meg- érdekes lehetőségeket mutatott meg. Egyelőre közgazdaságtant tanulok, de érdekel az agrártan is- majd meglátjuk, hogy mi lesz. A jövőbeli terveim között most elsősorban a középiskola elvégzése és a sikeres érettségi szerepel, de egy eredményes szakmai vizsgát is szeretnék letenni. Ezután szeretnék továbbtanulni egyetemen, most úgy érzem, hogy közgazdasági vonalon” – mondta Olivér.
Olivér számára nem ismeretlen terep a megmérettetések világa:
az agrárteszt előtt, a Kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium és Technikum csapatának tagjaként megnyerte a Neumann János Egyetem országos gazdasági vetélkedőjét is, nemrég pedig a Corvinus Egyetemen megrendezett Közgazdasági Diákolimpia döntőjében képviselte iskoláját, a középiskolásoknak szóló nemzetközi megmérettetésen.
A versenyzésen túl sok szempontból hasznos az iskolán kívüli tevékenységek ösztönzése: a munka világához közelítő fiatalok koruknak megfelelően és saját tempójukban ismerkedhetnek meg a rájuk váró kötelezettségekkel, ami egyben segíti a felkészülést, a szükséges kompetenciák megszerzését is. A versenyzés rutint, tapasztalatot, önbizalmat és kitartást adhat, és segíthet abban is, hogy céltudatosabban, biztosabb döntésre alapozva dönthessenek a továbbtanulás irányáról.
Olivér inspiráló példája jól mutatja, hogy az aktív hallgatói élet, a széleskörű és nyitott érdeklődés, a szorgalom és a kihívások vállalása sok izgalmat, lehetőséget és sikert hozhat egy fiatal életébe, ami nemcsak a munka világában betöltött szerepet formálhatja, hanem a kiforró személyiségjegyeket is. Érdemes tehát nyitottan, bátran és kíváncsian állni az ilyen és hasonló lehetőségek elé, hiszen sosem lehet tudni, milyen új utakat tartogatnak számunkra!
