Éltető kert

Védett növényeink: a földbentermő here

Szikes puszták és legelők növénye, ami kétes híre ellenére 1988 óta szerepel hazánk védett fajainak listáján. Egyetlen egyedének természetvédelmi értéke 10 000 forint, amit adott esetben, egy rossz döntés következtében hamar százezres bírsággá lehet duzzasztani. Ismerjük meg a szerencsét hozó lóhere egy távoli rokonát, a földbentermő herét.

A földbentermő here igen apró, legfeljebb tíz centiméterre emelkedik el a talajfelszíntől, habitusa alapvetően is inkább heverő, szétterülő. Hármas levelei nyelesek, levélkéinek alakja visszás-szíves, virágai ernyőszerűek, és ülő fejecskében fejlődnek. Szirmai fehéresek vagy enyhén rózsásak, és az alsó virágzatok virágait több, terméketlen, csökevényes virág fogja körül, méghozzá gömbösen. 

földbentermő here (Trifolium subterraneum) virágai április elejétől már megfigyelhetők, és virágzó példányaival egészen szeptemberig találkozhatunk. Mészkedvelő, sótűrő síksági faj.

Jellemző élőhelyei a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén találhatók, a szikeseken termeszthető fajként tartják számon.

Fotó: Wikipedia / Katya 

Nagy szerepet játszott az ösztrogén hatású növények kutatásában.

A történet úgy kezdődött, hogy az 1940-es évek elején Nyugat-Ausztráliában jelentős arányú szaporodási zavarok jelentkeztek a juhállományokban. A szakemberek azt feltételezték, hogy ennek oka az ottani takarmányalap egyik legfontosabb növényfajának, a földbentermő herének ösztrogén anyagaira vezethető vissza, és rövid időn belül bizonyították is állításaikat. És bár a juhok nagyon szívesen fogyasztották, fitoösztrogén tartalma nagy fejtörést jelentett a legeltetett állatok tartóinak.

De a történet nem állt meg itt: a földbentermő herét legelő állatoknál nemcsak az ideiglenes meddőséget okozott, hanem egy furcsa jelenség is felütötte fejét: az anyajuhok nimfomániás ivarzási zavara. Kezdetben nemigen tudták mire vélni a jelenséget, és az később is kihívás elé állította az állattartókat. És bár allelopatikus hatása, alacsony szén-nitrogén aránya, árnyék- és taposástűrése miatt kiváló keverékalkotó lehet, alkalmazása évtizedeken át dilemmát okozott.

Fotó: Wikipedia / Herry Rose

Előnyei és hasznai mellett szól azonban az a tény is, hogy

számos hasznos rovar kedveli és használja élőhelyként, és az európai tapasztalatok alapján nem jellemző a korábban említett negatív hatások érvényesülése a juh- és szarvasmarha állományokban.

Rövid idő alatt sűrű, a talajt jól takaró állományt képes képezni, és árnyéktűrése miatt széles sortávú növények és álló kultúrák sorközeinek takarására is alkalmas. Mivel a művelési-szüreti taposást is kiválóan bírja, ezért ebben az esetben még a bükkönyféléknél is alkalmasabb növénynek számít. Sőt:

különlegessége, hogy összezáró állománya és a korábban már említett allelopatikus hatása miatt bizonyos gyomfajokkal szemben hatékonyabb lehet akár a gyomirtó szereknél is.

Mezőgazdasági felhasználásában alfajai az elterjedtek: a subterraneum, a yanninicum és a brachycalycinum.

Fotó: Wikipedia / Kevin Thiele

Kecsegtető tulajdonságai ellenére ne felejtsük: a földbentermő here idehaza védett növény, bárminemű károsítását a törvény bünteti. Amennyiben szeretnénk odahaza, kerti körülmények között is megismerkedni vele, válasszunk hivatalos úton beszerezhető vetőmagjai közül, ügyelve arra, hogy amikor a növény magot hoz, magjai a talajban sokáig életképesek maradnak, így adott esetben nem kívánt állományai is kialakulhatnak.

Nyitókép: Wikipedia / Katya

Ajánljuk még:

Magyarország madarai: a cigánycsuk

Két évszázaddal ezelőtt még cigány csaláncsúcs volt a hivatalos neve, és ez nagy port kavart a 19-20. századi ornitológusok körében. Hogy lett a csaláncsúcsból cigánycsuk, és miért érdemes megismerkednünk vele? Mutatjuk!